Mi folyik a hazai szülészeteken? Ma már rengeteg gyermek így jön a világra Magyarországon

Egyre többféle módon lehetnek jogosultak adókedvezményre magyar nők. A kedvezőtlen demongráfiai folyamatokat megállítandó, a kormány sokféleképpen ösztönzi gyermekvállalásra a lakosságot. A legújabb ilyen lehetőség az idén bevezetett személyi jövedelemadó mentesség a 30 év alatti anyák számára, akik január 1-je után vállaltak (szültek, vagy fogadtak örökbe) gyermeket. Tehát már nemcsak a négy, vagy több gyermeket nevelő édesanyák élvezhetnek adómentességet. Más családtámogatások is tartalmazhatnak kitételeket az anyák korát illetően, mint például a babaváró kölcsön, amelynek felső életkori korlátja 41 év az anyák számára. Változtathat-e azonban a CSOK, a babaváró, vagy az új adókedvezmények a demográfiai folyamatokon, amelyeket a kormány igyekszik megállítani? 

Amíg a kormány bizonyos kedvezőtlennek ítélt demográfiai folyamatok megfordításáért mozdítaná elő családkedvezmények, támogatások útján a gyermekvállalást minél korábban, addig élettanilag sem elhanyagolható a kockázata annak, ha valaki magas életkorban vállal gyermeket. Ma már köztudott, hogy az életkor növekedésével a vetélés kockázata is emelkedik, azonban más egészségügyi hatásai is lehet a terhességnek későbbi életkorban az anyára és a magzatra egyaránt. Megfelelő szűrésekkel, elővigyázatossággal azonban ezeknek legnagyobb része kiküszöbölhető. Mindössze jobb tudni, ha valaki 35 éves kora után vállal gyermeket, jobban figyelnie a terhességi cukorbetegség, a kromoszómarendellenességek, a trombózis, magzatvíz-embólia, magas vérnyomás kialakulására. Magasabb életkorban a császármetszés is jellemzőbb, a szülés közbeni komplikációk, és korai fájások is gyakrabban jelentkeznek.

Emelkedik a szülők születéskori életkora

Egészen 2010-ig a magyar nők többsége 30 év alatt volt, amikor gyermeket szült - függetlenül attól első vagy további gyermekekről volt-e szó - azóta jellemzőbb a 30 év feletti gyermekvállalás. Ugyanakkor 2011 óta szinte stagnál a 30 év alatt és 30 év felett szülő nők aránya, a fiatalabbaké 50 százalék alatt marad. Sőt, azóta a 30 év alatti apák aránya sem lépte át a 25 százalékot. Az apák esetében jóval több a 40 év felett gyermeket vállalók aránya a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) utolsó korcsoportos bontású, 2021-es adatai szerint. 

A KSH a Magyarországon történt élveszületéseket veszi számba, valamint a magyarországi lakcímmel rendelkező anyák külföldön történt szüléseit, amennyiben az esemény anyakönyvezésére Magyarországon is sor kerül. A korcsoportos statisztikákból látható, hogy több mint egy évtizede a 30 év felett szülő nők vannak többségben, a 30 év alatti apák aránya pedig 25 százaléknál is kevesebb. Az utóbbi években annyi változás történt, hogy mindkét nem esetében egyre nagyobb a 40 év felett gyermeket vállalók száma:

Az Eurostat adataiból az is látszik, hogy az első gyermeküket 30 éves koruk felett vállaló nők aránya is emelkedett az utóbbi 10 évben. A 45 év felett első gyermeket vállaló nők száma 2019-ről 2020-ra csaknem 25 százalékkal nőtt. Az utolsó elérhető adatok szerint a nők több mint 43 százaléka 30 év felett vállalja első gyermekét:

Az Eurostat adatbázisából az is kiderül, hogy hány magyar származású anya szült külföldön, EU-tagállamban, illetve azon kívül. 2017-2019-ig viszonylag magas volt a külföldön született gyermekek száma, 2020-ban ismét csökkenés mutatkozott. Összevetve a KSH adatbázisával az EU-statisztikákat, kiderül, hogy az összes magyar anyától született gyermeket - akár Magyarországon, akár külföldön született 98,4 százalékban anyakönyvezték hazánkban (is) 2020-ban. Ez az arány a koronavírus járvány első évében mutatott némi növekedést. 

Az egyes családkedvezményeknek feltétele az is - mint például a babavárónak - hogy a szülők házasok legyenek, de például a CSOK-nál ez nem feltétlen kizáró tényező. Ahogy a házasságkötési statisztikákon is meglátszik, a babaváró kölcsön bevezetése fellendítette a házasodási kedvet - ezzel együtt a házasságon kívül született gyermeket számát is visszavetette. 2020-ra 2001-es szintre esett a házasságon kívül született gyermekek aránya: 30 százalékra. A magyar gyermekek legnagyobb arányban 2015-ben születtek házasságon kívül: akkor csaknem minden második gyermek született nem házas szülők gyermekeként.

Érik a demográfiai fordulat?

Az elmúlt három év demográfiai folyamatait bemutató az Oeconomusban megjelent elemzésében Flór Nándor László azt írta, hogy a különböző családpolitikai intézkedések jelentős sikereket tudtak felmutatni, ugyanakkor a demográfiai fordulatot, amelyre magyar társadalomnak egyre nagyobb szüksége van, egyelőre nem sikerült elérni. Ráadásul 2020-tól a pandémia, majd pedig 2022-ben az orosz-ukrán háború egyre bizonytalanabbá tette a családok jövőjét. 

Az elemzés szerint a magyar népesség az 1980-as évek óta természetes fogyásban van. Viszont egy évtized leforgása alatt a termékenységi arányszám a 2011-es 1,23-as mélypontról 2021-re 1,59-re tudott emelkedni. Ugyanakkor még ez az érték is messze elmarad a 2,1-es reprodukciós értéktől, amely a magyar társadalom létszámának stagnálását biztosíthatná. 

A hazai demográfiai negatív trendeket tovább rontotta a 2007-es gazdasági világválság, amely a későbbi években a születési számokra is rányomta a bélyeget. 2010 és 2020 között egy komplex családtámogatási rendszer jött létre, amely a pandémiát megelőzően kezdte mutatni a demográfiai fordulat jeleit

- írta a szakértő, kitérve azonban arra, hogy a pandémia és a háború hozta válságok azonban megakasztották a kedvező trendeket. Ráadásul Flór Nándor László szerint eltérően a gazdasági válságoktól, a járvány a gazdasági problémákon túlmenően komoly társadalmi károkat is okozott, amelynek hosszú távon akár sokkal komolyabb következményei is lehetnek a demográfia alakulására. 

"A házasságkötések száma azért is kiemelten fontos a demográfia vonatkozásában, mivel jellemzően az ilyen családmodellben élő pároknál átlagosan magasabban alakul a gyermekvállalás száma. A KSH adataiból jól látható, hogy a házasságban élő magyar párok átlagosan két gyermeket vállalnak életük során, addig a nem házasságban élőknél ugyanezen érték alig 1,6-1,7 között alakul" - olvasható az elemzésben. Az összegzés szerint az egyre fokozódó gazdasági nehézségek, az egyre bizonytalanabbá váló jövő, amelyet az infláció és az orosz-ukrán háború tovagyűrűző hatásai okoznak, egyelőre még kérdéses mennyire vetik vissza a magyar emberek családalapítási terveit.