Megszabták a határokat: nem költhetünk akármennyit lakásra?

A változások sora azonban az ingatlanadóval és a lakásszerzési kedvezmény kvázi eltörlésével nem ért véget, december 23-án elfogadta ugyanis az országgyűlés a 12/2001. lakáscélú állami támogatások módosításától szóló Kormányrendeletet. Lássuk, milyen változtatásokkal kell szembenéznie a támogatást igénylőknek!

Az első és legfontosabb változást az jelenti, hogy a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos összes feladatot a 391/2007-es Kormányrendelet a Magyar Államkincstárhoz rendeli. Ezek után tehát a Kincstár folyósítja majd a támogatásokat, gyakorol jogorvoslatot abban az esetben, ha az igénylőt a pénzintézet a feltételek teljesülése ellenére elutasítja, illetve ellenőrzi a már megítélt támogatások jogosságát.

A 2001-től érvényben lévő rendeletben csakis néhány ponton történt érdemi változtatás, a legtöbb módosítás csupán egy korábban megszületett rendelkezés pontosítása, annak érthetőbbé tételére szolgál. A következőkben az érdemi változásokat tekintjük végig.

Ki kaphat támogatást?

A korábbiakban csakis magyar állampolgárok, illetve a Közösség tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárai kaphattak lakáscélú állami támogatást. A módosítással azonban bekerültek a támogatható személyek körébe a harmadik országból érkezők, akik bevándorolt vagy letelepedett státusszal rendelkeznek, illetve a hontalanok.

Ezzel jelentősen bővül azon állampolgárok köre, akik állami támogatást vehetnek igénybe. A nem magyar állampolgársággal rendelkező támogatottaknak azonban minden évben igazolniuk kell, hogy érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek és állandó lakhelyük Magyarországon van. Ennek hiányában az időarányosan folyósított támogatást vissza kell fizetniük.

Mikor kell visszafizetni?

A módosítás új rendelkezéseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy milyen esetekben és hogyan kell az igénybevett közvetlen támogatást és a adó-visszatérítési kedvezményt visszafizetni, bár ezek is több esetben csak pontosító intézkedések. Továbbra is a kedvezmények visszafizetésére kötelezettek, akik az állami támogatással felépített vagy megvásárolt házat, lakást, a használatbavételi engedélytől vagy az adásvételi szerződéstől eltelő 10 esztendőben lebontja, rendeltetéstől eltérő célra vagy elidegeníti az adott ingatlant.

Ugyanez a szabály vonatkozik a fiatalok otthonteremtési támogatására azzal a kitétellel, hogy esetükben a visszafizetési kötelezettség csak az ingatlan megszerzésétől számított 5 esztendőben érvényes.

Arra azonban mindkét esetben lehetőség van, hogy a támogatást igénybevevők új lakásra cseréljék a régit, vagyis amennyiben az eladott lakás árából befolyt bevételt új lakás vásárlására költik, vagy a régi helyett újat építenek, a visszafizetett támogatás egy részét visszakapják. Az új lakás vásárlására egy év, az új ház megépítésére három év áll rendelkezésre, mely csak az első esetben hosszabbítható meg, méltányossági alapon, további egy évvel.

Ugyancsak vissza kell fizetni a támogatás arányos részét, ha a támogatott az ingatlan töredékét értékesíti. A válással végződő házasságok esetében az igénybevett közvetlen támogatásokat a bírósági határozatban megállapított vagy a vagyonmegosztási szerződésben rögzített arányban kell kifizetniük, amennyiben közös lakásukat eladják.

Betömtek egy lyukat: mégse fizet, akinek nem lehet gyermeke?

A módosítás néhány korábban meglévő hézagot is betömött. Így például rendelkezik azon házaspárok sorsáról, akiknek nem lehet gyermekük, de ez csakis a megelőlegező kölcsön felvétele után derült ki. Azon családoknak, ahol a gyermekáldás bizonyíthatóan egészségügyi okok miatt marad el, csak a hitel tőkerészét kell visszafizetniük, az állam támogatást nem.

A rendelet emellett nagyobb jelentőséget adott a 60 napos határidőnek, a bejelentési kötelezettség elmulasztása ugyanis súlyos következményekkel jár: függetlenül attól, hogy megszületik-e a gyermek, vagy orvosi leletet állítanak ki, a mulasztást elkövető családnak ki kell fizetni a 60 napos határidő letelte és a bejelentés között eltelt időszakra vonatkozó kamatokat.

Korlátozások kora: meddig mehetsz a vételárral?

Tágul a célkereszt

Több ponton is bekerültek az igénylők mellé az együttköltözők, így már rájuk is vonatkozik az a szabály, hogy a rendelkezésre álló forrásaikat a támogatott lakás vételárának kiegyenlítésére kell költeniük, vagyis hogy a megelőző 5 évben belül értékesített lakásuk eladási árát arra a lakásra kell költeniük, melyre a támogatást igénylik.