Napi 4280 forint az átlag magyar zsebpénze: neked mennyi marad a számlák után?

Közel 12 százalékkal nőtt az átlagkereset az idei év első félévében 2017 azonos időszakához képest: január-júniusban a bruttó átlagkereset 324 400, a nettó átlagkereset 215 700 forintra rúgott a KSH legfrissebb adatai szerint. Csakhogy a fizetésemelésből sok magyar család nem sok mindent tapasztal. Egyrészt az átlagkereset nem fest valós képet a fizetésekről, hiszen a kiugróan magas bérek megdobják az átlagot. Érdemes ezt észben tartani.

Reálisabb képet kapnánk, ha a KSH a medián értéket publikálná, amit a következőképpen kapnánk meg: a kereseteket kvázi sorba kellene állítani, és a középső érték (amely alatt a dolgozó magyarok kevesebbet és amely fölött pedig többet keresnének) lenne a medián. Egyelőre viszont induljunk ki a nettó 215 700 forintból.

A KSH május végén közzétett, a 2017-es évre vonatkozó, A háztartások fogyasztása című kiadványból az derül ki, hogy tavaly a magyar lakosság egy főre jutó havi összes folyó kiadása átlagosan 82,9 ezer forint volt. Mivel ennél frissebb adat nincs, ezért most ezzel, illetve ezt kerekítve, 83 ezer forinttal számolunk. Ennyi pénz megy el havonta átlagosan többek között élelmiszerre, ruházkodásra, a lakásfenntartás költségeire, egészségügyi kiadásokra, közlekedésre, kulturális programokra. És ebben még nincs benne a hiteltörlesztő.

Vagyis, ha a hitel kivételével mindent kifizet egy átlag magyar, havonta átlagosan 132 700 forintja marad - ami elsőtre igen soknak tűnhet, csakhogy sokan ebből fizetik még a törlesztőrészletet. Viszont ha valakinek tényleg nincs több kiadása, csak a KSH által számolt 83 ezer forint, akkor elvileg 132 700 forintja marad hó végéig, amiből már nem kell fűtés-, gáz-, és villanyszámlát fizetni, bár ott van még az internet előfizetés díja, esetleg a televízió előfizetésé vagy a telefonszámla. De ha ezektől is eltekintünk, és egy 31 napos hónapot veszünk alapul, akkor elvileg napi szinten 4280 forintot tud magára költeni egy átlag magyar.

Ez az összeg igen soknak tűnik, és valószínűleg csak nagyon kevés olyan magyar van, akinek a számlák befizetése után valóban több mint 132 ezer forintja marad.

A britek napi 2393 forintból gazdálkodnak

A brit Mirror cikke szerint tízből négy brit naponta 6,60 fontból, vagyis 2393 forintból tud gazdálkodni. A tanulmány szerint a brit felnőttek negyede épp ezért a hirtelen jött kiadásokat vagy a nagyobb költségeket hitelkártyával vagy hitelből finanszírozza.

A felmérés során kiderült, hogy a legtöbb válaszadó nehezen jön ki a fizetéséből, legalábbis nehezebben, mint öt évvel ezelőtt.  A válaszadók kétharmada úgy próbál spórolni, hogy lemond a "luxusról", mint a külföldi nyaralás, kulturális programok, lottózás vagy adakozás. Amin viszont a britek nem spórolnak, az az internet előfizetés, az edzőtermi bérlet, a dohányzás, az egészséges élelmiszerek. Mindössze tízből egy válaszadó lenne hajlandó ezek közül bármit feláldozni azért, hogy legyen egy kis plusz pénze.

Magyarországon is sokan vannak, akik a hirtelen jött kiadásokat hitelkártyával rendezik, vagy esetleg személyi kölcsönt vesznek fel. A jegybank statisztikáiból kiderül, hogy decemberben 1,417 millió hitelkerettel ellátott plasztik volt forgalomban Magyarországon - írta a Világgazdaság korábban. Az is kiderült, hogy az MNB adatai szerint tavaly több mint 620 milliárd forint értékben vásároltak a kereskedőknél a hitelkártyákkal a magyarok. Az MNB által publikált, Hitelezési folyamatok című kiadvány friss, augusztusi számából pedig az derült ki, hogy 2018 második negyedévében 159 milliárd forinttal bővült a háztartási hitelállomány. 2018 második negyedévében a fogyasztási hitelek állománya 44 milliárd forinttal nőttek.