Csendes gyilkos szedi áldozatait: rengeteg magyar egészsége mehet rá, így lehet megelőzni

Ahogy a mondás tartja: "ne izgulj a kis dolgokon". De ezt sokunk számára könnyebb mondani, mint megtenni. Mind a koronavírus, mind pedig a háború kitörése két éve, plusz az emiatt bekövetkező durva gazdasági válság, az anyagi bizonytalanság sokunknál kiverte azt a bizonyos biztosítékot. Így hát nem is csoda, ha már magunkon is észrevesszük, hogy a legapróbb dolgokon is hamar felkapjuk a vizet.

De ezt nem szabad félvállról venni: kutatások már régóta bizonyítják, hogy már a legapróbb, ám sűrű idegeskedés is komoly kihatással lehet a mentális egészségünkre. Az alábbiakban adunk néhány tippet arra, hogyan figyelhetsz jobban, elkerülve azt, hogy a mentális gondokból később komolyabb testi bajok alakuljanak ki.

Miért ilyen gyakori?

Nicole Raines családterapeuta a HuffPostnak arról beszélt, teljesen érthető az, hogy az elmúlt években átélt változások, traumák után sokan vannak rossz mentális állapotban.

Nem ritka, hogy néha idegesek leszünk apró dolgok miatt. Különösen az elmúlt néhány év után, amelyet átéltünk, a bizonytalanság és az esetleges gyász hatására rosszabbul lehetünk, mint korábban. Persze mindannyiunknak vannak frusztrált pillanatai és érzelmi kitörései, de figyelni kell ezeknek az eseményeknek a gyakoriságára

- mondta.

Ha valaki újra és újra ideges lesz látszólag jelentéktelen események miatt, az a mögöttes stressz jele lehet. Mindenkinek vannak rossz napjai, amikor úgy tűnik, hogy a legkisebb problémák is irritálóak, de ha kisebb eseményekre komolyabb reakcióat adunk, akkor ezek figyelmeztető jelek lehetnek arra, hogy valami mélyebb probléma okozza az ingerlékenységet

- fűzi hozzá Becky Stuempfig családterapeuta.

A szakember rámutatott az alacsony érzelmi tolerancia mögött álló kiváltó okok széles skálájára is: ilyenek lehetnek például a kapcsolati küzdelmek, a pénzügyi instabilitás, a múltbeli feldolgozatlan trauma, a depresszió, a szorongás, a kábítószerfogyasztás, az alvási problémák, az elszigeteltség, vagy egy diagnosztizálatlan mentális probléma.

A kulcselem az, hogy van egy szükséglet, amelyet nem elégítettek ki megfelelően, és ez ingerlékenységként nyilvánul meg

- mondta Stuempfig. Mit kell tenni, hogy kezeljük ezt a helyzetet? Raines, Stuempfig és más szakértők megosztották tanácsaikat azok számára, akik gyakrabban idegesek apró dolgok miatt, mint az indokolt lenne.

Kövesd nyomon, miért lettél ideges

Raines azt javasolta, hogy fordítsunk figyelmet a negatív érzéseinek intenzitására, gyakoriságára és időtartamára egyaránt.

Mit veszel észre azokban a pillanatokban, amikor úgy érzed, hogy ideges vagy? Lehetséges-e, hogy több mindent is tudsz tenni annak érdekében, hogy megelőzd?

- tesztte fel a kérdést a családterapeuta.

Racine Henry házasság- és családterapeuta pedig arról beszélt, vegyük sorra azt is, pontosan milyen gondolataink vannak olyankor, amikor könnyen idegesek leszünk, túlreagáljuk a kisebb ügyeket, gondokat is.

Kérdezd meg magadtól azt is: szükségét érzed-e, hogy valamitől megvédd magad?

- javasolta.

Adj magadnak egy kis helyet és időt

Azokban a pillanatokban, amikor könnyen felidegesíthetőnek érzed magad, meg kell próbálni figyelni a belső reakciókra – ezt tanácsolta Henry.

