Az ÁFA törvény változásairól (PricewaterhouseCoopers)

A legnagyobb változás a Közösségen belüli, más tagállamok vállalkozásaival folytatott ügyletek kezelésében következik be. A Közösségen belüli értékesítés általános szabálya szerint, a más tagállamba irányuló értékesítés adómentes, tehát nem kell az eladónak Áfát felszámítania, amennyiben Áfa-alanyok között valósul meg az ügylet, és az áru elhagyja az országot. Az Áfát a másik tagállamban bejegyzett vevő köteles a célországban, a célország adókulcsának alkalmazásával önadózás útján bevallani és megfizetni. Ha az adózó adólevonási joggal rendelkezik a szóban forgó beszerzés vonatkozásában, a beszerzést terhelő Áfát ugyanazon adóbevallási időszakban (hónapban, negyedévben) levonható adóként érvényesítheti, azaz a közösségi beszerzés tényleges adófizetési kötelezettséggel gyakorlatilag nem jár.

A gazdálkodóknak tisztában kell lenniük a Közösségen belüli tranzakciókhoz kapcsolódó új adminisztrációs követelményekkel A tagállamok közötti ügyletekre vonatkozó szabályok alkalmazásához a vevőnek közösségi adószámra van szüksége. Érvényes közösségi adószám hiányában az eladó köteles az értékesítéskor a saját állama szerinti áfát felszámítani. A szállítóknak célszerű írásos formában megerősítést kérni az APEH Központi Kapcsolattartó Irodájától a vevő közösségi adószámának érvényességéről, mert érvénytelen közösségi adószámú vevőnek történő Közösségen belüli értékesítés esetén az Adóhatóság későbbi vizsgálata során adóhiányt állapíthat meg.

A Közösségen belüli értékesítéshez kapcsolódó adómentesség feltétele, hogy az értékesítésről szóló számlán a vevő érvényes közösségi adószámát feltüntessék, továbbá az értékesített termékek az értékesítés közvetlen következményeként Magyarországot bizonyíthatóan elhagyják.

A kiszállítás bizonyítása az értékesítő gazdálkodó kötelezettsége, de a törvény nem nevesíti a bizonyításhoz felhasználható dokumentumokat. Megjegyezzük, hogy az árumozgásokkal összefüggő Közösségen belüli áruszállítás és kapcsolódó szolgáltatások (szállítmányozás, rakodás stb.) Áfa kezelésében is lényeges változások lesznek. A Közösségen belüli árufuvarozás adókötelessé válik. Amennyiben egy magyar gazdálkodó egy másik tagállamból szerez be terméket, és a fuvarozást egy másik tagállambeli fuvarozóval végezteti, akkor a fuvarozást terhelő magyar Áfát az itthoni gazdálkodónak kell önadózás útján bevallani.

A törvény a Hatos Áfa Direktívában is szabályozott és a tagállamokra kötelező rendelkezések, mint például a háromszögügylet mellett bevezet néhány nem kötelező egyszerűsítést is. Ilyen például a vevői készlet fogalmának, illetve speciális kezelésének megjelenése is, amely azt jelenti, hogy azon más tagállamokban adóalanyként bejegyzett vállalkozásoknak nem kell magyar Áfa adóalanyként bejelentkezniük, amelyek egy magyarországi vevőjük raktárában vagy a vevő által bérelt raktárban fenntartott készletből értékesítenek.

A Közösségen belüli termékbeszerzés fogalmának megjelenésével szűkül a termékimport köre, amely ezután csak a Közösségen kívülről, harmadik országból érkező áruk tekintetében értelmezhető. Az import Áfa kiszabására és megfizetésére vonatkozó eddigi szabályok egyszerűsödnek pénzügyi szempontból, mivel az adóalanyok az import Áfát önbevallással rendezhetik majd 2004. május 1-ét követően, kivéve a kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytató, illetve az alanyi adómentes adóalanyokat. Az Európai Unión kívülre, harmadik országba irányuló export után továbbra sem kell Áfát felszámítani.

A törvény az átmeneti rendelkezések között rendezi a Magyarország uniós csatlakozását követően véget érő vámeljárások alatt lévő termékek Áfa kezelését is. A törvény alapján általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezik Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően azon közösségi státusszal rendelkező, illetve közösségi származó termékek szabadforgalomba bocsátása esetén, melyeket Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőzően helyeztek aktív feldolgozási eljárás, passzív feldolgozási eljárás, ideiglenes behozatal, vámfelügyelet melletti feldolgozás, árutovábbítási eljárás, vámszabadterületi eljárás, vagy átmeneti megőrzés eljárások valamelyike alá. Adóalanyok esetében ez az adókötelezettség is önbevallással rendezendő.