2019. november 18. hétfő Jenő

Megszólalt az ALDI vezére: újabb béremelés jön a diszkontláncban


"Nem versenytársainkra szeretnénk rálicitálni, hanem a legjobb bért fizetni a legjobb munkaerőnek. Olyan bért, amely nem csupán a kiskereskedelmen belül, hanem akár más iparágakkal szemben is versenyképes" - árulta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Bernhard Haider. Az Aldi Magyarország ügyvezető igazgatójával a kiskereskedelmi szektorban (is) uralkodó munkaerőhiányról, az üzlethálózatban alkalmazott munkarendekről, és természetesen a bérekről is beszélgettünk. Emellett szóba került az is, hogy tervezik-e az online vásárlás elindítását Magyarországon; illetve, hogy miként érintette a diszkontlánc neve alatt futó utazási irodát a Thomas Cook bedőlése. Interjú

Pénzcentrum: Jelenleg hány alkalmazottja van az Aldinak Magyarországon? Mely területeken van munkaerőhiány, hová a legnehezebb embert találni?

Bernhard Haider: Jelenleg több mint 3500 főt foglalkoztatunk 142 üzletünkben, a biatorbágyi logisztikai központunkban, illetve az országos igazgatás területén. Ezen felül a biatorbágyi és pécsi informatikai szolgáltató részlegünkön, amelyek az európai üzlethálózatnak - 3800-nál is több üzletnek és 55 logisztikai központnak - nyújtanak öt idegen nyelven informatikai támogatást, már több mint 110-en dolgoznak. Ezen a területen is bővítünk, legalább 150 főt szeretnénk foglalkoztatni, mivel az európai hálózat nagyon elégedett a Magyarországról nyújtott szolgáltatással, és újabb feladatokkal bízzák meg informatikai központunkat.

Mi alapvetően nem munkaerőhiányt érzékelünk, hiszen bérezési politikánknak és a rugalmas részmunkaidős lehetőségeknek köszönhetően jellemzően eddig is megtaláltuk munkatársainkat. Sokkal inkább azt látjuk, hogy az ország egy-egy régiójában, főleg a nyugati megyékben és különösen Budapesten - azon belül is elősorban a budai kerületekben - tovább tart a kiválasztás, a pozíciók betöltésének a folyamata, mint korábban. Azt nem lehet állítani, hogy egy-egy területre nehéz embert találni, ennél jóval árnyaltabb a kép.

A logisztikai központunkban például három műszakban több mint 400 ember dolgozik. Sokan azt gondolják, hogy az éjszakai műszakra, vagy a hűtött raktárba nehéz munkatársakat találni, pedig nem. A délelőtti és az éjszakai műszakban csupán néhány nyitott hely van, a hűtőraktárban is kielégítő a létszám. Ezzel szemben a délutáni műszakot nehezebb, tovább tart felölteni. A logisztikai területen egyébként jelentős fejlesztésbe fogtunk, itt legalább 50 új munkahelyet hozunk létre, mivel több milliárdos beruházással 8800 négyzetméterrel növeljük a hűtőraktárunkat, az ehhez kapcsolódó toborzókampányunkat is hamarosan indítjuk.

Az informatikai területen szintén nagy a verseny a dolgozókért. Számunkra itt a nyelvtudás az egyik döntő aspektus. Az IT-támogatási központjainkban dolgozók több mint 80%-a két idegen nyelven beszél, de már most látszik, hogy a német hiánynyelv. Angol nyelven számos országban lehet támogatást nyújtani, de a német nyelvű országok elvárják a német nyelven végzett szolgáltatást. Ha csak egy tanácsom lehetne a most tanulók számára, akkor azt javasolnám, hogy az angol mellett tanuljanak legalább németül is, hiszen a magyar gazdaság ezer szállal kötődik Németországhoz, illetve a német nyelvű országokhoz - gazdaságilag, de kulturális és turisztikai szempontból is fontos a német nyelv ismerete. A legnagyobb változás azonban nem is ezeken a területeken következett be.

PC: Hanem?

