Tankolás 2025: benzinben mérve rosszabbul élünk, mint a csehek vagy a lengyelek

Az elmúlt időszakban ismét reflektorfénybe kerültek a hazai üzemanyagárak, miután Orbán Viktor miniszterelnök januárban "felháborítónak" és "vérlázítónak" nevezte a benzinkutakon tapasztalható helyzetet. Bár Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy sejtelmes Facebook-posztja átmenetileg felvetette az árstopok visszatérésének lehetőségét, a tárca hamar tisztázta, hogy ez nem az üzemanyagokra, hanem az élelmiszerárakra vonatkozik.

A kérdés azonban továbbra is aktuális: valóban kedvezőbb-e a helyzet a tankolás terén, vagy csak a kormány prioritásai változtak? Hogyan viszonyulnak a magyar üzemanyagárak a régió többi országához képest, és milyen képet mutat a helyzet, ha a fizetéseket is figyelembe vesszük?

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) februári közleménye szerint januárban a hazai benzin és dízel átlagára alacsonyabb volt, mint a szomszédos országokban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai azonban árnyalják ezt a képet: bár valóban 3 forinttal alacsonyabb volt a magyar átlag a szomszédos országokhoz képest, a régió egészét tekintve már 18 forinttal magasabb árakkal szembesültek a magyar autósok - számolt be a G7.

Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára szerint az üzemanyagárak alakulása a kőolaj árának és a forint árfolyamának változásával magyarázható, és nem indokolt újabb árstop bevezetése.

A KSH adatai alapján januárban a benzin ára valóban alacsonyabb volt Magyarországon, mint a szomszédos országokban, azonban Csehországban és Bulgáriában jelentősen olcsóbban lehetett tankolni. A gázolaj esetében még vegyesebb a kép: több szomszédos országban is kedvezőbb áron lehetett hozzájutni, mint itthon.

Az elmúlt fél év trendjeit vizsgálva megállapítható, hogy a magyar üzemanyagárak ritkán voltak a régiós átlag alatt. Szeptember óta mind Magyarországon, mind a régióban emelkedtek az árak: a benzin itthon 8, a régióban 9 százalékkal, míg a dízel itthon 9, a régióban 11 százalékkal drágult.

Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője szerint a 600 forint körüli literenkénti ár már olyan lélektani határ, amely befolyásolja az autóhasználati szokásokat.

A vásárlóerő szempontjából vizsgálva a helyzetet, a KSH adatai alapján kiszámítható, hogy az átlagfizetésből mennyi üzemanyagot lehetne vásárolni. Bár 2024-re nőtt a magyar autósok vásárlóereje az előző évhez képest, még mindig nem érte el a 2020-as szintet, és az elmúlt években inkább stagnálás volt jellemző a korábbi növekvő trendhez képest.

A régió országaival összehasonlítva Magyarország helyzete nem túl kedvező. A becslések szerint a csehek és a lengyelek átlagosan harmadával több üzemanyagot tudnak vásárolni fizetésükből, mint a magyarok. Románia csak kicsivel előzi meg hazánkat, míg Szlovákia esetében érdekes módon jobb helyzetben vannak a magyar autósok.

Összességében elmondható, hogy bár a magyar üzemanyagárak nem kiugróan magasak a régióban, a fizetésekhez viszonyítva már kevésbé kedvező a kép. A tíz vizsgált régiós ország közül hatban is megfizethetőbb volt a tankolás, mint Magyarországon, ami rávilágít arra, hogy az üzemanyagárak kérdése továbbra is fontos gazdasági és társadalmi téma marad.