A Nemzetközi Energiaügynökség stratégiai tartalékaiból több mint 400 millió hordó kőolajat bocsátanak a piacra.
A kijelzők gyártásához szükséges anyagok egy része kőolajszármazék, az olaj drágulása ezért közvetlenül érintheti a mobilok és laptopok árát.
Ezt a lépést arra az esetre helyezte kilátásba, ha a szövetséges és az érintett országok nem vállalnak szerepet a Hormuzi-szoros biztonságának szavatolásában.
A közel-keleti konfliktus nyomán kialakult energiapiaci zavar a globális olajkínálat mintegy 15, a cseppfolyósított földgáz-ellátás pedig körülbelül 20 százalékát érinti.
Az iráni Forradalmi Gárda felszólította a Perzsa-öböl térségében élő lakosságot, hogy hagyják el az olajkikötők közelében lévő területeket.
Irán a globális energiaellátást súlyosan érintő blokádot az ellene irányuló amerikai és izraeli támadásokra válaszul vezette be.
A helyszíni felvételek alapján legalább két kőolajtartály lángol.
A magyar vállalatcsoport panasza szerint a Janaf a 2022-es orosz–ukrán háború kitörése óta közel kétszeresére emelte szállítási díjait.
Az építményfőcsoportok közül az épületek építése 9,6 százalékkal, az egyéb építményeké 14,5 százalékkal csökkent.
A helyzet rendezésébe azóta már az Európai Unió is bekapcsolódott.
A Hormuzi-szoros lezárása után két olyan vezetékrendszer került a figyelem középpontjába, amely megkerüli a szűk tengeri átjárót.
Az intézkedés jelentős mennyiségű energiahordozót érint.
Az Egyesült Államok április 11-ig ideiglenesen feloldotta a tengeren veszteglő orosz olajszállítmányokat sújtó szankciókat.
Az olajár hirtelen emelkedése miatt már takarékosságra kérik az embereket Dániában.
Az európai turizmus iránti kereslet várhatóan nem csökken érdemben.
A globális példák azt mutatják, hogy a függetlenedés felgyorsítható lenne, de ehhez lényegesen több beruházásra van szükség.
Irán intenzív támadásokat indított a Perzsa-öbölben rekedt olajszállító hajók ellen, ami a kőolaj világpiaci árának drasztikus emelkedéséhez vezetett.
Meredeken emelkednek az olajárak a Közel-Keleten eszkalálódó amerikai–izraeli–iráni konfliktus miatt.
Irán aknákat kezdett telepíteni a Hormuzi-szorosba, a világ legfontosabb energetikai átjárójába.
A kormány védett árat vezetett be a benzinre és a gázolajra az üzemanyagok gyors drágulása miatt.