B. H.: A menedzsment-utánpótlás területén. Néhány évvel ezelőtt még kihívás volt regionális területi vezetőket találni. Az itt dolgozók - egy kilenc hónapos tréningprogram elvégzése után - 4-5 üzlet teljes körű vezetéséért felelősek, és 100-150 munkavállalót irányítanak. Olyan, mintha egy öt üzletből álló vállalkozást vezetnének önállóan. Szerintem rendkívül izgalmas és vonzó lehetőség ez egy ambiciózus, gazdasági területen végzős hallgató számára, de kevés volt a jelentkező. Hozzáteszem, ezeknek a fiataloknak a kiskereskedelem korábban talán kevésbé volt vonzó karrierlehetőség mondjuk a pénzügyi, vagy az autóipari szektorral szemben.

Megfordítottuk a szemléletet, mi mentünk el hozzájuk. Bemutatkozókat tartottunk egyetemeken, állásbörzéken, illetve olyan karriernapot szerveztünk, ahová pályázni kellett. Itt személyesen találkozhattak cégünk teljes felsővezetésével, és közvetlenül, első kézből tájékozódhattak.

Transzparensen közzétettük erre a területre is a bérezésünket, amely bátran állítom, hogy minden szektorral szemben versenyképes, sőt, kiemelkedő. Mindezeknek köszönhetően megsokszorozódott a jelentkezők száma, és azóta az ALDI nem csupán a vásárlók, hanem a munkavállalók szemében is erős márka lett. Ezt igazolja vissza a PwC Magyarország mostani kutatása is: 36 000 megkérdezett, 16-28 év közötti fiatal válasza alapján a retail kategóriában az ALDI kapta a "Legvonzóbb munkahely" díjat.

PC: Hogyan oszlanak meg a munkarendek a magyar áruházakban? Mennyire népszerű a heti 10 órás részmunkaidő például?

B. H.: Előnyben részesítjük a részmunkaidőt, így áruházláncunk dolgozóinak több ideje jut családjukra vagy szabadidős tevékenységükre. A munkavállalók értékelik ezt a lehetőséget, hiszen - az üzletvezetőket leszámítva - a bolti eladóink nagy többsége részmunkaidőben dolgozik, és így is versenyképes bért tudhat magáénak. A munkarend megoszlása régiónként, de még akár két "szomszédos" üzlet között is eltérő.

Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a budapesti üzletekben inkább a magasabb óraszámú - 30-35 órás - pozíciók a keresettek, a fővárostól távolodva pedig az alacsonyabb óraszám a preferált a munkavállalók részéről.

Vevőinknek is olyan termékeket kínálunk, amelyre igazán szükségük van, munkavállalóink számára szintén olyan lehetőségeket nyújtunk, amelyekkel megtalálják a számításukat, amelyeket be tudnak illeszteni az élethelyzetükbe. A munkaerőpiacon igény volt a heti 10 órás részmunkaidőre, mi pedig kidolgoztuk ennek a kereteit. Ez persze nem azt jelenti, hogy aki ezt választja, napi két órát fog dolgozni öt napon át, hanem a boltvezetővel egyeztetve akár két nap alatt ledolgozhatja a 10 órát, így a hét maradék öt napján mást csinálhat - ideális megoldás például egy egyetemistának.

A 10 órás munkarend Budapesten és környékén népszerű.

PC: Véget ért a szektorban az egymásra licitálás a bérek tekintetében, vagy terveznek még további bérfejlesztéseket a jövőben?

B. H.: Magyarországi piacra lépésünk óta arra törekszünk, hogy a kiskereskedelemben a legvonzóbb béreket fizessük. Tesszük mindezt azért, mert alapelvünk a minőség: minőségi termékeket kínálunk alacsony áron, és minőségi szolgáltatást - például gyorsan működő pénztárakat, udvarias kiszolgálást - nyújtunk a vásárlóink számára. Ehhez motivált dolgozókra van szükség, hiszen csak egy elégedett dolgozó képes a vásárló számára is érzékelhetően minőségi kiszolgálást nyújtani. Nem licitálni szeretnénk, hanem a legjobb bért fizetni a legjobb munkaerőnek.

