Kifakadt Wossala Rozina: nem a húsevésről kell lemondani, hogy megmentsük a Földet!

A tegnapi nap során került megrendezésre a Pénzcentrum és a Portfolio közös megszervezésében a GENZ Z FEST /GREEN, ahol a környezetvédelemé és a z generációé volt a főszerep. Számos szakértő előadását élvezhettük, és a jelenlegi környezetvédelmi és fenntarthatósági helyzet és ehhez szorosan kapcsolódó fogalmak tisztázásától, a vállaltok és saját felelősségünk tisztázásán át jutottunk el a klímaszorongás kezelésének taglalásáig.

Az egyéni felelősségünkről szóló beszélgetést egy most sokszor ismételt jelige megvitatásával kezdték: ’Mert jól esik’ szlogen felütésével vette kezdetét a kerekasztal. 

Ez a mondat, ez a szlogen mindent kifejez, ami ellen küzdeni kellene 

– dobta be a témát Bódy Gergő. Majd erről a résztvevők egyetértésben nyilatkozva elmondták, hogy valóban, egy olyan világban, amiben pont a hedonista fogyasztás visszaszorítása és a meggondoltság és felelősségérzet hangsúlyozása lenne a cél ez elég kontraproduktív jelige. Ebben azonban már érezhető az este fő mondanivalója (amit a többi előadás is alátámaszt), hogy ahhoz, hogy elkezdődjön egy pozitív változás a társadalomban, nem lehet radikális lépésekkel kezdeni, pláne, ha olyan szlogenek repkednek körülöttünk, mint a „mert jól esik”.

Az emberek nem vonhatnak meg maguktól mindent, amit szeretnek, mert az sem mutat jó irányba. Apró lépésekkel érdemes kezdeni. Erre lehet jó módszer az, ha csak 2 dolgot kiválasztunk az életünkben, amire figyelünk. Lehet az a használt ruha vásárlása, vagy a nejlon zacskó mellőzése a mindennapokban. Adriány Csenge elmondta, hogy

ez szerintem már egy generációs kérdés is, hogy félelemben élünk. Muszáj lesz megszoknunk. De kezdetnek abszolút jó ez a módszer és mindenképp nagy segítség, ha már tényleg csak két dologra odafigyelünk

– fejtette ki a holisztikus fenntarthatósági tanácsadó.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez elől egyetlen magyar sem futhat el: vagy így menekül meg a Föld vagy sehogy

November 9-én megrendezésre került a Pénzcentrum és Portfolio közösen megszervezett fesztiválja, a GEN Z FEST/GREEN.

Mit együnk és mit ne?

Legtöbben, ha arra gondolnak, hogy fenntarthatóbb életmód, környezetvédelem egyből a vegánsággal vagy vegetarianizmussal azonosítják azt. Talán ez az egyik legmegosztóbb kérdés a társadalomban. Ehetünk húst vagy sem? Hogyan reagál az emberi szervezet erre? Az előadás elején is többször elhangzott a fenntarthatóbb életmód jelzőjeként a húsmentes táplálkozás, amire Wossala Rozina nem volt rest már egészen a beszélgetés elején egyből reagálni:

ne haragudj, most már másodjára hangzik, el, hogy ne együnk húst, és engem ez nagyon zavar. Nem a húsevésről kell lemondani. Ez nagyon- nagyon fontos. Tök egészségtelen lemondani a húsevésről, ne mondjunk le róla. Csak érdemes betartani néhány szabályt. Az első, hogy nem a hús mennyiségével van baj, hanem hogy színhúst eszünk [...] mi lesz a májával, a farkával? Fülétől a farkáig kell megenni az állatot

– mondta el véleményét a médiaszemélyiség. „Nem a húsevésről kell lemondani, hanem meg kell szeretni az állat minden részét, és minél közelebbi helyekről kell azokat beszerezni, így lesz fenntartható az étkezés” – tette hozzá. A helyi hús fogyasztása mellett, érdemes odafigyelni erre a zöldségek és gyümölcsök esetén is.

Minden szezonnak megvannak a maga aktuális termései, a szervezetünknek is jobb, ha az évszaknak megfelelőt fogyasztjuk

- tette hozzá Rozina. Ebből pedig rögtön adódott is a kérdés, hogy amikor bemegyünk a hipermarketbe és látjuk az avokádót, maracuját és más egzotikus gyümölcsöt, megvegyük-e. Vagy ezzel is rontom a bolygó helyzetét?

