2020. április 2. csütörtök Áron

Milliós vérdíjak Magyarországon: kevesen vállalják be, veszélyes meló


Nem éri meg fejvadásznak állni Magyarországon: a szakértő szerint egyáltalán nem érdemes speciálisan a rendőrségi nyomravezetői díjakra építeni egy vállalkozást. Az csak egy dolog, hogy nincs is annyi ügy, hogy jövedelmező legyen, de a pénzek kifizetése is eléggé labilis. Rohánszky Mihály a Pénzcentrumnak nyilatkozva elmondta, jellemzően olyanoknak kecsegtetőek ezek a díjak, akik valamilyen szinten érintettek az adott ügyben. Jelenleg az 50 legkeresettebb magyar bűnöző közül csak két emberre tűztek ki nyomravezetői díjat.

Csaknem 140 esetben van érvényben díjkitűzés egy bűnöző felkutatása, vagy egy eltűnt személy megtalálása érdekében - közölte az ORFK Kommunikációs Szolgálata a Pénzcentrum megkeresésére, ám leszögezték, hogy ez a szám gyakorta változhat, mivel az egyes rendőrségi szervek folyamatosan rendelik el, és vonják vissza a nyomravezetői díkitűzéseket.

Mint írták, a nyomravezetői díj összege az érintett bűncselekmény tárgyi súlyához igazodik: minél súlyosabban büntetendő jogsértés vonatkozásában merül fel a díjkitűzés lehetősége, illetve szükségessége, a díj annál magasabb lehet.

A legkomolyabb összegű nyomravezető díjak természetesen az élet elleni és egyéb erőszakos bűncselekmények felderítése érdekében kerülnek kitűzésre, de lehetőség van pl. sorozat-bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, eltűnt vagy körözött személy tartózkodási helyének megállapítása céljából is élni a díjkitűzés eszközével

- tették hozzá, azonban az érvényben lévő ORFK utasítás szerint hivatalos információkat nem adhatnak ki arról, hogy mennyire segíti az ügyek megoldását a nyomravezetői díjak. Ahogy azt sem adhatják ki, hogy mekkora volt a legnagyobb összeg, amit kifizettek az utóbbi években. Arra a kérdésünkre, hogy milyen megoszlásban nyújtanak segítséget magánszemélyek, illetve a hatósági engedéllyel rendelkező vállalkozások az ORFK azt írta, a sajtóosztály, hogy a tapasztalatok szerint jellemzően magánszemélyek adnak információkat bűncselekmény elkövetőjével vagy körözött, eltűnt személy tartózkodási helyével kapcsolatban.

Ennyit érnek a toplistás bűnözők

A rendőrség tavaly év elején indította el, és frissíti rendszeresen a körözési toplistáját, amelyre a legsúlyosabb arcok kerülnek fel. Mint most kiderült, az 50 legkeresettebb magyar bűnöző közül csak két személyre tűztek ki nyomravezetői díjat.

Egymillió forintot kínálnak annak, aki érdemi információval tud szolgálni Tóth Lajos hollétéről, akit lopás, illetve rablás miatt keresnek, valamint azért, mert az ezek miatt jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetését nem kezdte meg. A férfi szabadbattyáni lakcímén többször is keresték a rendőrök, eredménytelenül - ezért a büntetés-végrehajtási bíró 2014. július 4-én Tóth Lajossal szemben európai elfogatóparancsot adott ki ellene. A díj csak annak fizethető ki, aki Tóth Lajos felkutatását közvetlenül elősegítő olyan információval szolgált, ami az elfogását eredményezi - húzzák alá a körözésben.

A 35 éves Takács János másik  TOP 50-es bűnöző, akire pénzdíjat tűztek ki: a férfit új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntett gyanúja miatt keresik, és 300 ezer forint jár annak, aki érdemi információval tud szolgálni hollétéről. Októberben a tolnai lakcímén keresték a hatóságok, de Takács ismeretlen helyre távozott. A rendőrség szerint a férfi különösen veszélyes.

Ugyan nem top-bűnöző, de szép pénzt lehet kapni azért, ha valaki érdemi információval tud szolgálni a hatóságoknak Gödő András hollétéről: az 53 éves tiszaroffi férfit ellen kitűzött díjfelhívásra a legfrissebbek között bukkantunk, sikkasztás és kétrendbeli csalás miatt keresik, a nyomravezetőnek 200 ezer forintot fizetnek. Szintén nemrég tűztek ki díjat Horváth Béla fejére is: a 47 éves tiszaburai férfit a Budapest X-XVII. Kerületi Ügyészség elfogatóparancsa alapján, jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntett elkövetése, továbbá a Budai Központi Kerületi Bíróság által kibocsátott európai elfogatóparancsa alapján, jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntett elkövetése miatt keresik. A nyomravezetőnek 150 ezer forintot fizetnek.

