Ez nagyon durva: kivégezhetik a volt elnököt, súlyos vádakkal néz szembe

A vádak alapját a 2024 decemberében kihirdetett szükségállapot képezi, amely mindössze néhány óráig maradt érvényben, mégis súlyos politikai válságba sodorta az országot. Jun Szogjolt ezt követően a parlament leváltotta, majd letartóztatták, és bíróság elé állították.

A volt elnök tagadja a vádakat: azt állítja, hogy a szükségállapot csupán szimbolikus gesztus volt, amellyel az ellenzéki párt szerinte elkövetett visszaéléseire akarta felhívni a közvélemény figyelmét.

A lázadás vezetése – a legsúlyosabb vádpont – halálbüntetéssel vagy életfogytiglani szabadságvesztéssel büntethető.

A dél-koreai jog értelmében az ügyészségnek e két lehetőség közül kell választania a vádiratban. Jun Szogjol perét összevonták két másik magas rangú tisztségviselő, Kim Jonghjun volt védelmi miniszter és Cso Dzsihjo volt rendőrfőnök ügyével. Az ítélethirdetésre várhatóan februárban kerül sor.

Dél-Koreában közel harminc éve nem hajtottak végre kivégzést. 1996-ban Cson Duhvan volt katonai diktátort ítélték halálra az 1979-es puccs miatt, büntetését azonban később életfogytiglanra enyhítették.

Az ügyészség azzal érvel, hogy bár a szükségállapot idején senki sem halt meg, Jun Szogjol szándéka ugyanolyan erőszakos volt. Tanúként hallgatták meg azt a katonai parancsnokot, aki vallomásában elmondta: a volt elnök utasítást adott parlamenti képviselők letartóztatására. Bizonyítékként mutatták be továbbá az egyik tervező feljegyzéseit is, amelyekben több száz ember – köztük újságírók, szakszervezeti aktivisták és képviselők – "eltávolításáról" esett szó.

A volt elnök hónapok óta előzetes letartóztatásban van, és több büntetőeljárás is folyik ellene. Az igazságszolgáltatás akadályozása és egyéb bűncselekmények miatt az ügyészség egy másik ügyben már tíz év börtönt kért rá.