Tyű! Közel 20 ezer magyar melósnak 77 milliárd forint ütötte a markát: ez vették a pénzből

Az év elején bevezetett, maximum 4 millió forintos, kamatmentes Munkáshitel az első adatok alapján sikertörténetnek tekinthető. Április végéig 19.912 személy igényelte a támogatott kölcsönt, összesen 77 milliárd forint értékben. Az átlagos hitelösszeg 3,85 millió forint volt, ami azt mutatja, hogy az igénylők többsége a maximálisan elérhető összeget vette fel.

A Munkáshitel már a teljes lakossági hitelpiac 7 százalékát teszi ki, annak ellenére, hogy mind a személyi kölcsönök, mind a lakáshitelek piacán erős volt az év kezdete. A jegybank előrejelzése szerint az év végéig összesen 77 ezer szerződést köthetnek, mintegy 300 milliárd forint összértékben.

Bár a támogatott kölcsön szabad felhasználású, az MNB reprezentatív felmérése betekintést nyújt a felhasználási célokba. A válaszadók 47,1 százaléka valamilyen lakáscélra fordítaná a hitelt. Ezen belül 25,4 százalék lakásvásárlásra vagy építésre, 18,6 százalék meglévő otthon korszerűsítésére, bővítésére vagy berendezésére, 3,1 százalék pedig egyéb ingatlan vásárlására vagy építésére költené az összeget.

A további felhasználási célok között szerepel gépjárművásárlás (17%), nem ingatlan jellegű befektetés (12,7%), hitelkiváltás (8,5%), vállalkozás indítása (4,1%), meglévő vállalkozáshoz kapcsolódó cél (3,5%), nagyösszegű fogyasztás (2,9%), mindennapos kiadások fedezése (2,9%) és képzés (1,3%).

A felmérés alapján az igénylők 25,4 százaléka fordította a Munkáshitelt kifejezetten lakóingatlan vásárlására vagy építésére, ami nagyságrendileg 5 ezer szerződést jelent. A Bankmonitor szakértői szerint ezek többsége inkább vásárlásra, mintsem építkezésre irányult, becslésük szerint több mint 4 ezer esetben jelenhetett meg a lakásvásárlás célként.

A Duna House adatai szerint 2024 első négy hónapjában 43.220 lakásvásárlási szerződést kötöttek Magyarországon. Ez alapján az adásvételek 9-10 százalékánál játszhatott szerepet a Munkáshitel mint finanszírozási forrás. Fontos megjegyezni, hogy az esetek többségében a lakáscélokat a hiteligénylők a Munkáshitel nélkül is megvalósították volna. Az MNB felmérése szerint a hitelvolumen fele olyan célhoz kapcsolódik, amit a kölcsön nélkül is mindenképp megvalósítottak volna az érdeklődők, és csak a kölcsönök harmadánál említették, hogy a Munkáshitel nélkül nem tudták volna elérni céljukat.

Ezt támasztja alá a Duna House elemzése is, amely szerint 2025 első négy hónapjában a fővárosban a 20-30 évesek aránya jelentősen csökkent az ingatlanvásárlók között az előző évhez képest (15-19 százalékról 7-13 százalékra), míg vidéken nem változott érdemben. Mivel a Munkáshitellel érintett korcsoport (17-25 évesek) aránya nem nőtt a lakásvásárlók között, valószínűsíthető, hogy a hitel nem generált jelentős addicionális keresletet.

A Bankmonitor szakértői szerint a Munkáshitel két szempontból is jelentős segítséget nyújthat ingatlanvásárlásnál. Egyrészt önerőként felhasználható: ha valaki a lakáshitel igénylését megelőző 90 napon belül vett fel Munkáshitelt, akkor a kapott összeg 75 százaléka önerőnek tekinthető. A maximális 4 millió forintos hitel esetén ez 3 millió forint önerőt jelent, ami 20 százalékos minimális önerő elvárás mellett akár 15 millió forinttal drágább lakás megvásárlását is lehetővé teheti. Ha pedig több mint 90 nap telik el a Munkáshitel felvétele után, akkor a támogatott kölcsön teljes összege önerőként szolgálhat.

Másrészt a kamatmentes kölcsön mindig előnyösebb: míg a Munkáshitel után évi 0,5 százalékos kamatot kell fizetni, egy átlagos lakáshitel kamata körülbelül 6,5 százalék. Egy 4 millió forintos kölcsön esetén 10 éves futamidővel a Munkáshitelre havi 35 ezer forintot, míg a lakáskölcsönre 45.419 forintot kellene fizetni, ami havi 10 ezer forint, a teljes futamidő alatt pedig 1,2 millió forint megtakarítást jelent.