Modern népbetegség tizedeli a magyar nőket: kevesen tudják, miért vannak óriási veszélyben

Hazánkban népbetegségnek számítanak a szív-és érrendszeri betegségek: évente több ezer férfi és nő hal bele, bár az igaz, hogy a férfiak jelentősen nagyobb számban. Az egészségtelen életmód, rendszertelen étkezés, a mozgás hiánya és az elhízás vagy a dohányzás mind okozói annak, hogy ennyien halnak bele az egyébként megelőzhető egészségi ártalomba.

Bár a férfiakat nagyobb számban érinti a megbetegedés és az emiatt bekövetkező halál kockázata, amerikai kutatók most egy új veszélyeztetett korcsoportot találtak. Mint megtudták, négyből egy nő tapasztalhat szabálytalan szívverést a menopauza után. Az állapot nem életveszélyes, de növelheti a vérrögök, a stroke, a szívelégtelenség és más szívvel kapcsolatos szövődmények kockázatát, ezért orvosi ellátást igényel - ezt mondják a szakértők.

Ezek a nők vannak veszélyben

A posztmenopauzában lévő nők körében a pszichoszociális tényezők és az AFib közötti kapcsolatokkal kapcsolatos korábbi ellentmondásos kutatások miatt a legújabb tanulmány szerzői több mint 83 000, átlagosan 64 éves nő által kitöltött kérdőívek adatait tekintették át. A kérdőívek a résztvevők kórtörténetével, egészségügyi szokásaival, stresszes életeseményeivel, szociális támogatásával, alvási szokásaival és optimizmusával foglalkoztak. A stresszes életesemények közé tartozott a bántalmazás, egy szeretett személy elvesztése, pénzügyi kérdések, válás és betegség.

A szív és az agy kapcsolata bizonyos körülmények között már régóta megalapozott. A pitvarfibrilláció az elektromos vezetési rendszer betegsége, és hajlamos a stresszből és a rossz alvásból eredő hormonális változásokra

- mondta Dr. Susan Zhao, a Journal of the American Heart Association folyóiratban most megjelent tanulmányt összegezve. A kaliforniai San Jose-i Santa Clara Valley Medical Center kardiológusa hozzátette, hogy ezek a közös útvonalak valószínűleg alátámasztják a stressz és az álmatlanság közötti összefüggést a pitvarfibrillációval.

Egy nagyjából évtizedes követési időszakot vizsgálva a szerzők azt találták, hogy a nők negyedénél alakult ki AFib. Minden további pontnál 4% -kal nagyobb esély volt az AFib kialakulására. A stresszes életesemények WHI skálájának minden további pontján az AFib valószínűsége 2%-kal nőtt. Egy kardiológus a tanulmány eredményeinek ismeretében hozzátette: világszerte jellemző, hogy hajlamosak mások alábecsülni a baj komolyságát, ha esetleg családtagoknak, barátoknak panaszkodnak.

Ez a tanulmány azt mutatja, hogy van szív-agy kapcsolat, amikor pitvarfibrillációról van szó. Ez fontos, mivel gyakran, amikor a nők szívtünetekkel fordulnak orvoshoz, azt mondják nekik, hogy ez csak stressz

- fogalmazott Dr. Nieca Goldberg kardiológus, az Atria New York City orvosi igazgatója és a New York-i Egyetem Grossman Orvostudományi Karának klinikai docense.

Nem csak életkori, más okai is lehetnek

A szerzők szerint további kutatásokra van szükség annak meghatározásához, hogy a stressz és a jólét egyéb aspektusai miért befolyásolhatják az AFib kialakulásának kockázatát.

Általános kardiológiai praxisomban sok posztmenopauzális nőt látok, akik tökéletes fizikai egészséggel küzdenek, akik rossz alvással és negatív pszichológiai érzelmi érzésekkel vagy tapasztalatokkal küzdenek, amelyekről most már tudjuk, hogy veszélyeztethetik a pitvarfibrilláció kialakulását. Abban hiszek, hogy az életkor, a genetikai és más szívegészséggel kapcsolatos kockázati tényezők mellett a pszichoszociális tényezők a pitvarfibrilláció keletkezésének hiányzó darabjai

- mondta Susan Zhao.

A magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, az elhízás, a szívroham, a szívelégtelenség és a pajzsmirigybetegség néhány ilyen fizikai egészségügyi tényező, mondták még erről a szakértők.

Ezenkívül az életkor a pitvarfibrilláció kockázati tényezője, és a nők tovább élnek, mint a férfiak. A nőknek nagyobb egészségügyi szövődményei vannak a pitvarfibrilláció után, mint a férfiaknak, függetlenül attól, hogy a fizikai és mentális egészség összefügg

- mondta Nieca Goldberg.

De hogyan igyekezhetünk mi magunk megelőzni az egészségügyi ártalmakat? Van egyáltalán olyan módszer, amivel segíthetünk azon, hogy ne kelljen aggódni, mikor ér minket utol a posztmenopauzás szívroham veszélye?

Vannak olyan kezelések az alvás javítására, amelyeket magad is megtehetsz, például elkerülheted az (esti) koffeint és az alkoholt lefekvés előtt. Húzzuk ki az okoseszközöket is. Az orvos javasolhat alvásvizsgálatot, hogy megtudd, mi tart vissza az alvástól

– adott tanácsot Nieca Goldberg. Emellett a rendszeres testmozgás és a szeretteivel való kapcsolattartás szintén segíthet csökkenteni a stresszt. A legfontosabb azonban az, hogy soha ne vegyük félvállról a tüneteket.

Ne hagyd, hogy bárki azt mondja neked, hogy ez csak stressz. A stressz, a szorongás és a depresszió összefügg a fizikai egészséggel

- zárta gondolatait a kardiológus.

(via CNN, Journal of the American Heart Association)