Olyan bért, amely nem csupán a kiskereskedelmen belül, hanem akár más iparágakkal szemben is versenyképes. Korábban - még a válság éveiben is - folyamatosan emeltük a béreket, hiszen nagy hangsúlyt fordítunk a bérek reálértékének megőrzésére, így munkatársaink fenn tudják tartani a megszokott életszínvonalukat. Ahogy a válság éveiben tartottuk magunkat ehhez, úgy most is ezt folytatjuk, tehát lesz további bérfejlesztés a jövőben az ALDI-nál, a mértékét most számoljuk.

PC: Piaci információink szerint több versenytársuknál is létszámstop van érvényben a back-office munkaköröknél. Önöknél mi a helyzet?

B. H.: Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy hatékony és eredményes működésünk eleve egy egyszerű szervezetet igényel. Létszámstop nálunk nincs, amennyiben új feladatokat kell ellátnunk - erre a magyarországi sikeres bővülésünk lehetőséget is teremt -, akkor arra nyitunk új pozíciót, amit igyekszünk jó szakemberekkel betölteni.

PC: Egyre több elemzés szerint recesszió várható. Készülnek erre?

B. H.: Az élelmiszer-kiskereskedelem jobban ellenáll a recessziónak. Az általunk biztosított napi fogyasztási cikkekre a válság idején is szükség van. Alacsony árainkkal széles célcsoportot szólítunk meg, gazdasági visszaesés idején ez még inkább így van, hiszen a vásárlók még jobban megnézik, milyen terméket, milyen minőséget kapnak milyen áron.

PC: Átlagosan hányan jelentkeznek egy-egy meghirdetett pozícióra? Mennyien jutnak el az állásinterjúig?

B. H.: A jelentkezők száma erősen függ a régiótól, Budapesten belül pedig akár a kerülettől is. Amint említettem, a vidéki üzletek esetében többszörös a jelentkezők száma egy budapesti pozícióhoz képest. Az állásinterjúnál pedig kérdés, hogy mit tekintünk annak, hiszen a fent említett szemléletváltás jegyében az üzleteinkben, a logisztikai központunkban is rendszeresen tartunk nyílt napokat, bemutatókat, így egy óra alatt akár több tucatnyi érdeklődőnek tudjuk testközelből megmutatni a folyamatokat, a munkakörülményeket. A jelentkezők ennek köszönhetően bővebb, első kézből kapott információk alapján el tudják dönteni, hogy szeretnének-e interjúra jönni.

PC: A szezonális hatásoktól megtisztítva, mekkora a fluktuáció az egyes pozíciókban?

B. H.: A fluktuáció jelenlegi mértéke egy pillanatnyi adat; mintha egyetlen képkockából kiindulva próbálnánk kitalálni, miről szól egy film. A tendencia sokkal fontosabb: ez pedig csökkenő mértéket mutat. Számunkra az a feladat, hogy minél több intézkedéssel csökkentsük a fluktuáció mértékét, hiszen ezek költsége kisebb, mint egy-egy új munkavállaló megtalálásának költsége. Az üzletekben a boltvezetőket külön képezzük arra, hogy a heti beosztás tervezésénél a lehető legnagyobb mértékben vegyék figyelembe a munkavállalók egyéni igényeit. Ha egy dolgozó azt érzi, hogy versenyképes, kimagasló fizetése mellett nagyobb figyelmet kapnak a személyes, élethelyzetből adódó igényei, akkor kisebb eséllyel fog állást váltani. A logisztikai központunkban például kiemelten kezeljük az egészségvédelmet, az új munkatársak három hónap után már targoncavezetői jogosítványt szereznek, amelynek díját átvállaljuk, ingyenes buszjáratokat biztosítunk Biatorbágyra, vagy nemrégiben olyan légszűrőket szereltünk fel a raktárunkban, amelyek az országban egyedülállók. Mindezek talán kis lépéseknek tűnnek, de fontos, adott esetben döntő intézkedésnek bizonyulnak.

PC: Tavasszal üzentek hadat az egyszer használatos műanyagoknak. Mi lesz a következő, amitől búcsúzhatnak a vásárlók?

