Így darálta be a múlt év a hitelesek jövőjét

Pénzcentrum

2011. február 3. 18:02

Jelzáloghitelezés A jövő tervezése helyett a múltból örökölt problémák megoldásának keresésével telt el a 2010-es esztendő a magyar lakossági hitelpiacon. A bankok csak a magasan átlag feletti hitelképességű ügyfelek kegyeiért versenyeztek, az ügyfelek jó része pedig messziről elkerült mindent, ami új hitel felvételével kapcsolatos. Így esett meg, hogy 2010-ben mindössze 384 milliárd forint jelzáloghitelt vettek fel a magyar családok, ami a két évvel korábbinak kevesebb, mint negyede. Döntően a devizahitelek átértékelődése miatt a lakosság banki adóssága mégis csaknem 10%-kal, mintegy 740 milliárd forinttal nőtt az év során - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) napokban közzétett decemberi hitelezési statisztikáiból.

Mielőtt a decemberi fejleményeket részleteznénk, érdemes egy pillantást vetni a hazai jelzáloghitelezés elmúlt hat évét bemutató két ábránkra. Jól látható, hogy a 2010-es hitelkihelyezés (384,4 milliárd forint) eltörpül a 2008-as csúcs mellett (1569,1 milliárd forint), de még a 2009-estől is 28%-kal marad el. Ezzel szemben viszont továbbra is jellemző, hogy nem csupán lakáscélra veszünk fel jelzáloghitelt: a szabad felhasználású jelzáloghitelek közel 40%-os arányt képviseltek tavaly.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Paradigmaváltással felérő változás történt ugyanakkor a hitelek devizanem szerinti megoszlásában: az alacsonyabb kamatszintjük miatt korábban szinte egyeduralkodó devizahitelek aránya még 2009-ben is 77% volt, tavaly azonban már a 25%-ot sem érte el az újonnan kihelyezett jelzáloghiteleken belül. Mint ismeretes, az év első hónapjaiban több bank sem nyújtott már frankhitelt, e gyakorlat aztán tovább szigorodott a március 1-jén illetve június 11-én életbe lépett körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelettel. Augusztus közepével végül az új kormány megtiltotta az új devizahitelek esetében a jelzálogjog-bejegyzést, így a deviza alapú jelzáloghitelezésre keresztet vethettünk.

A jelzáloghitelezés szempontjából hagyományosan gyengének mondható december hónapban tranzakciós alapon 35,8 milliárd forinttal csökkent a lakosság hitelállománya, összességében azonban - az átértékelődések miatt - 17 milliárd forinttal nőtt. A devizahitelek esetében a nettó hiteltörlesztés ezúttal 44,7 milliárd forint volt, vagyis - kis egyszerűsítéssel - ennyivel több hitelt törlesztett a lakosság, mint amennyit felvett. A forinthitelek esetében nettó hitelfelvétel volt megfigyelhető, azonban jóval kisebb az előző hónapok átlagánál.

Utóbbi a magasabb törlesztési összeg miatt alakulhatott így, ugyanis az előző havinál egy hajszálnyival több (összesen 28,8 milliárd forint) új jelzáloghitelt vettek fel a háztartások. A devizahitelek nem tűntek el maradéktalanul: 1,9% volt az arányuk a kihelyezéseken belül, vélhetően a csekély összegben ugyan, de létező hitelkiváltások miatt.

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Decemberben a szabad felhasználású jelzáloghitelek 40%-os arányt képviseltek az új jelzáloghiteleken belül. Ez az a hiteltípus, melyet a válságot megelőzően gyakorlatilag csak devizában vettek fel az ügyfelek.

Az újonnan felvett deviza alapú lakáshitelek kamatait már nem is közli a jegybank, a forint alapú lakáshitelek esetében pedig nincs számottevő változás a kamatemelési ciklus első két kamatemelése hatására sem a termékek hitelköltségében, mely decemberben átlagosan 9,7% volt.