Nem éri meg fejvadásznak állni

Bár az ember azt gondolná, hogy ezekre a nyomravezetői díjakra rögtön lecsapnak a hazánkban működő, profi magánnyomozó cégek, a kamarai elnök szerint ez egyáltalán nem így van, sőt, a vállalkozásoknak több okból sem éri meg belefolyni az ilyen ügyekbe. Rohánszky Mihály, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) Budapesti Szervezetének az elnöke a Pénzcentrum megkeresésére elmondta, hogy az egyik probléma a nyomravezetői díjakkal, hogy borzasztó komplikáltak, konkrét ügyekhez vannak kötve.

Rohánszky Mihály is kifejtette, jutalom csak akkor adható, ha az információ valóban elősegíti a nyomozást, értéke van a történetnek: tehát, ha konkrétumot tud valaki mondani egy ügyben. A rendőrség pedig megvizsgálja hogy az adat, információ mennyire valós, és mennyire segíti elő a nyomozást.

Sajnos előfordult már, hogy hiába mondott valaki olyan információt, ami 100 százalékban megfelelő volt, a rendőrség dönti el, hogy neki az az információ mennyit ér. Ha úgy határoznak, hogy nem ér annyit, akkor nem fizetik ki a jutalmat - függetlenül attól, hogy meg tudta oldani az ügyet, mert olyan információt kapott

- mesélte az SZVMSZK budapesti elnöke, aki szerint tehát "borzasztó csínyán kell bánni" a témával, hiszen nem is garantált, hogy kiutalják a pénzt. Nem is éri meg ezekre a díjkitűzésekre vállalkozást építeni: az összegek kifizetése elég labilis, másrészt pedig nincs is annyi ügy, amiben nyomravezetői díjat tűznének ki.

Vegyünk egy nyomozóirodát alapul, ami leadja a rendőrségnek, hogy arra jutottak: az XY bűnöző itt és itt tartózkodik. Erre azt mondja a nyomozó, hogy "jó-jó, hát ezt mi is tudtuk!", és nem fizetik ki a kitűzött nyomravezetői díjat - aminek reményében egy erre szakosodott cég akár heteket, hónapokat dolgozik. Fölöslegesen foglalkoztak az egésszel, és ezt előre nem is lehet tudni

- példálózott Rohánszky Mihály, aki szerint a ilyen díjkitűzésekkel általában olyanok szoktak foglalkozni, akik valamilyen szinten benne is vannak az adott ügyekben. Persze nem feltétlenül fizikailag vettek részt a bűntett elkövetésében, hanem tudtak róla, hallottak róla - magyarán bűnözői körökben mozognak. Ők gondolkodhatnak el rajta, hogy a kecsegtetett összeg fejében információkat adnak ki.

És itt szokott jönni a probléma: a rendőrség, ahogy mondtam, elgondolkozik rajta, hogy az információ megéri-e a jutalmat, vagy nem. Erre igazából nincs sablon, a nyomozóhatóság, illetve a nyomozás vezetője dönti el, hogy milyen információért mit fizetnek ki. Régi klasszikus ilyen tekintetben a móri eset: ugye, az első gyanúsítottat egy nyomravezetői díjkitűzés nyomán fogták el, és ki is fizették a pénzt, holott nem is az volt az elkövető. Az az illető, aki pedig megtalálta a fegyvereket - amik elvezettek a tényleges elkövetőkhöz -, ő egy fillért sem kapott, mondván a nyomravezetői jutalmat egyszer már kifizették

- emlékeztetett a szakember, akitől azt is megtudtuk, hogy a nyomravezetői díjak után bizony adót is kell fizetni, hiszen bevételnek számítanak. Ha a rendőrségi felhívásban nincs külön kiemelve, hogy nettó összegről van szó, akkor még levonásokra is számíthatnak a nyomravezetők.

Rohánszky Mihály számításai szerint,

ha bruttóban 2 millió forintot ajánlanak fel a hatóságok, akkor abból minden adó megfizetése után nagyjából 1,2 - 1,3 millió forint marad.

