Donald Trump szerint az Egyesült Államok néhány héten belül lezárhatja az Irán elleni háborút.
Több európai ország nem csatlakozott az Egyesült Államok katonai kezdeményezéseihez, például a Hormuzi-szoros biztosításához.
Ha a gazdasági következményeket nézzük, egyre inkább úgy tűnik, hogy a jelenlegi iráni háború az, amely a leggyorsabb és legdrámaibb hatást gyakorolja a világgazdaságra.
A drasztikus stratégiaváltásról szóló bejelentés hatására a cég részvényárfolyama közel 12 százalékot zuhant.
Az oroszok egyelőre kisebb egységekkel próbálnak áttörni, a drónok miatt a páncélos rohamok eddig kudarcot vallottak.
A mostani katonai együttműködés jelentős fordulatot hozhat a két ország feszült politikai viszonyában.
Az amerikai elnök szerint az üzemanyagárak is csökkenhetnek, ha az USA befejezi az iráni hadműveleteket.
Az ukrán elnök szerint Moszkva a Donbasz megszerzése után újabb követelésekkel állhat elő.
Az amerikaiak ma már jóval kisebb támogatással indított háborúkat látnak, mint a 20. század közepén, és ez az iráni konfliktusnál is egyértelműen megmutatkozik.
Bár a konfliktusból való kihátrálás csábító lehet Trump számára, a katonai vagy politikai eredmények nélküli visszavonulás súlyos hitelességromlást jelentene Washingtonnak.
Donald Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok a jövőben nem biztosítja a Hormuzi-szoroson áthaladó kőolajszállítmányok védelmét.
A kiszemelt alap olyan cégekbe fektet, amelyek kifejezetten a geopolitikai feszültségek növekedéséből profitálhatnak.
Az új egyezség lehetővé teszi, hogy Görögországból közvetlenül Ukrajnába érkezzen amerikai cseppfolyósított földgáz.
Két éve nem látott csúcsra, hordónként 115 dollár fölé ugrott a Brent kőolaj ára.
Az Egyesült Államok végleg leállította azt a titkos hadműveletet, amelynek keretében kurd fegyveres csoportok indítottak volna szárazföldi inváziót Irán ellen.
Súlyos károkat szenvedett és nem üzemképes az iráni Hondábnál (Khondab) található nehézvizes rektor - közölte vasárnap késő este a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Donald Trump szerint Iránban gyakorlatilag már megtörtént a rezsimváltás, mivel az ország korábbi vezetését teljesen felszámolták.
A világgazdaság egyik kulcskérdésévé vált, hogy ki ellenőrzi a kritikus nyersanyagokat, és ebben Kína jelenleg megkerülhetetlen szereplő.
Az iráni házelnök katonai csapással fenyegette meg az Egyesült Államokat és szövetségeseit a Közel-Keletre érkező amerikai csapaterősítések miatt.
Ezzel az a kimondott célja, hogy bővítse az Egyesült Államok szárazföldi területét is elérni képes fegyverarzenálját.
