Jön az új szabályozás: nehezebb lesz hitelt felvenni

Mit tervez az Magyar Nemzeti Bank?

Az október 1-jétől hatályos jegybanktörvény értelmében az MNB felügyeleti hatóságként lép fel alábbi intézkedéseivel, miután - banki forrásaink szerint - néhány hét múlva megérkezik az Európai Központi Bank véleménye:

• Jövedelemarányos törlesztőrészlet (PTI) szabályozás bevezetése: az MNB azt akarja, hogy az egy ügyfél által hiteltörlesztésre fordított összeg ne lehessen magasabb a jövedelme meghatározott százalékánál. A pontos paraméterek még nem véglegesek, de valószínű, hogy 1. mindenféle hiteltípusra, 2. az esetleges adóstársakra együttesen vonatkozna a korlát, 3. jövedelmi kategóriánként eltérő sávokat fognak meghatározni, 4. szükség esetén az élethez igazítják majd a paramétereket.

• Hitelfedezeti arány (LTV) szabályozás: az előbbihez hasonlóan MNB-rendelet szabályozná, hogy a felvett hitel összege nem lehet magasabb a fedezetül szolgáló ingatlan értékének 80 százalékánál. Ezt egy kormányrendelet jelenleg is így szabályozza (lásd alább).

• Igazolt jövedelem előírása: a jelenlegi gyakorlattal ellentétben csak az kapna bármifajta hitelt, akinek legális jövedelme van, és annak nettó értékét a bank felé (munkaadó, nyugdíjfolyósító, NAV stb. révén) igazolja. Nem lesz tehát elegendő a bankszámla-történet.

Így fogadták a bankok

• Hivatalosan egyetlen bank sem szólalt meg, de a bankszövetség főtitkára és néhány névtelenséget kérő banki forrásunk is véleményt mondott. Ezek dióhéjban:

• A lakossági hitelezés 30 százalékkal eshet vissza rövid távon Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára szerint. Ez tovább erodálhatja a bankok bevételi bázisát és eredményét, pedig a lakossági hitelezés még csak most kezd éledezni (lásd az alábbi ábrát).

• Az MNB túl korán lép rá a fékre. Pont akkor, amikor a hitelezést inkább ösztönözni kellene (az MNB érve persze az, hogy akkor kell lépni, amikor még nincs túlzott negatív hatása).

• A lépéssorozat a szürke/fekete hitelezés (árnyékbankrendszer/uzsora) felé tereli az adósokat.

• Leginkább a fogyasztási hitelek esetében fog a potenciális ügyfelek egy része a tervezett PTI-korlát fölé csúszni, ugyanis ezeknek nemcsak a THM-je, de a kisebb jövedelműek esetében a PTI-mutatója is magasabb. Az ügyfelek egy része nem fog hitelt kapni, a bankoknak pedig nem lesz rajtuk bevételük.

• A jövedelemigazolás beszerzése aránytalan adminisztratív terhet ró majd a bankokra.

• Több forrásunk is az OTP-t jelölte meg az egyik legnagyobb potenciális vesztesként.

Mekkora most a bankoknál az LTV és a PTI?

Három bank válaszolt erre a kérdésünkre a jelzáloghitelekre vonatkozóan:

• Budapest Bank : "Átlagos PTI szintet nem lehet megállapítani, tekintettel arra, hogy az arányok az egyes jövedelmi szinteknél meglehetősen eltérhetnek. Általánosságban az mondható el, hogy ügyfeleink jelentős többsége a jövedelmének felénél nem költ többet hitelének törlesztésére."

• CIB Bank : "Az újonnan kihelyezett forintalapú jelzáloghitelek átlagos hitelfedezeti aránya (LTV-mutatója) 2013-ban 55 százalék volt, idén pedig 50 százalék. A bankunk által újonnan kihelyezett forintalapú jelzáloghitelek átlagos törlesztőrészlete nettó jövedelemarányosan, azaz a PTI-mutató 2013-ban és idén is 30 százalék."

• Erste Bank : "2013-ban 50, 2014 eddig eltelt időszakában pedig 52 százalék volt a bank által újonnan kihelyezett forint alapú lakossági jelzáloghitelek átlagos hitelfedezeti aránya. Az Erste Banknál 2013-ban 35, 2014 eddig eltelt időszakában pedig 33 százalék volt a bank által újonnan kihelyezett forint alapú lakossági jelzáloghitelek átlagos törlesztőrészlete nettó jövedelem arányosan.