Ne csak farsangkor edd a fánkot: így készíts szilvalekváros kreplit pünkösdre

Te tudod, mit ünneplünk pünkösdkor, milyen világi és egyházi hagyományok jellemzik ezt az időszakot? Azon felül, hogy pünkösdhétfő a 2025-ös munkaszüneti napok egyike, rengeteg olyan régi magyar szokás létezik, melyek bár már kikoptak a köztudatból, érdemes rájuk emlékezni. Nézzük, mit szokás főzni pünkösdkor, milyen ünnepi, vagy éppen hétköznapi ételek kerüljenek az asztalra!

Mit ünneplünk pünkösdkor?

Pünkösdöt a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn ünnepeljük, háromnapos hosszú hétvége formájában. Ilyenkor az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontját, a Szentlélek kiáradását ünneplik, ugyanis a Biblia szerint ezen a napon áradt ki a Szentlélek Jézus apostolaira és világosította meg őket, hogy saját nyelvükön hirdethessék tovább Jézus Krisztus igéjét – egyben ezt a napot tartják a kereszténység születésnapjának is. Az apostolok ideje óta ünneplik pünkösdöt, az első ókeresztény írásos emlékek pedig a 2. századig nyúlnak vissza.

Pünkösdhöz különféle népi hagyományok és zarándoktevékenységek kötődnek: ilyenkor rendezték meg régen az év legnagyobb népi ügyességi játékait, melyeknek célja a pünkösdi királyválasztás, amit rendszerint zenés, táncos rendezvények, búcsú és ünnepi eszem-iszom kísér. Az első pünkösdi tömegrendezvény 1567-ben a csíksomlyói búcsú volt, ami a rendszerváltás óta nem csak pünkösdnek, hanem a magyar összetartásnak is fontos rendezvénye, egyben a magyar katolikus közösségek találkozópontja.

A szerelem és az udvarlási szándék szimbólumaként adott májusfát pünkösdkor volt szokás lebontani, azonban egyes vidékeken pünkösdkor is állítottak májusfát. A pünkösdi udvarlási időszak szimbóluma a pünkösdi rózsa is, amit tavaszköszöntő jelképként is kitűztek a kapura vagy az ablakba tették. Ezeknek a virágoknak rontásűző erőt tulajdonítottak, úgy gondolták, megóvják a családot a bajtól és a gonosz szellemektől. A népi időjósok szerint, ha pünkösdkor szép az idő, akkor az évben jó bortermés várható.

Pünkösdi ételek és italok: mit fogyasztottak ilyenkor nagyszüleink, dédszüleink idejében?

Bár pünkösdnek nincsenek olyan kötött gasztronómiai hagyományai, mint más egyházi és világi ünnepeknek (pl. karácsonyi dió- és mákfogyasztás egy tökéletesen megsütött bejgli formájában vagy húsvéti sonkaevés más, a szentelőkosárból elővett finomságokkal), ezeken a napokon sem a takarékosság és a mértékletesség játszotta a főszerepet. Pünkösdkor a húsvéti dőzsölés visszafogottabb verziójaként még a legszegényebb magyar családok asztalán is valamilyen húsétel szerepelt, amit tipikusan kelttésztás édességgel egészítettek ki.

Pünkösdkor a bőség jegyében érdemes háromfogásos menüt készíteni: előétel gyanánt egyszerű húslevest vagy szezonális gyümölcslevest (hamarosan kezdődik a meggy, cseresznye szezonja) érdemes főzni, amelyet valamilyen laktató, húsos főétellel szokás folytatni. Azt, hogy mit készítünk, csak rajunk múlik, ugyanis bármilyen magyaros fogás – például cigánypecsenye, pörkölt, töltött káposzta, sertés- és szárnyassültek – remekül illik az ünnephez.

A pünkösdi sütemények tekintetében is legyünk nyugodtan rugalmasak: nagyszerűen passzol az alkalomhoz az ízes bukta, a kakaós csiga vagy az olyan érdekesebb magyaros kelttészták, mint a „vízen kullogó”. Régen nagy hagyománya volt a pünkösdi fánksütésnek is, amelynek számos verzióját készítik Magyarországon – ilyen például a szalagos fánk mellett az ördögfánk, a csőregefánk és az apácafingocska is. A szezonalitás jegyében ilyenkor készül a bodzaital, bodzaszörp, bodzapezsgő is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Virágzik a bodza: ennyi mindenre jó, így készíts belőle szörpöt, pezsgőt és különleges lekvárt!

Végre virágzik a bodza - vétek kihagyni a májusi szezon slágernövényét. A klasszikus bodzaszörp receptje mellett azt is eláruljuk, hogyan készítsünk a virágokból hűsítő, friss italt, különleges lekvárt, illetve kellemesen, alkoholos bodzapezsgőt.

Szilvalekváros krepli

Recept: Szilvalekváros krepli

Hogy betartsuk a pünkösdi étkezési szokások íratlan szabályait, mi is egy fánkot választottunk erre az alkalomra, ami esetünkben nemcsak egy szimpla édesség, hanem a párkeresés, a szerencse és a bőség szimbóluma is. A szilvalekváros krepli egy egyszerű, kelttésztaalapú fánk, amit a sütés előtt töltünk meg lekvárral. Hagyományosan szilvalekvárral készül, azonban ízlés szerint nyugodtan tölthetjük bármilyen más lekvárral vagy csokoládéval is – a lényeg, hogy a töltelék masszívabb állagú (pl. keményre főzött házi lekvár) legyen. Lássunk is neki!

Hozzávalók

• 600 g finomliszt
• 100 g kristálycukor
• 80 g margarin
• 3,5 dl tej
• 30 g friss élesztő
• 4 tojássárgája
• 1 ek vaníliaaroma
• 2 ek rum vagy rumaroma
• 1 csipet só
• házias (keményebb állagú) szilvalekvár vagy ízlés szerint más lekvár
• napraforgóolaj a sütéshez
• porcukor a tálaláshoz

A fánk tésztája

A kreplik elkészítése

Langyosítsuk meg a tejet egy tálban és morzsoljuk el benne a friss élesztőt. Adjunk hozzá még egy teáskanál kristálycukrot, keverjük össze jó alaposan, majd tegyük féle nagyjából 10-15 percre felfutni. Amíg felfut az élesztő, mérjük ki a hozzávalókat (a lisztet, a vaníliát, a rumaromát, a cukrot, a 4 db tojássárgáját és a 80 g szobahőmérsékletű, lágy margarint) egy edénybe, majd a végén adjuk hozzá az élesztős tejet is. Dagasszuk ki kézzel 10 perc alatt vagy robotgéppel 3 perc alatt a fánktésztát (akkor jó, ha szép simára összeállt, kissé ragacsos), majd borítsuk lisztezett deszkára, formázzunk belőle cipót és hagyjuk egy tiszta konyharuhával leterítve megkelni kb. 45 percen keresztül.

A kreplik formázása

Ha megkelt a krepli tésztája, nyújtsuk ki kb. 1 cm vastagságúra, majd egy pogácsaszaggatóval vagy egy pohárral szaggassunk belőle tenyérnyi korongokat. A maradékot nyugodtan gyúrjuk be és nyújtsuk újra, ezt ismételjük addig, amíg el nem fogy a tészta. A választott töltelékbő (szilvalekvár vagy bármilyen más lekvár, csokoládékockák stb.) egy-egy kanállal helyezzünk a korongok közepére, majd egy másik, tiszta korongot fektessünk a tetejére és csipkedjük össze a szélét alaposan úgy, ahogy a képen is látható.

A fánkok sütése

Hevítsünk napraforgóolajat egy nagyobb alapterületű serpenyőben vagy lábasban, majd a már forró olajban süssük ki a fánkokat oldalanként 1-2 perc alatt (kicsi/közepes lángot használjunk). A fánkok nagyon gyorsan megsülnek; amint aranybarnára színeződött az olajjal érintkező felük, máris megfordíthatjuk őket.
A kész fánkokat csepegtessük le konyhai papírtörlőn, majd tálaljuk őket porcukorral meghintve.

Lekváros krepli (málnás ízesítésű)

Ízteszt: nincs is finomabb a lekvárral töltött fánknál

A „krepli” fantázianévre hallgató lekvárral töltött fánk ugyanolyan finom volt, mint a hagyományos szalagos fánk (maga a tészta is hasonló volt), azonban kellemes csavar volt a kelt tészta közepén rejtőzködő lekvár. Mi három ízben készítettük el a süteményt: megtöltöttük szilvalekvárral, házi málnalekvárral, illetve készítettünk néhány csokoládés ízűt is. Mindegyik finom volt, azonban a hagyományos, szilvalekváros verzió volt a legnépszerűbb.

Tipp: a fánkok térfogata sütés közben jelentős növekedést produkált, ennek köszönhetően a kreplik igen kiadós adagokra sikerültek – ha nem szeretnénk ilyen nagy fánkokat sütni, próbáljunk meg kisebb korongokat szaggatni vagy vékonyabbra nyújtani a tésztát. Figyeljünk oda arra is, hogy alaposan nyomkodjuk össze a tésztakorongok szélét, nehogy kifolyjon a töltelék – nekünk mindössze egy darab nyílt ki, mert a csokoládé átszúrta a vékony tésztát – ezt leszámítva minden darab tökéletesen sikerült és nagyon finom volt.

Fotók: Tóth Viktória