Egyre többen írják alá ezt a banki papírt: nem lenne kötelező, mindenük oda lehet

A kezesség egy személyi jellegű biztosíték, ami azzal jár, hogy ha a kezes teljesítési kötelezettségének nem tesz eleget, a tartozásért a teljes vagyonával felel. A kezes tehát nem csak a biztosítékul lekötött dologgal felel a tartozásért, mint például a jelzálog kötelezett – mondta el a Pénzcentrumnak Kocsis Ildikó ügyvéd.

A kezességvállalás is végződhet végrehajtással, és a vállalt kötelezettsége alól utólag a legtöbb esetben már csak úgy szabadulhat az érintett személy, ha a jogosult ehhez hozzájárul  Erre általában akkor van esély, ha a jogosult részére másik, megfelelő biztosítékot ajánlanak fel, ellenkező esetben a jogosultnak nem érdeke a kezes „kiengedése”.

Természetesen a kezesség abban az esetben is megszűnik, ha maga a kötelezett, vagy a kezes megfelelően teljesít a jogosult felé. Sőt, a törvény olyan esetet is rendez, amikor a kezes azért szabadulhat a kötelemből, mert ​a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról, vagy egyébként az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, vagy a behajtása jelentősen megnehezül. Ilyenkor a kezes annyiban szabadul, amennyiben a kötelezettel szembeni megtérítési igénye alapján egyébként kielégítést kaphatott volna.

Fogyasztó által vállalt kezesség esetén további előírás, hogy a jogosult köteles a fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni a kezes jogairól és kötelezettségeiről; és a kötelezett helyzetéből, vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatokról. Ha a jogosult nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének, a kezes határidő nélkül jogosult a szerződéstől elállni.

Egyszerű és készfizető kezesség

Egyszerű kezesség esetében kezes csak akkor kötelezhető, ha a hitelező a főkötelezettel szemben először megpróbálta érvényesíteni a követelését, és az eredménytelen volt, tehát felelőssége csak másodlagos – hangsúlyozták a Pénzcentrum megkeresésére az Újváry és Társai szakértői. Az egyszerű kezes vállalja, hogy ha az adós nem fizeti a hitelét, akkor ő maga fogja kifizetni helyette. Ez azt jelenti, hogy megilleti az úgynevezett sortartás kifogása, azaz, mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, ám az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre.

Készfizető kezességnél a hitelező közvetlenül fordulhat a kezeshez, nem kell előbb a főadóstól követelnie a tartozást. A kezes úgy felel, mintha ő maga lenne az adós. A kezest ebben az esetben nem illeti meg a sortartás kifogása, ha

• a) a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének, szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének megváltozása következtében lényegesen megnehezült;
• b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést; vagy
• c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene felszámolás indult.

A gyakorlat azt mutatja, hogy az egyszerű kezesség vállalása (kikötése) nem jellemző. Ennek oka, hogy így párhuzamosan nem követelhetne a jogosult.

Kocsis Ildikó szerint is éppen ez a legfontosabb különbség a két jogintézmény között. A készfizető kezes helyzete nehezebb, mert őt nem illeti meg a sortartás kifogása. Azaz, nem hivatkozhat arra, hogy a jogosult először a kötelezettől kísérelje meg behajtani a követelését.

Ugyanakkor az egyszerű, vagy más néven sortartásos kezesség esetében a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Egyszerű kezesség esetén először a szerződés kötelezettjétől kell megkísérelni a követelés behajtását, és csak ennek részbeni, vagy teljes kudarca esetén lehet a kezestől követelni a tartozást.

Látni kell, miért és hogyan vállalunk kezességet

Az Újváry és Társai szakértői szerint sajnálatos módon nem ritka, hogy a főadósi tartozás miatt végrehajtás indul a kezes ellen, különösen készfizető kezességnél. A hitelezők gyakran ahhoz a személyhez fordulnak először, akiről a fizetőképességet feltételezik, ez pedig sok esetben a kezes. A kezesség gyakori biztosíték lakossági és vállalati hitelek esetén is – például lakásvásárlásnál, vagy cégek által kötött hitelszerződésnél. A bankok, pénzintézetek előszeretettel alkalmazzák.