B. H.: Folytatjuk tovább a "Mellőzni. Újrafelhasználni. Újrahasznosítani" szlogen alatt futó intézkedéscsomagunkat: 2025-re saját márkás termékeink esetében 100 százalékban újrahasznosítható csomagolóanyagot fogunk használni, illetve ugyaneddig 15%-kal csökkentjük a csomagolóanyag-felhasználásunkat. Kivezettünk számos egyszer használatos terméket, például műanyag evőeszközöket, poharakat, tányérokat és szívószálakat, továbbá a műanyag fültisztító pálcika esetében a műanyagot FSC tanúsított papírral helyettesítettük. A látványpékségünknél elhagyjuk a műanyag kesztyűket és fém fogóeszközt biztosítunk.

Legújabb döntésünk értelmében kivezetjük a műanyag bevásárlótáskákat a kínálatunkból, a jövőben egy biológiailag lebomló anyagból készült táska lesz a helyettesítő termék. A jelenlegi készletek kifutása után csak ez a lebomló, illetve papír-, valamint többször használatos táskák lesznek elérhetőek áruházainkban. Október közepétől öt üzletünkben teszteljük a biológiailag lebomló zöldség- és gyümölcszacskót, amit 10 forintos egységáron kínálunk.

Egy tavasszal elvégzett közönségszavazás eredményeképp saját márkás tejtermékeinkről fokozatosan elhagyjuk a műanyag fedőket. Decemberben akciós termékként többször használatos, több méretben elérhető szilikon fedőt is kínálni fogunk, amelyek fenntartható módon helyettesíthetik a műanyag tetőket. A vásárlók számára pedig elérhető opció, hogy saját hozott csomagolóanyaggal is vásárolhatnak zöldséget, gyümölcsöt, valamint pékárut az ALDI üzleteiben.

PC: Jelenleg hány magyar áruháznál üzemeltetnek e-autó töltőpontot, mekkora ezek kihasználtsága? Tervezik a bővítést?

B. H.: Idén tavasszal kezdtük el az ország egyik legnagyobb e-töltőhálózatának a kiépítését az E.ON-nal közösen, így 80 településen 123 üzletünknél 360 töltőpont lesz elérhető, amelyből legalább 15 helyszínen 25KW-os DC gyorstöltők állnak majd rendelkezésre. Jelenleg már 13 üzletünknél - köztük Nyíregyházán, Debrecenben, Szolnokon, Székesfehérváron, Veszprémben, Zalaegerszegen és Szombathelyen - működnek a töltőoszlopok, így Magyarország kelet-nyugati irányban akkor is biztonságosan és tervezhetően átutazható egy elektromos autóval, ha csak az ALDI jelenlegi töltőit használja a vezető. Terveink szerint az év végéig pedig összesen már 20 áruháznál lehet majd tölteni az elektromos autók akkumulátorait. Ezeken kívül Budapesten még további 18 helyszín esetében készül el a töltő telepítése év végéig, ahol a telepített töltőoszlopok áramszolgáltató általi elektromos bekötését követően válik elérhetővé a töltési szolgáltatás, ami 2019-ben még biztosan ingyenes marad.

Azt tervezzük, hogy a jövőben minden újonnan nyíló üzletünknél üzembe állítunk majd töltőket, illetve várhatóan 2020 első félévére mind a 123 töltőhely elkészül. Egyébként mi is fogjuk használni a töltőhálózatot, a napokban elektromos autót állítottunk üzembe a gépjárműparkunkban.

PC: Az utóbbi időben több magyar versenytársuknál is elindult az online vásárlási rendszer. Önök mikor lépnének be erre a piacra? 

B. H.: Akciósan már évek óta kínálunk úgy non-food termékeket - hűtőgépet, TV-t, mosógépet, vagy éppen lapvibrátort -, hogy az üzletben csak megrendelni lehet az árucikket, és mi házhoz szállítjuk. Az ALDI Süd vállalatcsoporton belül az Egyesült Királyságban évek óta működik az online ALDI-shop, tehát bőséges tapasztalattal rendelkezünk arra az esetre, ha elindítanánk ezt a szolgáltatást. Folyamatosan figyelemmel kísérjük az online vásárlási rendszerek iránti igényt, jelenleg azonban még nem látjuk elérkezettnek az időt a magyarországi bevezetésre.

