Újra előkerülhet a nyugdíjjárulék-plafon visszavezetésének kérdése, amely jelentősen átalakíthatná a magas keresetűek nyugdíjszámítását.
A társadalom öregedése egyre nagyobb nyomást helyez a nyugdíjrendszerekre.
Hiába volt óriási kifizetési sokk 2025-ben, a tíz legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztár vagyona 163 milliárddal nőtt.
Az inflációtól való szorongás érezhetően mérséklődött, és a majdani nyugdíj összege vált az egyik legnyomasztóbb aggodalommá a magyarok körében.
A hatóság azt vizsgálja, hogy vannak-e a szerződésekben a fogyasztók számára tisztességtelen vagy indokolatlanul hátrányos feltételek.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint egyebek mellett azt is tisztázni kell, hogy az emelés pontosan mely ellátásokra vonatkozik majd.
A hangzatos rekordok ellenére a helyzet korántsem ad okot az ünneplésre.
A nyugdíjba vonulás után országonként óriási különbség lehet abban, hogy az ellátás a korábbi fizetés mekkora részét képes pótolni.
A világ népessége példátlan ütemben öregszik, a 65 év felettiek aránya ugyanis globálisan csaknem megduplázódik 2060-ra.
A 65 év feletti érintettekre pedig a januártól 120 ezer forintra emelkedő nyugdíjminimum szabályát is kiterjesztik.
Továbbra is a magyarok döntő többsége tart attól, hogy az infláció miatt jelentősen veszít értékéből a nyugdíjas éveire félretett pénze.
A Beatrice frontembere a hivatásszeretete mellett anyagi okok miatt is a színpadon marad, hiszen a mindössze 74 ezer forintos öregségi nyugdíjából nem tudna megélni.
A minimálnyugdíj emelése önmagában nem oldja meg a problémát a szakértő szerint: sok nyugdíjas egyre jobban leszakadhat.
A Magyar Államkincstár friss adatai szerint a hazai öregségi nyugdíjasok átlagosan 23,3 évet töltenek nyugdíjban.
Magyar Péter szerint 2027-től 120 ezer forintra emelnék a nyugdíjminimumot, emellett több más intézkedést is terveznek.
Ha egy nyugdíjba vonuló magánnyugdíjpénztári tag visszalép a magánnyugdíjpénztárból az állami nyugdíjrendszerbe, akkor az állami nyugdíját úgy kell kiszámítani, mintha soha nem lett volna tag.
Európában komoly vita zajlik arról, hány éves korban vonulhatunk nyugdíjba, ám legalább ilyen fontos kérdés, hogy mennyi időnk marad még utána.
A szakértők szerint a nagyobb eltéréseket egyértelműen az okozta korábban, hogy a rezsikiadások vagy az élelmiszerek nagyobb súllyal szerepelnek a nyugdíjas árindex számításában.
Azok, akik postán kapják a nyugdíjat, 2026 szeptemberében is a Magyar Posta által kiadott kézbesítési naptárban megjelölt napon számíthatnak a nyugdíj érkezésére.
Visszatekintve a 2010-ben és 2011-ben meglépett beavatkozásokra, ma is egyértelműen látszik azok hosszú távú, rendszerszintű hatása.