Most már úgyis idehozták. Ha nem én veszem meg, más emeli le a polcról

– indította a témát Bódy Gergő egy szándékosan provokatívabb állítással a kérdésben. Erre a vendéglátós szférából érkező Rozina elmondta, hogy mindenképp érdemes megnézni, hogy honnan jött a termék. Ha nem Európa, rakjuk vissza, már ez is egy lépés.

Az ételek kapcsán másik nagy felmerülő kérdés, a maradékok kezelése. Ez legfőképpen az éttermeket érinti, így ebben is elsősorban Rozina nyilvánított véleményt. "Az éttermek esetén két féle maradék létezik. Az, amit a vendégek meghagynak és az alapanyag, ami megmarad, de már nem lehet belőle főzni. Ez utóbbit úgy lehet kiküszöbölni, ha nagyon pontosan kiszámolják az éttermek a hozzávalókat. Erre abszolút oda lehet és kell is figyelni" – mondta. Az éttermek fenntarthatósága kapcsán egyébként számos dologra érdemes még odafigyelni, egyfelől a termékek származási helyére, de például az intézmény által használt tisztítószerekre is, ugyanis azok is a vizekbe kerülnek, ami szintén káros hatással van a környezetre.  

A fenntartható divat nem a lemondással egyenlő

A következő nagy témakör az öltözködés volt, ami szintén erősen meghatározza a mindennapjainkat. Azonban az előadáson is elhangzik, hogy a hadipar után a második legszennyezőbb iparág a textilgyártás.

Ha Magyarországot nézzük, akkor 60-80 ezer tonna hulladékot termelünk évente ruhákból, ami azt jelenti, hogy nagyjából egy IKEA zacskónyi ruha szemete van mindenkinek évente

– kezdte a témát Korn Anita, a RUHASTORY nevű oldal tartalomgyártója. Hozzátette továbbá, hogy ez azért nagy probléma, mert végső soron hosszú láncfolyamatok után ez a tengerbe kerül, majd ebből is mikroműanyag lesz. „Idővel a saját szemetünkbe fogunk belefulladni.”

Nem abban hiszek, hogy nem szabad átlépni egy fast fashion bolt küszöbét, mert néha szükség van rá. Az nem mindegy, hogy mennyiszer megyünk be, és hogy utána azt a ruhadarabot, ha már nem kell mit kezdünk vele. Tehát az utóéletét is kell nézni egy ruhadarabnak

– fejtette ki Anita. Kihangsúlyozta, hogy nem azzal van a gond, hogy néha szeretnénk mást, valami újat felvenni, csak itt is a mértékletességen van a hangsúly. Illetve érdemes szétnézni a használt ruhák piacán is. Adriány Csenge kiegészítette ezt azzal, hogy a használt ruhák vásárlásánál is mértékkel kell eljárni. Mert sokan beleesnek abba a hiába, hogy halmozzák a használt ruhákat, közben ennyi dologra nincs is szükségük.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek a klímaszorongás tünetei: egyre több fiatalt érint a klímagyász depresszió fázisa

A Pénzcentrum és Portfolio közös szervezésében megvalósuló GEN Z FEST/GREEN fesztiválon a cégek fenntarthatósági felelőssége után szóba került a klímaszorongás témaköre is.

Mi legyen az első lépés?

A beszélgetés végén néhány tippet gyűjtöttek össze, hogy mik azok az apró lépések, amivel kezdhetjük a változtatást, egy fenntarthatóbb világért. Adriány Csenge az utazásra hívta fel a figyelmet, hogy próbáljunk olyan helyre utazni, ahová vonattal is lehet menni (ha van rá mód átszállás nélkül), de ne akarjunk mindenképp repülővel menni. Valamint ne vigyünk magunkkal annyi csomagot, mérjük fel, hogy tényleg mire van szükségünk, mert a bőröndök súly is számottevő.

A ruhák kapcsán tovább erősítette Korn Anita, hogy ha van rá mód igyekezzünk akár online használt ruhát vásárolni. Az ételek esetén pedig azt a tanácsot kaptuk, hogy egyrészt a hűtőt a lejárati idők szerint ürítsük ki, tehát álljuk meg a mohóságot és ne a legfrissebb termékekkel kezdjük. Illetve a recept kinézése előtt, előbb menjünk el a piacra, nézzük meg mit lehet kapni, mi szezonális és ehhez nézzük ki az aznapi vagy másnapi ebédet.

(Kép forrása: Földesi Máté István/GEN Z FEST/GREEN fesztivál)