Drágábbak lehetnek a devizahitelek

Egy "új" költségelem

A magyar háztartások devizahiteleinek havi törlesztőrészleteire a sokszor ismételt formula szerint nagyrészt a forint adott devizával (döntő részben a svájci frankkal, illetve az euróval) szembeni mindenkori árfolyama, kisebb súllyal az adott deviza kamattartalma (lényegében a jegybanki irányadó ráta szintje) gyakorol hatást (ha nem futamidő-rugalmas hitelről volt szó). Ha gyengült a forint, és/vagy emelkedett a deviza kamattartalma, akkor a forintban folyósított devizahitel havi törlesztőrészlete megemelkedett. Az elmúlt évektől indulva egészen idén szeptemberig ezek a tényezők gyakorlatilag teljes mértékben magyarázó erők voltak a törlesztőrészletek alakulására, ingadozására. (A hosszabb futamidejű devizahitelek inkább a külföldi kamatlábra, míg a rövidebbek inkább az árfolyamra érzékenyebbek.)

Az utóbbi hetekben kialakult rendkívül feszült globális pénzpiaci helyzet miatt azonban belépett egy további fontos költségelem, amely a törlesztőrészletek akár jelentős megemelkedésének kockázatát is magában hordozza. Ez pedig a devizahitelek mögötti, a banki árfolyam-fedezeti konstrukciók megkötésére szolgáló ún. IR- és FX-swap piac rendkívüli helyzetére vezethető vissza. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a bankok sokkal nehezebben, és így megugró többletköltségekkel tudják csak az árfolyamingadozás ellen tovább fedezni a már meglévő devizahiteleiket.

Röpködnek a mínuszok

A bankok által nyújtott devizahitelek és a CIRS (currency interest rate swap), illetve FX-swap piac úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy ha egy bank euróban veszi fel külföldön a forrást, akkor azt a forintban történő folyósítás érdekében a CIR-, illetve az FX-swap piacon tudja elcserélni forintra árfolyamfedezet mellett. (Az FX-swap ügyletek jellemzően nem hosszabbak mint egy év, míg a CIRS annál hosszabb -10-20-30 év- is lehet. A svájci frankalapú hitelnél a banknak további FX-swap ügyletet kell beiktatnia a lépéssorozatba.) A devizahitelek futamideje rendszerint jóval hosszabb (pl. 5-20 év), mint annak az FX-swap ügyletnek a futamideje, amely mögötte áll, így a devizahitel futamideje során a banknak számos alkalommal meg kell újítania az CIR-, illetve FX-swap pozícióját, azaz újból el kell cserélnie a két fizetőeszközt. A továbbiakban a CIR- és FX-swapokat összevonva csak FX-swapokként jelöljük.) Erről bővebben lásd:

2008.10.16 17:50
Kiderült, hogyan segíti a magyarországi devizahitelezést az EKB és az MNB

A befektetők globális kockázatkerülő magatartása, a fokozott óvatosság oda vezetett, hogy nehézkes megújítani ezen pozíciókat, illetve megdrágultak ezek az eljárások. (Ha a bank nem tudja megújítani pozícióját az FX-swap piacon, akkor az árfolyam szempontjából fedezetlenné válik a devizahitel-pozíciója kapcsán, ami igen kellemetlen és jelentős kockázatokat jelent.)

A magyar bankrendszer úszik a forintlikviditásban, míg nagy devizaszükségletet jeleznek a különböző pénzpiaci adatok - jelezte a Portfolio.hu-nak Tóth Gyula. Az UniCredit Bank bécsi elemzője elmondta, hogy múlt pénteken egy egy hónapos forint-deviza FX-swap piaci pozíció megújításán éves szinten mintegy 3.5% körüli vesztesége keletkezik az adott banknak, míg a csak néhány napos futamidejű FX-swapok megújítása éves szintre vetítve mintegy 8%-os veszteséget okozhat (lényegében a magas magyar és az alacsony külföldi bankközi devizakamatok közötti különbség miatt).

Mit jelent ez a devizaadósnak?

Az adatok értelmezése céljából meg kell jegyezni, hogy egy svájci frankalapú kölcsönön egy kereskedelmi bank éves szinten a legutóbbi adatok alapján mintegy 3-4%-ot "nyert" (leegyszerűsítve: ügyfélnek felszámított hitelkamat mínusz devizaforrás költségei), így ha a jelenlegi pénzpiaci feszültség tartósan fennmaradna, akkor a megújításra kerülő FX-swap pozíciókon akár enyhe vesztesége is keletkezhet a banknak az eddig megszokott érdemi nyereség helyett. A magyar háztartási devizahitelekkel kapcsolatos kondíciókat a bankok jellemzően 3-6 havonta felülvizsgálják (kamatfixálási periódus), és a szükséges változtatásokat átvezetik, azaz érvényesítik a havi törlesztőrészletekben.

