Tények a "Hild Örökjáradék programról"

1. A közlemény szerint a GVH nem talált kivetnivalót az Örökjáradék Zrt. szerződéseiben. A versenyhatóság az eljárás során az érintettek tájékoztatási gyakorlatát vizsgálta, az általuk megkötött szerződéseket nem, így értelemszerűen kivetnivalót sem találhatott bennük.

2. A két vállalkozás szerint a GVH döntése "főként néhány sajtónyilatkozatra és újságírói félinformációra" alapozott. A GVH eljárása nem újságcikkek, hanem a két vállalkozás által közétett hirdetések miatt indult. A szóban forgó újságcikkekkel kapcsolatban a versenyhatóság nem állapított meg semmiféle jogsértést.

3. A GVH megállapította ugyanakkor, hogy az Örökjáradék Ingatlanbefektető Zrt. és a Hild Ingatlanbefektető Kft. a 2005. és a 2006. évben ismétlődően a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsítottak, amikor

- a Deutsche Bank által a "Hild Örökjáradék program" részére biztosított háttérrel, illetőleg a Deutsche Bank-nak a konstrukcióban való részvételével kapcsolatban például a Népszabadság 2006. május. 19-i számában a fogyasztókat arról tájékoztatták, hogy a Deutsche Bank London tulajdoni érdekeltséggel is rendelkezik a "Hild Örökjáradék program"-ot kínáló vállalkozásban, illetve a Hild csoport hátterében egy 40 milliós eurós banki finanszírozás áll. Ezzel szemben a Deutsche Bank nem tulajdonosa egyik vállalkozásnak sem, s az általa nyújtott banki finanszírozás összege nem éri el a 40 millió eurót,

- reklámjaiban elhallgatták, hogy a Deutsche Bank által nyújtott háttér csak egy meghatározott ideig áll fenn, márpedig ez a tény egy 15-20 vagy még több évre létrejövő jogviszony esetében a GVH megítélése szerint lényeges körülménynek számít,

- több helyen, így például a Nők Lapja 2006. június 12-i számában megjelent reklámjaikban az ingatlan tulajdonjogának a változásáról hiányos tájékoztatást adtak,

- a "Hild Örökjáradék program"-ról adott tájékoztatásban a "Hild csoport" kifejezés használták, miközben ezen fogyasztói bizalmat növelését szolgáló kifejezés adott körülmények között történő alkalmazása nem megalapozott egy 3 és egy 20 millió forintos tőkével rendelkező vállalkozás, illetőleg a nem ismert nagyságú tőkével bíró anyavállalat esetében,

- több esetben, például rádióreklámban és a Nyugdíjas Élet című újság 2006. májusi számában arról tájékoztatták a fogyasztókat, hogy a "Hild Örökjáradék program" keretében átvállalásra kerül a lakásbiztosítás, illetve a lakás biztosításának a díja. Ezzel szemben a lakásbiztosításból kizárólag az ingatlanbiztosítás díját nem kell fizetnie a fogyasztónak, a lakásbiztosítás többi fedezetének, így az ingóságbiztosításnak a díja továbbra is őt terheli,

- a fogyasztókat például a Nyugdíjas Élet című lap több számában (2005. november, 2006. március, 2006. május) a "Hild Örökjáradék program" keretében átvállalásra kerülő javítási, karbantartási költségekről tájékoztatták, a tájékoztatás kialakítása során mellőzve azt a körülményt, hogy erre csak meghatározott korlátok között kerül sor,

- a Népszabadság című lap 2006. május 19-i számában, egy 8 oldalas A/4 méretű prospektusban és az Interneten is közzétett közleményben arról adtak tájékoztatást, hogy az általuk alkalmazott járadékkonstrukció általános az USA-ban és Nyugat-Európában - ugyanakkor a konstrukció nem létezik Németországban, Ausztriában, Svájcban,

- egyes lapokban megalapozatlan tájékoztatást adtak az ingatlan-alapú életjáradék, illetőleg "Hild Örökjáradék program" népszerűségéről, a szerződések várható számáról,

- televíziós és rádióreklámokban azt állították, hogy ők teszik a legjobb ajánlatot a piacon, a piacon nincs biztonságosabb ajánlat, mint a "Hild Örökjáradék program". A GVH szerint piacelsőségi állítást csak olyan vállalkozás tehet, amely minden kétséget kizáróan adatokkal tudja alátámasztani ezen állítását. A két eljárás alá vont vállalkozás által a versenyhatóság elé tárt adatokból azonban nem lehet megállapítani, hogy a Hild-csoport állításai megfelelnének a valóságnak,

- egy 2006. július 17-i, az Interneten folyamatosan elérhető közleményben azt állították, hogy a Hild csoport az életjáradékot kínáló intézmények hazai vezető cége, illetve a Hild csoport az ország piacvezető, életjáradékot kínáló cége. A vállalkozások ezt sem tudták bizonyítani.

4. A két megbírságolt vállalkozás jelképesnek tartja a rájuk kirótt büntetést. A GVH ezzel kapcsolatban fontosnak tartja megjegyezni, hogy a Hild Ingatlanbefektető Kft. 13 millió forintos és az Örökjáradék Zrt. félmillió forintos büntetése, a két vállalkozás 2006-os nettó árbevételének több mint öt százaléka, ami nem minősíthető jelképesnek. Ilyen mértékű bírságot a GVH nem túl gyakran ró ki.