Megtört a sokéves trend: újra zabálják a hiteleket a magyarok

A Magyar Nemzeti Bank (MNB), a hitelintézetek összevont mérlegéről szóló pénteki jelentésének legfőbb statisztikái:

• Tovább pörög a lakossági hitelpiac: augusztusban 59%-kal több új hitelt vett fel a magyar lakosság, mint egy évvel korábban.
• Ezen belül a lakáshitelek folyósítása 30%-kal, a személyi hiteleké 84%-kal bővült. 
• A 103 milliárd forintos lakossági hitelkihelyezés így is alig több mint fele a 2008 nyarán látott csúcsnak. 
• Az elmúlt egy évben 457 milliárd forintnyi lakáshitelt és 305 milliárd forintnyi fogyasztási hitelt vettünk fel, egyik sem utal egyelőre újabb hitelbuborékra. 
• Rég látott változást mutatnak viszont a nettó tranzakciók: augusztusban 21,7 milliárd forinttal több hitelt vettünk fel, mint amennyit törlesztettünk. 
• Hosszú idő után így először fordult elő, hogy havi összehasonlításban is nőtt a lakosság hitelállománya. Az 5774 milliárd forintos banki tőketartozás így is 4,7%-kal marad el az egy évvel korábbitól. 
• A lakáshitelek THM-jén továbbra sem nagyon látszódik az alapkamat elmúlt féléves csökkenése: augusztusban az új lakáshitelek átlagos THM-e 5,6%, míg a személyi kölcsönöké 16,2% volt. 
• A többi banki hitel- és betéti típus többségénél enyhe csökkenést vagy stagnálást látunk a kamatokban.
• A lakossági betéteknél a devizabetétek 70 milliárd forintos tranzakciós alapú bővülése a leglátványossabb jelenség, ami valószínűleg azzal magyarázható, hogy az érintett megtakarítók a forinterősödés láttán egyre inkább gyengülésre számítanak. A forintbetétek 50 milliárd forinttal apadtak.
• Nem a betéti kamat tehát a fő mozgatóerő, ami érthető, hiszen miközben az éven belül lekötött új forintbetétekre 0,47%-os átlagkamatot fizettek a bankok, az euróbetétekre 0,41%-ot.
• Nem fordult el a betétektől a lakosság, hiszen egy év alatt 2,6%-kal, 6997 milliárd forintra nőtt a betétállomány, ugyanakkor a lekötés nélküli betétek aránya most már több mint 55%.