Próbáld késleltetni magát a túlreagálást. Az első lépés az lehet, hogy elhatároljuk magunkat attól, ami kiváltja a reakciókat. Ez azt is jelentheti, hogy elhagyod a szobát, ahol rádtört az érzés, és elmész máshová, egyedül: csendben, nyugodtan lélegezz és gondolkodj el a reakciódon

 - fogalmazott Henry. Stuempfig pedig azt tette hozzá, hogy különböző technikák már többször is bizonyítottak ilyen szituációkban.

Azok számára, akik rendszeresen ingerlékenynek érzik magukat, például a mély légzőgyakorlatok hasznosak lehetnek

- mondta a terapeuta, aki szerint az is hasznos lehet, ha ilyenkor a körülöttünk lévő világra koncentrálunk, arra összpontosítunk, amit hallunk, szagolunk, ízlelünk. Ez segíthet csökkenteni az ingerlékenységet, kizökkent minket az abból a szituációból, ami kiváltotta azt.

A meditációtól és a jógától a festésig és a kertészkedésig számtalan érzékszervi tevékenység létezik, amelyeket kipróbálhatunk. A tánc és a zenehallgatás is ilyenek lehetnek

– mondta Raines. Kiemelte, ilyenkor összpontosítsunk az öt érzékszervünkre, hogy megnyugtassuk magunkat. Például megérinthetünk valami lágyat, vagy mély lélegzeteket vehetünk.

Számoljunk a nagyobb dolgokkal is

Ha gyakran tapasztalsz olyan dühös reakciókat, amelyek nem állnak arányban a helyzet komolyságával, hasznos lehet, ha számba veszed az életed főbb területeit, és átgondolod, hol lehetnek kielégítetlen szükségleteid - javasolták a szakértők.

Vannak-e olyan múltbeli traumatikus események, amelyeket elraktározódtak, és nem dolgoztad fel őket teljesen? Vannak-e olyan múltbeli veszteségek, amelyeket nem ismertél el? Van-e feszültség valamilyen kapcsolatodban, amit enyhíteni kell és fel kell dolgozni?

- Raines szerint ezeket mind jobb tisztázni magunkban.

Zainab Delawalla klinikai pszichológus szerint az is nagyon fontos, hogy néha azért a saját érzéseink túlcsordulásával is foglalkozzunk.

Ismerd fel, hogy az érzelmi vödör gyorsan megtelik, és szánj egy kis időt arra, hogy átgondold, miért lehet ez. Még akkor is tegyél így, ha a felszínen minden rendben van, mert lehetséges, hogy éppen a gondolataid mélyén lapul az a hátráltató vagy idegesítő dolog, ami miatt nem tudod kezelni a pillanatnyi kudarcokat sem

- mondta.

Beszélj szakemberrel!

Ha a mindennapi idegeskedések egy idő után nagyobb, vagy gyakoribb méreteket öltenek, akkor ne csak magunkra hagyatkozzunk, hanem fontoljuk meg egy szakember felkeresését. A depresszió, a szorongás, a PTSD és más problémák kezeléséhez nem elég az öndiagnosztika, ehhez már inkább szakértő segítségre kell magunkat bízni – teszi hozzá az egyik terapeuta.

Ha valaki több embertől kap visszajelzést arról, hogy ingerlékenysége aránytalannak tűnik a kiváltó eseményhez képest, fontolja meg, hogy mentális egészségügyi szakember támogatását kérje, hogy segítsen tovább vizsgálni a mélyebb kérdéseket

- mondta Stuempfig. Még akkor is, ha úgy gondoljuk, hogy nem szenvedünk komolyabb mentális egészségügyi problémáktól, egy terapeutával való beszélgetés segíthet feltárni, hogy érzelmi reakcióink miért ilyen aránytalanok a kiváltó okokhoz képest.

A terápia hasznos lehet olyan viselkedési minták kialakításában, amelyek lehetővé teszik, hogy egészséges és produktív módon "kiengedjük a gőzt", emellett segíthet a különböző élethelyzeti változások feldolgozásában is

- teszi hozzá Dellawalla.