Hónapok óta észrevétlenül tart az Influenza A H5N1 járvány az amerikai szarvasmarhákban - írja Kemenesi Gábor.
A globális felmelegedés és az épített környezet bővülése várhatóan fokozza az úgynevezett urban heat island, azaz durván fordítva a városok hősziget hatását és az ezzel járó egészségügyi kockázatokat – írta meg a Portfolió az Európai Bizottság egy friss tanulmányára hivatkozva.
A hősziget a nagyvárosokban keletkező olyan jelenség, amelynek lényege, hogy a beépített városi területen a hőmérséklet szignifikánsan magasabb, mint a külvárosi és vidéki területeken. A hőszigetek létrejöttének legfőbb okai közé tartozik a betonfelszín (amely sokkal több hőt nyel el, mint amennyi napsugárzást visszaver), illetve a természetes felszínek, mint mondjuk a növényzet vagy a vizek hiánya. Egy friss tanulmányban most 93 európai városban nézték meg, hogy milyen hatásokat gyakorolna az emberi egészségre a település zöldítése.
A városi környezetbe telepített növényzet hűsítő hatást fejt ki, amely mérsékelheti az UHI-hatást: egy korábbi tanulmány több mint 600 európai városban vizsgálta a fák hőmérsékletre gyakorolt hatását, eszerint a telepítések átlagosan 1,1°C-os átlaghőmérséklet-csökkenést eredményeztek, de a legmagasabb érték elérte a 2,9°C-os eltérést is. Eppen ezért is javasolnak az európai törvények 10 százalékos fásítást a városok számára. Azonban egyes tanulmányok szerint a mikroklíma, a levegőminőség és az emberek javítása érdekében ennek a számnak legalább 30 százaléknak kéne lennie.
Az EB által közölt tanulmány megállapította, hogy az átlagos fásítási arány 11 százalék volt, ezen kívül megtudtuk, hogy a városokban az UHI-hatás mintegy 6 700 nyári halálesettel, vagyis az összes nyári halálozás 4,3%-ával hozható összefüggésbe. A kutatásban olyan európai nagyvárosokat vizsgáltak, mint az észak-európai Glasgow-t, Stockholmot és Tallinnt, vagy a dél-európai Athént, Palermót és Sevillát.
Az UHI-hatásnak tulajdonítható halálesetek száma a közép- és dél-európai városokban volt a legmagasabb, például Spanyolországban, Olaszországban, Magyarországon, Horvátországban és Romániában - és a nagyobb fásítás előnyei is ezen országok városaiban voltak a legnyilvánvalóbbak. Észak felé haladva, egyre inkább csökkent az UHI-hez kapcsolódó korai halálozások száma, mint például Göteborgban, vagy épp Oslóban.
Megdőlt az ősi vitamin-tévhit: ezt rontják el a legtöbben, így hiába szedik a méregdrága tablettákat
A legújabb kutatások szerint a táplálékkiegészítők hatékonyságát növelheti, ha figyelembe vesszük a bevételük ideális időpontját.
A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
-
Vállalkoznál, de nem tudod, hogyan kell? Jelentkezz a Delfinek között programra!
Pitcheld vállalkozásod a GEN Z Fest-en, ahol mentoraink segítségével lendülhetsz túl a problémákon.
- A NOB-elnök elmagyarázta, mi a gond a busás bónuszokkal
- Ultrabalaton: a férfiaknál és a nőknél is magyar győzelem született
- Tokajban kötelesség jó bort készíteni – Bárdos Sarolta lett idén a Borászok borásza
- Az NVI végzett az ajánlások ellenőrzésével – a nap hírei
- Sorra számolják fel az amerikai egyetemeken emelt tüntetőtáborokat
- Rekordot döntött az FTC a Debrecen ellen