Hihetetlen aszály sújtja a Sárrét térségét: a Sárréti Vízőrzők legfrissebb videójában megdöbbentő adatokat mutatnak a Sebes-Körös vízállásáról.
Különleges természetvédelmi kutatás zajlott a Hévízi-tó mélyén, ahol szakemberek eddig csak részben ismert barlangjáratok nyomába eredtek.
A Copernicus rendszer 100 méteres felbontásban, tíznaponta követi a tavak vízminőségét, így a Balaton állapota is részletesen látható.
Már olyan természetesnek vesszük, hogy a tiszta vízért csak a csapot kell megnyitnunk, hogy könnyen elfelejtjük, mennyire fontos része az életünknek.
A Balaton vízszintje már most jóval az ideális alatt van, és a nyári párolgás tovább ronthat a helyzeten.
Hosszú évek után újra megnyit a siófoki élményfürdő – de nem ez az igazi szenzáció. A háttérben egy különleges logisztikai megoldás áll: a Balatonnál ugyanis továbbra sincs termálvíz.
Bár a kútamnesztia leegyszerűsítette a háztartási kutak legalizálását, egyúttal felerősítette a vízkészletek kimerülésével és a vízminőség romlásával kapcsolatos aggodalmakat.
A hazai csőrendszer annyira elöregedett, hogy a gyakori csőtörésekre, a vízszivárgásokra és az ezekből fakadó közlekedési fennakadásokra a jövőben is tartósan fel kell készülnünk.
A Közel-Keleten zajló geopolitikai feszültségek nemcsak a globális olajellátást, hanem a régió legkritikusabb erőforrását, az ivóvizet is súlyosan fenyegetik.
A nitrát- és baktériumtartalom láthatatlan kockázatot jelent a kerti kutak vizében, a rendszeres laborvizsgálat elengedhetetlen.
A hétvégén rendezték meg a 6. Téli Balaton-átúszást, ahol több tucat úszó vállalta a hideg vízi kihívást. A tó hőmérséklete a szervezők tájékoztatása szerint 8,8 Celsius-fok volt.
A háztartások villanyszámlája sokszor magasabb a szükségesnél, pedig néhány egyszerű változtatással jelentős megtakarítás érhető el.
Egy friss ENSZ-jelentés szerint azonban a világ már belépett a „globális vízcsőd” korszakába.
Egyre többen gondolkodnak saját vízforrás létesítésén vidéki telkeken, azonban a kútfúrás költsége sokakat meglep – nem ritka, hogy milliós nagyságrendű beruházást jelent egy házi ivóvíz- vagy öntözőkút kialakítása.
Balatonfüred egyik ikonikus jelképe, a Kossuth Lajos-forrás múlt héten lezárásra került, a kifolyóknál „Nem ivóvíz” feliratú táblák figyelmeztetik az érdeklődőket.
Egy friss amerikai kutatás szerint a palackos víz háromszor annyi nanoműanyagot tartalmaz, mint a kezelt ivóvíz.
A város híres savanyúvize az uniós előírások miatt elvesztette hivatalos gyógyvíz minősítését.
Az utóbbi napokban a Duna árhullámának vizét használták fel arra, hogy több Tolna vármegyei holtág és csatorna vízszintjét megemeljék.
Tavasz elején járunk: az olvadás és a nagyobb csapadék ellenére is rekordközeli alacsony a Balaton vízszintje, ami sokakban aggodalmat kelt. Mi történik a „magyar tengerrel”?
„Nem ivóvíz” tábla fogadja azokat, akik a balatonfüredi Kossuth-forráshoz érkeznek. A város egyik legismertebb gyógyvízlelőhelyén ma már nemcsak a gyógyhatás kérdéses, a víz fogyasztását is tiltják.
