Nem kell példa nélküli erőfeszítés az euró 2008-as bevezetéséhez

A GMU-tagsághoz a jelölt országoknak teljesíteniük kell a Maastrichti Szerzôdés elôírásait. A maastrichti kritériumokként ismert feltételek küszöbértéket tartalmaznak a bruttó államadósságra, az államháztartási deficitre, az inflációra, valamint a hosszú távú kamatokra és az árfolyam-stabilitásra vonatkozóan.

Hazánk - a kormány bejelentése alapján - 2008. január 1-jével kíván belépni az eurózónába, amihez lényegében 2006-ra kell teljesíteni a kritériumokat. Jelenleg a céldátum felülvizsgálat alatt van. A piaci várakozások szerint a belépés reálisan 2009-ben vagy 2010-ben valósulhat meg.

A hazai gazdaság monetáris uniós felkészültségét néhány tagország szintén a csatlakozás elôtti 5 évvel mutatott felkészültségével hasonlították össze. E vizsgálatok azt mutatják, hogy a konvergenciakritériumok teljesítéséhez szükséges alkalmazkodás az elkövetkezô három évben megvalósítható, azaz a 2008-as GMU-tagság elérése nem követel olyan mértékű erôfeszítést, amelyre ne találnánk példát az eurót bevezetô országokban. A sikerhez szigorú és fegyelmezett gazdaságpolitikára, valamint a kritériumok teljesítése melletti egyértelmű politikai elkötelezettségre van szükség.

Az elôttünk álló feladat nehézségét nem egyik vagy másik, hanem az összes kritérium együttes teljesítése adja, s ez csak akkor lehetséges, ha a gazdaságpolitika minden eleme a stabilitásra irányul. Ezért nem választható olyan gazdaságpolitikai alkalmazkodás, amelynek során az egyik kritérium teljesítése érdekében tett lépések rontják egy másik teljesítésének valószínűségét.

2004-ben az indirekt adók emelése jelentôs szerepet játszik a fiskális konszolidációban, de árszintnövelô hatása megnehezíti az inflációra vonatkozó maastrichti kritérium 2006-os teljesítését. A viszonyítási alapul szolgáló országok esetében a csatlakozás elôtti években nem következett be a hazánkéhoz hasonló inflációs sokk.

A magyar adatokat Görögország, Portugália, Spanyolország, valamint Olaszország referencia-idôszak - vagyis a belépés tervezett idôpontját megelôzô második év - elôtti statisztikáival vetették össze.

Hosszú távú kamatok

Összehasonlítva a vizsgált országokkal, hazánk a hosszú távú kamatok tekintetében kedvezô helyzetben van. Az euróhoz viszonyított 10 éves hozamkülönbség jelenleg 80-140 bázisponttal alacsonyabb, mint a dél-európai országokban 5 évvel a csatlakozás elôtt.

A monetáris uniót megelôzô idôszakban a hosszú távú kamatszint (a maastrichti szabály szerint a tízéves futamidejű állampapírok átlagos kamatlába) azt mutatja meg, hogy a piaci szereplôk mennyire hisznek a megvalósult inflációs és fiskális konvergencia, valamint árfolyam-stabilitás fennmaradásában. Az infláció üteme, a deficit, illetve az árfolyam-stabilitás ugyanis egyszeri intézkedésekkel, rövid távon befolyásolható, hosszú távú fenntarthatóságukat azonban a gazdaságpolitika egyéb elemei is jelentôsen befolyásolják.

Államadósság

A GDP-arányos államadósság 2001 óta emelkedik, és a költségvetési hiány várható alakulása alapján 2003 végére 59 százalék körüli szint alakult ki, ami nem éri el a maastrichti kritériumként meghatározott 60 százalékot, és jelentôsen (közel 30 százalékponttal) elmarad az összehasonlítási alapul szolgáló országok átlagos értékétôl.

Államháztartási hiány

A Pénzügyminisztérium adatai szerint az államháztartási hiány 2003-ban a GDP 5.9 százaléka. E számok alapján a fiskális kritériumok tekintetében Magyarország mutatói a viszonyítási alapul szolgáló országok közül a legfelkészültebbek mutatóihoz hasonlóak. Az elkövetkezô három évben közel 3 százalékos javulás szükséges ahhoz, hogy az államháztartási hiány a Maastrichti Szerzôdésben meghatározott szintre csökkenjen.

Infláció

A 2003. évi várható infláció alapján Magyarországnak nincs lemaradása a referenciaországokhoz képest az inflációs kritérium teljesítésében (12. ábra). A várható inflációs tendenciák alapján azonban a 2004. évi infláció nagy valószínűséggel a korábban csatlakozottak értékeibôl számolt viszonyítási sávon kívülre esik. A 2005. év végére kitűzött inflációs cél 4 százalék, ami közel 1-1.5 százalékponttal elmarad a jelenlegi referenciaértéktôl (2.8 százalék).