PC: A Thomas Cook csődje után mit tapasztalnak az Aldi Travelnél?

B. H.: Egy erős nemzetközi versenytárs kiesése a piacról sosem pozitív, hiszen végeredményben a vásárló, az utas kisebb kínálatból tud választani, valamint fennáll a lehetősége annak is, hogy a vásárlási szokások megváltoznak. Több dolgot tapasztalunk: az immár két éve működő ALDI Utazásnál a csőd napján a szokásos napi foglalási szám háromszorosát regisztráltuk, a trend pedig azóta is növekvő. A foglalások száma egész évre nézve egyébként terveink felett áll, az előfoglalások száma 2020-ra is ígéretes. A másik, jól érzékelhető hatás, hogy nagyon megnőtt az utasok igénye a biztonságra, ügyfélszolgálatunknál is sokan erre kérdeznek rá. Érthető, hiszen egy nyaralás végén senki sem szeretne ottragadni a szállodában, és még egyszer kifizetni a szállás díját. Ez nálunk egyébként nem is fordulhat elő, hiszen a szállodákat - ahol vendégeink nyaralnak - azonnal, vagyis a vendég érkezése előtt kifizetjük, tehát nem állhat elő az a helyzet, hogy bárkinek a helyszínen még egyszer ki kelljen fizetni a szállást, vagy éppen nem is fogadják a vendéget.

Partnerünk, a pénzügyileg rendkívül stabil osztrák Eurotours, amely az ALDI németországi, svájci és osztrák vállalatainak szintén nyújtja ezt a szolgáltatást, és természetesen rendelkezik mind csőd elleni, mind felelősségbiztosítással, amely utóbbi az utazásszervező hibájából bekövetkező esetekben nyújt segítséget. Aki nálunk fizeti be a nyaralását vagy éppen a síelését, annak garantáljuk, hogy nem lesz ilyen jellegű problémája. Ráadásul az üzleteinkben megszokott garanciát az utazások mellé is kínáljuk, hiszen a foglalás után 24 órán belül meggondolhatja magát az utas, és díjmentesen lemondhatja az utat.

PC: Hány magyar utas foglalt önöknél utazást az elmúlt két évben? Melyek a legnépszerűbb úti célok?

B. H.: Több tízezer utas választotta már az ALDI Utazást, de a számoknál sokkal fontosabb a bizalom: nagyértékű utakból is jelentős mennyiséget adunk el Magyarországon, nagyon keresettek a hajós utak, például sokan foglaltak nálunk egy olyan 33 napos Dél-afrikai hajós körútra, amely személyenként több mint egymillió forintba került. Ez egyértelműen a bizalom jele. A legnépszerűbb úti célok ország szerint Ausztria, Olaszország és Horvátország (e két országba szinte ugyanannyi foglalásunk van), majd Magyarország, Szlovénia és a hajós utak a sorrend. Ha régiónként vagy városok szerint nézzük, akkor nyáron Ausztriában Salzburg és Karintia a befutó, télen Semmering és a Rauris síparadicsom a legkedveltebbek. Horvátországban Krk és Gradac szigete, Olaszországban pedig Jesolo és Lignano a legkeresettebbek, míg Magyarországon a Balatonra és Sárvárra utaznak velünk a legtöbben.

Fotók: Pictorial Collective

Jól jönne 4 millió forint?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: 4 millió forintos hitelösszeget, és 72 hónapos futamidőt adtunk meg, ezen kívül bepipáltuk "250 000 Ft feletti havi nettó jövedelem", illetve a "Jövedelmem a kiválasztott bankba utalnám" opciókat. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legolcsóbb konstrukciót, havi 69 895 forintos törlesztővel a CIB Bank (THM 8,17 %) nyújtja; de nem sokkal marad el ettől az MKB Bank (72 095 Ft/hó; THM 9,96%) ajánlata sem. Némileg lemaradva követi őket az OTP (80 275 Ft/hó; THM 13,79 %) ajánlata, de érdemes megnézni az K&H és az Erste ajánlatát is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS