Íme, a magyar kertek sztárja: mindenki sövényként ülteti, de kevesen tudják, virága is csodákra képes

Hazánkban is egyre gyakrabban látjuk kerítéseken, pergolákon felfutni – egész nyáron illatozik, levelei pedig télire sem hullanak le, így zölden maradnak akár hóban is. Nem véletlen, hogy a kínai orvoslásban a “télálló inda” (ren dong teng) néven is ismert. A japán lonc (vagyis Lonicera japonica) gyors növekedése, alkalmazkodóképessége és hosszú virágzási ideje miatt egyre népszerűbb a magyar kertekben is.

"Ez a kúszónövény ideális választás lehet olyan helyekre, ahol gyors takarásra van szükség: például kerítések, pergolák, régi falak, lugasok vagy akár rézsűk befuttatására is kiváló. Néhány éven belül sűrű, zöld növénytakarót képez, miközben júniustól augusztusig nyíló, édeskés illatú virágai nemcsak a kert látványát, hanem illatát is gazdagítják. A virágok először fehérek, majd fokozatosan sárgává színeződnek, és rengeteg beporzót – méheket, pillangókat – vonzanak, így kifejezetten méhbarát növénynek számít" – közölte a HelloVidéknek Kovács András dísznövénykertész.

De a japán lonc nem csupán remek dísznövény: a kínai orvoslás egyik legnagyobb becsben tartott gyógynövénye is. Már évszázadok óta használják természetes gyógyszerként láz, torokfájás, köhögés és különféle akut légúti fertőzések esetén. A modern tudományos kutatások pedig megerősítették: a növény valóban rendelkezik vírusellenes hatással, és egyes vizsgálatok szerint a COVID-19 elleni terápiás lehetőségek között is szerepelt. Kínai neve – jin yin hua, vagyis „arany-ezüst virág” – tökéletesen visszaadja a növény szépségét, utalva a virágok sárga és fehér színeire.

Hogyan – hová ültessük?

Ahogy a kertészmérnök elmondta, a japán lonc napos vagy félárnyékos helyet kedvel, és viszonylag kevés gondozást igényel. Hazai viszonyok közt télálló, jól tűri a magyarországi klímát, a szárazabb időszakokat is átvészeli. Fontos azonban tudni, hogy bizonyos fajtái erőteljesen terjednek, ezért érdemes rendszeresen metszeni, különösen, ha nem szeretnénk, hogy más növényeket elnyomjon. Rézsűs vagy gyomosodásra hajlamos területeken talajtakaróként is jól használható, hiszen kúszó hajtásai gyorsan befedik a felszínt.

A japán lonc ültetése leginkább tavasszal vagy ősszel ajánlott, amikor a talaj még/már meleg, de nem túl száraz. Ültetéskor érdemes napos, vagy félárnyékos, szélvédett helyet választani. A növényt legalább 40–50 cm mély, tápanyagban gazdag talajba ültessük, és biztosítsunk neki erős támasztékot – például rácsot vagy huzalrendszert –, amelyre felfuthat. Ültetés után bőségesen öntözzük be, és az első évben gondoskodjunk rendszeres vízellátásról, hogy jól megeredjen. Ha a növény már megtelepedett, kevesebb gondozást igényel, de évente legalább egyszer érdemes metszeni a formájának és terjedésének szabályozása érdekében.

Ha díszkertekbe szeretnénk ültetni, érdemes a nemesített fajták közül választani, például a 'Halliana' vagy 'Aureoreticulata' változatokat, amelyek kevésbé agresszívek, ugyanakkor látványosabbak. A japán lonc tehát nemcsak szép és illatos, hanem hasznos növény is lehet a magyar kertekben – feltéve, hogy tudatosan ültetjük, és kordában tartjuk növekedését.

Kúszik, zöldell és gyógyít

A kínai “jin yin hua” – azaz “arany-ezüst virág” – név nem véletlen: a japán lonc virágai először fehérek, majd sárgára váltanak, és ez a színkombináció különösen látványos a nyári kertekben. Virágait Kínában évezredek óta használják láz, torokfájás, köhögés, vagy akut légúti fertőzések kezelésére. A virágokat akkor szedik, amikor még épp csak nyílnak, és teaként, főzetként használják – frissen vagy szárítva.

A japán lonc vírusellenes hatásairól azonban nemcsak a népi tapasztalatok beszélnek – tudományos kutatások is megerősítették, hogy gátolhatja például az influenza A vírust, de szerepelt a 2003-as SARS-járvány idején alkalmazott keverékekben is. A kínai egészségügyi hatóságok a 2019-es wuhani tüdőgyulladás kitörésekor is a Lonicera japonica-t javasolták több gyógynövényes recept részeként.

Melyik része használható a japán loncnak?

Gyógyászati célra kizárólag a virágbimbókat és friss virágokat használják, mégpedig kinyílás előtt, vagy közvetlenül nyílás után gyűjtve. Lehet frissen is felhasználni, de leggyakrabban szárítva alkalmazzák. Levele, szára hagyományosan nem használt részei a gyógynövénynek. Bár a japán lonc, vagyis Lonicera japonica virágai gyógyhatásúak, a bogyói enyhén mérgezőek lehetnek, ezért kizárólag a virágát szabad felhasználni, a termése fogyasztása tilos.

Hogyan szedjük és szárítsuk a virágát?

• Gyűjtés ideje: Virágzás kezdetén (május végétől júliusig)
• Csak tiszta, permetezésmentes területről szedjünk, ne út mellől!
• A virágokat vagy bimbókat kora reggel, száraz időben szedd, amikor a legnagyobb bennük a hatóanyagtartalom.
• Szárítás: árnyékos, jól szellőző helyen, kiterítve, vékony rétegben, hogy ne penészedjen. Légmentesen zárható üvegben tárold.

Hogyan használjuk?

• Forrázat (tea): 1–2 teáskanál szárított virágot forrázz le 2 dl vízzel, 10 perc után szűrd le.
• Napi 2-3 csészével lehet inni megfázásos tünetekre, köhögésre, torokfájásra, láz esetén.
• Külsőleg: borogatásként is alkalmazható enyhe bőrgyulladásokra.

Figyelem! Hasonló dísznövényekkel össze ne keverjük! 

Fontos azonban odafigyelni arra, hogy a japán loncot ne tévesszük össze más, hasonló megjelenésű, de mérgező loncfélékkel. A Lonicera nemzetség több faja dísznövényként ismert, de ezek egy része mérgező bogyókat hoz, ezért különösen kisgyermekes kertekben, illetve gyógynövény-használat során elővigyázatosság szükséges.

Az egyik legismertebb hasonló, de mérgező faj a Lonicera periclymenum, vagyis az erdei lonc, amely vadon nő Magyarországon is. Bár levelei és virágai hasonlíthatnak a japán loncra, bogyói mérgezőek, így semmiképp nem fogyaszthatók, és gyógyászati célra sem alkalmasak. Szintén gyakori dísznövény a Lonicera tatarica, vagyis tatár lonc, amely rózsaszínes virágokat és piros bogyókat hoz – ezek is mérgezőek. A Lonicera xylosteum, vagyis rónai lonc különösen veszélyes lehet, mivel piros bogyói kifejezetten vonzóak a gyerekek számára, de mérgező hatásúak, így ez a faj is kerülendő.