Hazai kézbe kerülhet a világ legnagyobb ingatlanvagyona: morzsolja a tenyerét a magyar elit

A nemzetközi fogadóirodák komoly esélyt jósolnak Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érseknek a következő pápaválasztáson, akit a legerősebb jelöltek között emlegetnek. A konzervatív teológiai álláspontjáról ismert, 72 éves magyar bíboros régóta „papabile”-nek számít: a kifejezést a potenciális pápajelölt bíborosokra használják. A több nyelven beszélő, nemzetközi egyházi fórumokon is aktív Erdő Péter együttműködő kapcsolatot ápolt Ferenc pápával és aktívan részt vett a zsinati folyamatokban.

A 2025. május 7-én kezdődő vatikáni konklávé előtt már hetek óta élénk találgatások folynak Ferenc pápa utódjáról. Ráadásul a pápaválasztó bíborosoknak a történelem során először csak kevesebb mint a fele lesz európai. Fontos azonban megjegyezni, hogy a médiafigyelem és a fogadóirodák előrejelzései gyakran félrevezetőek lehetnek.

EZ IS ÉRDEKELHET

A sajtó már tudni véli, ki lesz Ferenc pápa utódja: rangsorolták a jelölteket, Erdő Péter is köztük van

A 2025. május 7-én kezdődő vatikáni konklávé előtt már hetek óta élénk találgatások folynak Ferenc pápa utódjáról.

Erdő Péter mellett a következő bíborosokat tartják még esélyesnek:

• Luis Antonio Tagle (Fülöp-szigetek, 3:1 eséllyel), aki Ferenc progresszív programjának folytatójaként tekinthető.
• Pietro Parolin (Olaszország, 4:1), a Vatikán tapasztalt államtitkára.
• Peter Turkson (Ghána, 5:1), aki az első afrikai pápa lehetne évszázadok óta.
• Angelo Scola (Olaszország, 8:1), aki már a 2013-as konklávén is esélyesnek számított.

A Vatikán gazdagsága

Nyilvánosságra hozták a 88 éves korában elhunyt Ferenc pápa nettó vagyonát, aki húsvét hétfőn halt meg Rómában szívelégtelenség következtében. A római katolikus egyház feje 2013-ban lépett be Szent Péter trónjára, de vagyona korántsem akkora, mint ahogy azt elsőre gondolnánk; annak ellenére, hogy a Vatikán jelentős ingatlanvagyonnal rendelkezik világszerte.

A hírek szerint a néhai egyházfő évi 384 ezer fontos (mintegy 176 millió forintos) fizetésre lett volna jogosult, azonban lemondott erről, mert szerény életet kívánt élni. Úgy tudni, hogy a neki járó összegeket különböző alapítványokba és bizalmi alapokba ajánlotta fel. Az Argentínában született Ferenc pápa hivatalos fizetése tehát nulla volt, akinek alapvető kiadásait, például a lakhatását, étkezését, ruházkodását és utazásait a Vatikán fedezte. Nem véletlenül.

És bár Ferenc pápa számos pénzügyi reformot kezdeményezett a Vatikán pénzügyeinek átláthatóbbá tétele érdekében, a Szentszék teljes pénzügyi vagyonát mégis nehéz pontosan meghatározni, mivel komolyan korlátozzák a pénzügyi átláthatóságát.

A The Times becslése szerint a Vatikán pénzügyi eszközeinek értéke 2024-ben 10 és 15 milliárd dollár között mozoghatott. Ebből a vagyonból csak az olasz részvények 1,6 milliárd dollárt tesznek ki, ami az olasz tőzsdei részvények összértékének körülbelül a 15 százalékát jelenti. Emellett úgy tudni, a Vatikán jelentős befektetésekkel rendelkezik a banki- és biztosítási szektorban, valamint az ingatlanpiacokon, bár a konkrét, iparágankénti részletek ma már sokkal kevésbé átláthatók (és hivatalosan meg nem erősítettek), mint korábban.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a befektetések hozamai (főként az ingatlan- és pénzügyi szektorból) elsősorban a Vatikán működési kiadásaihoz és jótékonysági tevékenységeihez járulnak hozzá. De tény az is, hogy a Vatikán ma már sokkal szerényebb számú karitatív programot tud finanszírozni, és ezek nagy részét nem közvetlenül az Apostoli Szék, hanem különféle egyházi szervezetek (például Caritas, Missioni Pontificie) végzik.