Ebből következne, hogy ha az FX-swap piaci gondok miatti többletköltségeket a bankok bizonyos mértékben áthárítanák az érintett ügyfelekre a következő kamatfixálási periódustól (3 hónapos periódus esetén idén év végétől, jövő év elejétől), akkor az a devizahitel tényleges konstrukciójától függően a havi törlesztőrészletekben akár néhány tíz százalékos növekedést is eredményezhet. Ki kell emelni, hogy ez akár amellett is bekövetkezhetne, hogy bebizonyosodna: a forint októberi gyengülése csak átmeneti volt, illetve a külföldi kamatkörnyezet (euro, svájci frank irányadó jegybanki kamatláb) süllyedőben van.

Már elkezdődött...

Az a logika, hogy az FX-swap piaci problémákból eredő többletköltségek(et) bizonyos részét a már futó devizahitel-szerződésekre is átháríthatják a bankok, abból ered, hogy az utóbbi napok megfigyelései szerint a hitelintézetek új folyósítású svájci frankalapú kölcsönei már 10% körüli teljes hiteldíj-mutatóval (THM) futnak. Szeptemberben viszont még 7-8% körüli volt egy svájci frankalapú lakáshitel, vagy szabad felhasználású jelzáloghitel átlagos hitelköltsége a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája szerint. Az új hitelek megugró THM-jei mögött egyrészt az állhat, hogy a bankok devizához való jutása önmagában is jelentős nehézségekbe ütközik, másrészt üzletpolitikai megfontolások is meghúzódhatnak mögötte (CHF-alapú hitelezési aktivitás tudatos mérséklése, a forint- és euróalapú finanszírozás felé eltolása, ahogy az az MNB és a nagyobb kereskedelmi bankok október 17-i megállapodásából is kitűnik).

2008.10.17 14:57
MNB - kereskedelmi bankok közös nyilatkozata: továbbra is bővülni fog a devizahitelezés

A továbbiakban vizsgáljuk meg, hogy milyen fontosabb szempontok, érvek szólnak amellett, hogy az FX-swap piaci problémákból eredő többletköltségeket valamilyen részben áthárítsák a bankok az ügyfelekre.

Érvek a többletköltségek akár jelentős áthárítására, illetve várható törlesztőrészlet-emelkedésre:

- bár az FX-swap piac súlyos problémái láttán a külföldi anyabankokhoz tudnak segítségért fordulni a magyarországi bankok, látni kell, hogy azoknak is megvannak a maguk bajai, így kérdéses a segítségnyújtás mértéke. Ráadásul a várhatóan komoly recesszióba süllyedő magyar gazdasági környezetben, a banki hitelportfóliók várható további romlása tükrében kérdéses, hogy milyen mértékben kívánják a külföldi anyák fenntartani a magyarországi devizahitelezési aktivitást.

- a magyar hatóságok felől is érezhető egy határozott változás a hozzáállásban: egyrészt az MNB és a nagy kereskedelmi bankok október 17-i megbeszélése alapján a svájci frankalapú hitelezés felől inkább az euro, illetve a forintalapú hitelezés felé igyekeznek módosítani a hitelportfóliók szerkezetét. Ezt a hitelek árazási jellemzői is segíthetik.

- másrészt a kormány és a bankok közötti, múlt pénteken közzétett megállapodás nem az ebben a cikkben kiemelt problémára (FX-swap piac) koncentrál. A kommunikáció szerint elsősorban azon esetekben hivatott segíteni a bankokra erőltetett megállapodás, amikor a forint gyengülése okozna jelentősebb havi törlesztőrészlet-emelkedést. Az említett megállapodásban ráadásul a bankok a négy pontból kettő esetben csak idén év végéig vállalták a kormány által rájuk erőltetett, az ügyfeleknek kedvezőbb, de jelenleg nehezebben teljesíthető megoldásokat (devizahitel előtörlesztése, vagy forintra konvertálása). Megjegyezzük, hogy ha a kormány valóban segíteni akarna a devizahiteleseken, akkor nem a múlt pénteken bejelentett szerkezetű csomagot kellett volna ráerőltetnie a bankokra (az elsősorban a forint gyengülése kapcsán hivatott a terheket mérsékelni - legalábbis a kommunikáció erről szólt), hanem az IMF-hitelkeret terhére egy állami garanciavállalást kellene nyújtani a bankok devizaforrás bevonásához. A múlt csütörtökön bejelentett bankmentő csomag csak 2-3 bankra van szabva és az állami garancianyújtást is csak azok kaphatják meg, akik a tőkeerősítő csomagban is részt vesznek.