Kocsis Ildikó szerint a kezesség elvállalása során a kezességet vállalni szándékozó személy saját érdeke, hogy pontosan lássa, miért vállal kezességet. Ennek érdekében a kezességvállalást tartalmazó szerződés részleteit mindenképpen alaposan olvassa át, valamint szükség esetén forduljon szakemberhez, ha nem érti, hogy a kötelezettségvállalása mivel járna. Tisztában kell lennie azzal is, hogy bár a kezesi kötelezettsége az ő hozzájárulása nélkül nem válhat terhesebbé, de a kezesség automatikusan kiterjed a kötelezett szerződésszegésének következményeire (például a kötbér fizetésére), valamint kiterjed a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is (például a kamatfizetési kötelezettségre).

Így tehát előfordulhat, hogy a kötelezett, például egy kölcsön adósa nem fizeti határidőben a tartozás részleteit, így a tartozás mellé késedelmi kamatot is követel majd a hitelező. Ekkor bizony nagy valószínűséggel ez is követelhető lesz a kezesen, még akkor is, ha személy szerint nem ő volt, aki a törlesztő részleteket nem fizette meg időben. Nem mindegy tehát, hogy milyen ügylet során vállal valaki kezességet.

A jogosult is köteles tájékoztatni a kezest

Ugyanakkor a jogosultnak is van tájékoztatási kötelezettsége a kezes felé. A Polgári Törvénykönyv előírja, hogy „a jogosult köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról és a kötelezett helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére.”

Arról is jó tudni, hogy a kezességvállalás során akár arra is van lehetőség, hogy a kezességi szerződésben a kezességvállalás mértékét a felek korlátozzák, például meghatározhatnak egy erre vonatkozó értékhatárt. Ehhez azonban minden szerződő fél akaratára szükség van, ugyanakkor nem feltétlenül igaz, hogy ami előnyös a jogosultnak, az a kezesnek is az lenne, illetve fordítva. Azt, hogy végül milyen feltételekkel jön létre a szerződés, a feleken múlik.

Fontos, hogy a kezes abban az esetben köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította őt a teljesítésre. Nyilván, a kezesnek ekkor is értesülnie kell arról, hogy mit és milyen jogcímen követel tőle a jogosult, ám ekkor a kezesnek is van kötelezettsége, hogy megfelelő adatokhoz jusson. A kezes köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről, és tájékoztatást kérni a kezességgel biztosított kötelezettség mértékéről, valamint a kötelezettet a jogosulttal szemben megillető kifogásokról és követelésekről.

A kezesség elvállalását követően történt változások esetén lényeges annak vizsgálata, hogy ezek a változások milyen módon és mértékben érintenék a kezes kötelezettségét, hiszen az a kezesre nézve nem lehet terhesebb, mint a kezesség elvállalásakor volt. Amennyiben a kötelezettséget a kezessel szemben kívánja a jogosult érvényesíteni, például tőle hajtaná be a pénzkövetelését, fontos, hogy a kezes ennek során körültekintően járjon el, figyeljen arra, hogy valóban jogos-e a vele szemben fennálló igény. Amennyiben úgy látja, hogy olyan követelést is érvényesíteni kívánnak vele szemben, melyre a kezességvállalása nem terjed ki, mindenképpen tegye meg a szükséges jogi lépéseket, illetve forduljon ügyvédhez – hangsúlyozta a szakember.

Az Újváry és Társai szakértői szerint is a jogosult köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a kötelezett teljesítésének elmaradásáról, a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról és a kötelezett helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezes kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére.

A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt. Ha a szerződő felek a szerződésüket úgy módosítják, hogy a kezesre nézve hátrányosabb lenne, akkor ez a módosítás csak akkor hat ki a kezesre, ha ehhez hozzájárult. Tehát nem kell értesíteni, de ha terhesebb és nem járult hozzá, akkor a módosítás nem alkalmazható rá.

Tekintsük saját hitelnek

A kezesség lényegében egy pénzügyi kötelezettségvállalás, így ugyanúgy kell hozzáállni, mint egy saját hitelfelvételhez. A kezességet vállaló kérheti az alapügylet (például hitelszerződés) dokumentumait, beleértve a futamidőt, kamatokat, díjakat és esetleges módosítási feltételeket. Érdemes írásban kérni, hogy minden szerződésmódosításról a kezes is kapjon értesítés.

A kezes vagyoni felelőssége teljes körű: magánvagyonával felelhet, akár lakása, jövedelme, egyéb vagyontárgyai is veszélybe kerülhetnek, miközben a kezes nem kap feltétlenül információt a főadós pénzügyi helyzetének romlásáról – húzták alá végezetül a szakértők.