Ez a bankkártya könnyen meglephet! Mire figyelj?

Mitől terhelési a kártya?

A charge kártya meghatározásához érdemes abból kiindulni, hogyan működik egy klasszikus hitelkártya, majd a különbségek felvázolásával rögtön érthetővé válik, miben más ez a harmadik féle plasztik.

A hitelkártya okos használatáról korábban többször is részletesen beszámoltunk, így jelen összeállításunkban csak röviden térünk ki arra, hogy is működik ez a konstrukció. Alapesetben a bank megállapítja a hitelkeretünket, majd a kártyával ennek terhére vásárolhatunk. Mivel van egy ún. kamatmentes periódus (általában maximum 45 nap), így érdemes ezidő alatt visszafizetnünk teljes tartozásunkat, hogy ingyen használhassuk a bank pénzét. Amennyiben azonban ezt nem akarjuk megtenni, általában a tartozás 5%-át (de minimum egy meghatározott összeget) mindenképpen vissza kell fizetnünk a hitelfelvételt követő hónapban, a fennmaradó tartozás pedig kamatkötelessé válik, a felvétel időpontjától.

A terhelési kártya annyiban különbözik az előbb vázolttól, hogy itt nem feltétlenül állapítanak meg hitelkeretet, azaz a bankok egy meglehetősen magas éves kártyadíj fejében korlátlan összeget hitelezhetnek a kártyabirtokosnak. A kockázat limitálása miatt ennél a kártyafajtánál nincs lehetőség a tartozásunkat görgetni, azaz nem elég 5%-ot visszafizetni, a teljes tartozást ki kell egyenlíteni a türelmi időszak végén.

Itthon is van ilyen?

A Magyar Nemzeti Bank statisztikái szerint a hazánkban forgalomban lévő plasztikok 82%-a betéti kártya, 17%-a hitelkártya, a fennmaradó 1% pedig charge kártya. Terhelési kártyát jelenleg 4 bank és egy pénzügyi vállalkozás ajánl ügyfeleinek, a piac nagy részét azonban az AMEX aranykártya bevezetésével elvitte az OTP.

Növekedés tekintetében korántsem olyan vonzó ez a szegmens, hiszen míg a hitelkártyák száma 2006 első felében az előző év azonos időszakához képest 50%-kal nőtt, addig a terhelési kártyáknál csak 10%-os volt az emelkedés mértéke, amint az az alábbi grafikonon is látszik.

A terhelési kártyákat elsősorban az teszi érdekessé, hogy birtokosaik a többi típushoz képest is jobban előnyben részesítik a vásárlási tranzakciókat a készpénzfelvétellel szemben. (Ez persze nem is meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy akad olyan charge kártya a piacon, melynél 4%, de minimum 2150 Ft a készpénzfelvétel díja, míg a vásárlás természetesen díjmentes.) A jegybank adatai szerint egyébként a terhelési kártyákat gyakrabban használják birtokosaik, mint a hitelkártyákat, a használat terén az utóbbi hónapokban tapasztalható növekedés pedig egyértelműen a kereskedői hálózat kiszélesedésére vezethető vissza.

2006 első félévében összesen csaknem 8 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak a charge kártya birtokosok, míg a hitelkártyák esetében ez az érték majdnem 99 milliárdos, a betéti kártyáknál pedig 2715 milliárdos. A terhelési kártyáknál a forgalom értékbeli megoszlását bemutató grafikonon jól látszik az OTP abszolút elsősége, az AMEX kártya ugyanis letarolta ezt a szűk piaci szegmenst.

Az AMEX kártyák elfogadottságával mostanra szinte nem lehet probléma hazánkban, ugyanis csaknem 14 ezer üzletben lehet már ilyen plasztikkal vásárolni, mellyel az American Express a harmadik legelfogadottabb védjeggyé vált Magyarországon. (Továbbra is a MasterCard és a Visa a domináns, mintegy 21-21 ezer elfogadóhellyel.)

Az OTP mellett a piacon a Citibank van még nyomatékosabban jelen, mely a Diners Club kártyák kizárólagos hazai forgalmazója. A magas éves díjra ezen példán keresztül is könnyen rávilágíthatunk, ez a tétel ugyanis a lakossági plasztik esetében csaknem 20 000 Ft-ra tehető. Amennyiben az ügyfél mégsem fizeti vissza határidőre teljes tartozását, 4%-os, de minimum 3200 Ft-os késedelmi díjjal kell számolnia.

A költés tehát a charge kártyával is kamatmentes, amennyiben azonban kifutunk az időből, horribilis sarcba futhatunk bele. Összességében a terhelési kártyák szegmense marginális terület a hazai piacon, annyit azonban minden bizonnyal nem árt tudni, hogy miben különbözik ez a plasztik az ismertebb fajtáktól.