Börtönbe is kerülhet, aki kamuzik

Megkeresésünkre az ORFK Kommunikációs Szolgálata azt is elmondta, hogy egyáltalán nem éri meg hamis információkkal begyűjteni a nyomravezetői díjakat. Ugyanis aki valótlan infókkal próbál hozzájutni a nyomravezetői díjhoz, és amennyiben ezt szándékosan teszi, akkor megvalósíthatja a Büntető Törvénykönyv több tényállását is:

  • Btk. 268. § (1) bekezdésébe ütköző hamis vád bűntett;
  • Btk. 271. § (1) bekezdésébe ütköző hatóság félrevezetése bűncselekmény
  • és felmerülhet még a Btk. 373. § (1) bekezdésébe ütköző csalás kísérlet elkövetésének a gyanúja is.

Ezekért már egyenként is elég komoly büntetést lehet kiszabni: hamis vád esetén az ügy súlyosságának függvényében akár 5-től 10 évig terjedő fegyházbüntetésre is ítélhetik az elkövetőt. A hatóság félrevezetésének maximális büntetési tétele két év szabadságvesztés. Csalási kísérletért  a legsúlyosabb esetben akár nyolc év börtönt is lehet kapni, de a legenyhébb büntetés is két évig terjedő szabadságvesztés.

Fotó: MTI / Tóth Gyula

Címlapkép: Getty Images

Mi az a koronavírus?

A 2019-nCoV (SARS-CoV-2) névre keresztelt vírus a koronavírusok közé tartozik. Ma "mindössze" 7 olyan koronavírusról tudunk, ami az embereknél is képes betegséget okozni - súlyosságukat tekintve nagyon változatos problémákkal: az egyszerű náthától a súlyos légúti problémákig. Aki nem tudná, ugyanez a vírustörzs (koronavírus) felelős a néhány éve feltűnt SARS-ért és MERS-ért. A vírus okozta megbetegedés hivatalos neve COVID-19.

Hogyan terjed a koronavírus?

A COVID-19 főként cseppfertőzéssel terjed, de a kutatók által az sem zárható ki, hogy a fertőzött széklettel való érintkezés során is megfertőződhetünk.

Kik kaphatják el a koronavírust?

Ahogy más, a légutakat érintő vírusfertőzést, úgy a koronavírust is gyakorlatilag bárki elkaphatja. Viszont erre is fogékonyabbak lehetnek a krónikus betegségekben szenvedők, a legyengült immunrendszerűek, a kisgyerekek és az idősebbek. A betegség lefolyása náluk súlyosabb tünetekkel járhat, és a szövődmények is gyakoribbak.

A koronavírus tünetei

A koronvírus lappangási ideje a jelenlegi tudásunk alapján 2-14 nap. A tünetek súlyossága egyénenként nagyon eltérő lehet, vannak, akik kb. teljesen tünetmentesek, míg mások csak enyhe tüneteket tapasztalnak. Ez is hozzájárul a COVID-19 gyors terjedéséhez. A koronavírus a légutakat támadja meg. A fertőzés tünetei kezdetben hasonlítanak az influenza vagy egyéb légúti fertőzés tüneteihez:

  • száraz köhögés
  • láz
  • gyengeség, fáradékonyság
  • légzési nehézségek
  • légszomj
  • hasmenés
  • torokfájás (ritkábban)
  • orrfolyás (ritkábban)

A COVID-19 okozta fertőzés az esetek nagyjából kb. 80 százalékában enyhe vagy közepesen súlyos tünetekkel jár együtt, míg a jelenelgi statisztikák szerint az érintettek negyedénél volt súlyos a betegség. Az elsődleges, influenzaszerű tünetek után a betegség továbbterjedhet a tüdőre, súlyos légzési nehézségeket okozva. A koronavírus szövődménye tüdőgyulladás, akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS), szeptikus sokk, veseelégtelenség, végső esetben pedig halál is lehet. A kórházi kezelésre szorulók többsége a fertőzés előtt egészséges volt. A halálos áldozatok azonban azok közül kerültek ki, akik a fokozott rizikójú csoportokba tartoztak, például krónikus betegségeik, szívproblémáik, cukorbetegségük volt vagy idősebbek voltak.

Minden a koronavírusról a Pénzcentrum tematikus mellékletében - KATT!

Hozzászólások száma: 1 - Hozzászólok a fórumhoz
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Lidl

04.02-04.07
Országos

Interspar

04.02-04.11
Budapest

Spar

04.02-04.11
Országos

Tesco

04.02-04.06
Budapest

Aldi

04.01-04.08
Országos

Auchan

Húsvét
03.12-04.11
Országos

Aldi

03.01-04.05
Országos

Interspar

02.26-04.03
Országos

  Ajánlatunk