2008.11.07 08:56
Megmenekültek a devizaadósok?- Megvan a megállapodás

- az MNB által elindított, az Európai Központi Bank (EKB) által nyújtott 5 milliárd eurós hitelkeret terhére felhasznált euro-forint FX-swap tenderek csak egynapos forrást jelentenek a magyarországi banki szereplőknek, akárcsak az MNB által elindított, kétoldali euro-forint FX-swap tenderek. Ezen konstrukciók mellett összességében továbbra is nehézkes marad a háztartási devizahitelek mögötti FX-swap pozíciók megújítása, illetve görgetése.

- a múlt pénteken bejelentett lengyel-svájci megállapodás mintáját (a lengyel jegybank kérésére a svájci jegybank swap keretet nyitott a CHF-alapú devizahitelezési aktivitás segítése érdekében) az eddig elhangzott nyilatkozatok alapján feltehetően nem akarja követni a magyar jegybank (ld. október 17.-i megállapodás), azaz ezt a csatornát nem használnánk fel a magyarországi FX-swap piaci problémák enyhítésére.

2008.11.08 13:29
Mi csak reménykedhetünk abban, amit a lengyelek már megkaptak

Érvek a költségek jelentős áthárítása, illetve a törlesztőrészlet-emelkedések ellen:

- az FX-swap piac súlyos helyzete remélhetőleg csak átmeneti lesz, így a bankok inkább átmeneti profitszűkülés mellett döntenek. Az átmeneti jelleg esélyét növeli, hogy a nyugat-európai bankmentő csomagok, ügynökségek kidolgozása, felállítása már gőzerővel zajlik és idővel meghozhatják áldásos hatásaikat (pl. javulhat a bankok hitelkihelyezési hajlandósága, ami növelheti a devizaalapú forrásokat a piacon, csökkentve az FX-swap pozíciók megújítási problémáit)

- nem olyan mértékűek az FX-swap piaci zavarokból eredő többletköltségek, amelyek komoly veszélybe sodornák a bankok devizahitelezésen elért teljes profitját,

- a bankoknak sem feltétlenül áll érdekükben, hogy az ügyfelekkel adott estben évek, évtizedek óta meglévő jó kapcsolat romoljon, illetve pl. egy 20-40%-os havi törlesztőrészlet-emelkedés jelentősen emelhetné a nem fizető adósok számát, így érdemben romlana a bankok hitelportfóliójának minősége. Így összességében többet is veszíthetne a bank profit szinten a költségek jelentős áthárításának forgatókönyvéből, mintha (feltehetően átmenetileg) lenyeli az FX-swap piaci problémákból eredő többletköltségeket.

Mi várható?

Az FX-swap piaci többletköltségek ügyfelekre történő részbeni áthárítása már megkezdődött, és valószínűleg az új hiteleknél erőteljesebb lehet majd, mint a meglévő hitelállománynál. Ennek oka, hogy a bankok valószínűleg nem akarják a jó ügyfélkapcsolatokat, illetve a hitelportfólió minőségét elrontani, viszont a költségoldali nyomás ellen kevés eszközük van. Kiemelendő, hogy a teljes devizahitel-állomány csupán kis része mögötti FX-swap pozícióik megújításáról van szó, így a bankok feltételezett profitszűkülése sem nevezhető komolynak.

Az áthárított költségek az idei év végétől, jövő év elejétől érződhetnek egyre inkább a kamatfixálási periódusok, illetve az FX-swap megújítások esedékessége miatt és akár 10-30%-os havi törlesztőrészlet-emelkedést is elképzelhetőnek tartunk (változatlan külföldi kamat- és árfolyam-feltételek mellett is), amely ráadásul éppen akkor jelentkezhet, amikor a bankokkal kötött, múlt pénteki megállapodás egyes "mentőelemeinek" érvényessége már lejár. Utóbbi miatt egyébként az a valószínű, hogy a hiteladósok a megállapodás első pontját veszik igénybe leginkább, azaz a devizahitelek futamidejének meghosszabbítását fixált törlesztőrészlet mellett.

Hangsúlyozni szeretnénk: bízni lehet abban, hogy a nagy nyugat-európai bankmentő csomagok hatása idővel érződhet és a következő kamatfixálási periódusokban (ha a forint nem gyengül tartósan) az átmenetileg emelkedő törlesztőrészletek is csökkenhetnek.