A Szentszék 2021 júliusában hozott először nyilvánosságra információkat az ingatlanvagyonáról. Az Apostoli Szék Vagyonának Igazgatására (APSA) vonatkozó első nyilvános költségvetés szerint a Vatikán több mint 5 000 ingatlannal rendelkezik világszerte.

Ezek közül 4 051 ingatlan található Olaszországban, míg 1 120 ingatlan külföldön.

És ezek a számok nem tartalmazzák a Vatikán nagykövetségeit és diplomáciai képviseleteit. Olaszországi ingatlanjainak mintegy 14 százalékát piaci áron, a többit pedig csökkentett áron adták bérbe, a legtöbbet egyházi alkalmazottaknak. Körülbelül 40 százalékuk intézményi épület, például iskolák, kolostorok és kórházak. Az Apsa egyfajta általános könyvelőiroda, ingatlanokat és befektetéseket kezel, fizetéseket fizet, valamint beszerzési irodaként és humánerőforrás-osztályként működik. A kiadott dokumentáció szerint befektetésként ingatlanokkal rendelkezik London, Genf, Lausanne és Párizs felső kategóriás területein.

A Szentszék költségvetése emellett magában foglalja a római katolikus egyház központi igazgatását, a Kúriát, amely felügyeli az 1,3 milliárd tagú világméretű egyház irányítását, globális diplomáciai képviseleteit és médiaműveleteit. Vatikánvárosnak – beleértve a Vatikáni Múzeumokat és a Vatikáni Bankot is – külön költségvetése van. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Covid-19 világjárvány súlyosan érintette a Vatikán bevételeit is: a Szent Péter-bazilika és a Vatikáni Múzeumok (utóbbi évente körülbelül 6 millió fizető látogatót fogad) a pandémia nagy részében zárva voltak.

Kelet és nyugat között

A világ hamarosan ismét a fehér füstöt várja a Vatikánban: kedden tehát megkezdődik az új pápa megválasztásának a folyamata. A konklávé az átlagember számára évszázadok óta a titokzatosnak tűnő rituálék és történelmi döntések helyszíne, ami ma is a katolikus egyház jövőjéről fog határozni. De míg az első pápaválasztásokat az ókori Róma belső vitái és hatalmi játszmái formálták, mára inkább egy globális közösség iránytűjeként funkcionál.

Úgy látom, hogy Erdő Péter személyében egy olyan jelöltet láthatunk, aki hidat képezhet nyugat és kelet, hagyomány és megújulás, hit és diplomácia között. Ez önmagában is óriási lehetőséget jelentene Közép-Európa számára, hiszen egy kisebb, de keresztény gyökerű ország képviseletében állna a világ legnagyobb egyháza élére. Egy magyar pápa nemcsak szimbolikus gesztus lenne, hanem egyfajta kulturális és vallási hídépítést is jelentene. Erdő Péter gondolkodásmódja és pályája ráadásul jól beleillik a Vatikán 21. századi törekvéseibe. A Szentszék az utóbbi években tudatosan keresi a párbeszéd lehetőségeit a keleti ortodox egyházakkal. Ez különösen aktuális most, hogy létrejött Kijev központú ukrán autokefál egyház, ami önállóságával vallási és geopolitikai feszültségeket generált. Kevesen beszélnek róla, de az orosz-ukrán háború a területek és politikai szövetségek mellett egy ortodox testvérháborúról is szól

– mondta dr. Bertalan Péter egyháztörténész, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt vannak Erdő Péter esélyei Szent Péter trónjára: bíznak benne a magyarok

A magyar fogadók jelentős része gondolja úgy, hogy Esztergom-Budapest bíboros érseke foglalhatja el a vatikáni trónt.

A történész, politológus szerint Erdő Péter magyar, közép-európai háttérrel rendelkező vezetőként kulcsszerepet játszhatna abban, hogy ezt a vallási törésvonalat tompítsa. Úgy véli, ha őt választanák pápává, az segíthetné a Vatikán erőfeszítéseit abban, hogy elindítson a keleti és nyugati kereszténység között egyfajta megbékélési folyamatot. Emlékeztetett, hogy Moszkva hosszú ideje a „harmadik Róma” szerepét hangoztatja, így ebben a feszültségekkel terhelt viszonyrendszerben egy magyar pápa közvetítőként léphetne fel. Ráadásul egy ilyen választás óriási diplomáciai sikert jelentene hazánk mellett egész Közép-Európának.

Mitől olyan mérhetetlenül gazdag az egyház?

Ez egy összetett, történelmileg rétegzett kérdés. A katolikus egyház nem egy klasszikus értelemben vett gazdasági szereplő, hiszen a vagyonának jelentős része nem készpénz vagy befektetett tőke, hanem ingatlanokban, műkincsekben, történelmi épületekben, művészeti alkotásokban testesül meg. Ezek közül sok szinte „eladhatatlan” értéket képviselt, mert kulturális és vallási örökségként védett, és így inkább felelősséget, mint anyagi hasznot jelentenek. Emellett persze vannak működéséhez szükséges pénzügyi alapok is, adományokból, befektetésekből, egyházi földbirtokokból, de a legnagyobb érték az a globális hálózat, amit évszázadok alatt kiépített

– sorolta dr. Bertalan Péter, aki szerint a Vatikán egyfajta globális pénzügyi és diplomáciai hálózatként működik ma, ami átfogja egész Európát és a világot.

És ahogy ez a szerep egyre bővült az évszázadok során, a Vatikán gazdasági szereplőként is egyre hangsúlyosabbá vált. Egy kis városállamból világhatalmi tényezővé nőtte ki magát a középkorban, és ez a befolyás ma is jelen van, sokszor láthatatlan kapcsolatokon, diplomáciai csatornákon keresztül.

Az egyháznak pénzügyi forrásokra és gazdasági alapokra van szüksége a működéséhez. X. Leó pápa, a Medici család sarja ismerte fel először, hogy a kor új kihívásainak megfelelően kell finanszírozni például a művészetet, az építkezéseket, a Sixtus-kápolna freskóit, és az egyház terjeszkedését. A pápaság ebben az időszakban vált szponzorrá és megrendelővé vált, aki egyre inkább lépett fel gazdasági aktorként. A pénzek egy részét keresztes hadjáratokra fordították, egy másikat a hit terjesztésére és a Vatikán kulturális örökségének építésére. Ebben a folyamatban tűnt fel Bakócz Tamás, aki Magyarország képviseletében egy kiterjedt politikai és gazdasági hálózat részeként próbált meg érvényesülni. A magyar bíborosnak valódi esélye volt a pápaságra, hiszen befolyása és anyagi háttere jelentősnek számított a korabeli európai viszonyok között. Ugyanakkor szembe kellett néznie a Medici család gazdasági erejével, amely akkora pénzügyi és politikai befolyással bírt, ami végül eldöntötte a választást. A reneszánsz után a pápaság a bankrendszer egyik kulcsszereplőjévé vált, és aktívan forgatta a pénzeket. A 19. század végére a nemzeti egyházak és a szerzetesrendek már jelentős földbirtokokkal rendelkeztek, így az egyház gazdasági alapjai tovább erősödtek

– emelte ki az egyháztörténész.

És miközben a pápa a krisztusi szegénységet képviseli, egy globális egyház finanszírozása egyre inkább precíz gazdálkodást és átlátható irányítást igényel. A katolikus egyház gazdasági alapját évszázadokon át a Péterfillér, a hívők önkéntes adománya adta, amiből a Szentszék fenntartotta működését és karitatív tevékenységeit.

Ez a rendszer a nyolcadik századtól egészen 1929-ig működött, amikor is a lateráni egyezmény lezárta az egyház és az olasz állam közötti pénzügyi vitákat. Dr. Bertalan Péter a Péterfillért egy fontos pénzügyi eszköznek tartotta, aminek fejében az egyház számos olyan feladatot is átvállalt – többek között szociális otthonok működtetését, elesettek támogatását –, amit alapvetően az államnak kellett volna ellátnia, és ami biztos alapot is teremtett a további működéshez.

A Péterfillér egy adományokból álló alap, amely a pápát segíti az egyház világméretű munkájának elvégzésében.

Az egyházak vagyoni helyzete nem véletlenül vált ki évezredek óta vitákat, de tény, hogy fontos szereplői a nemzetközi gazdasági hálózatnak. A pápák felelőssége viszont ma is az, hogy a Vatikán gazdasági tevékenysége megfeleljen a kor gazdasági szabályainak, miközben hű marad az egyház erkölcsi és szociális küldetéséhez.