Horrordrágulást is hozhat a madárinfluenza: ezt okozhatja a járvány a magyar boltokban

A hét elején ismét felütötte hazánkban a fejét a madárinfluenza: előbb Hajdúnánáson, egy nappal később pedig Tiszadobon is gyanús állományt találtak a szakszolgálat emberei, miután jelzéseket kaptak ezzel kapcsolatban - erről a Pénzcentrum is beszámolt. Mint a protokoll elő is írja, a szóban forgó állományokat már a gyanú felmerülésével azonnal megsemmisítették, több ezer haszonállat pusztult el ezzel.

Mivel a gyanú miatt megsemmisített állománynak egyetlen részét sem lehet másra felhasználni, a gazdákat ért kár mellett a helyzet a piacon is éreztetheti hatását. Mint a nyilatkozó szakértőktől megtudtuk, a gazdák kártalanítása egyrészt már nem teljes, mint az korábban szokásban volt, másrészt drágulást is hozhat a madárinfluenza ismételt felbukkanása. Az sem véletlen, hogy a járvány megint Kelet-Magyarországon ütötte fel a fejét. Mennyire súlyos a helyzet, és mi következhet most?

Hajdúnánás és Tiszadob érintett leginkább

A Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúnánás településen található, mintegy 22 500 példányt számláló tenyészkacsa telepen azonosították a vírust. Az állattartó a megemelkedett elhullás, a csökkent takarmány- és vízfogyasztás, valamint a tojástermelés drasztikus visszaesése miatt gyanakodott a madárinfluenzára. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát mutatta ki az elhullott állatokból.

Mint a Nébih közleményében leszögezte, az állomány felszámolását – már a gyanú alapján – megkezdték a hatóságok. Az érintett gazdaság körül kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, és meghatározták a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet. A betegség megjelenésének okait feltáró járványügyi nyomozás folyamatban van.

A Nébih továbbra is kéri az állattartókat, hogy fokozottan tartsák be a járványvédelmi előírásokat, hiszen a baromfiállományokat csak felelős hozzáállással óvhatják meg a fertőzéstől. Kiemelten fontos, hogy a magas kockázatúként azonosított vármegyékben, a gazdasági állományok esetében kötelező a baromfik zártan tartása, az állatokat zárt helyen kell etetni és itatni, valamint a takarmányt és az állatok almozására használt anyagot is zárt helyen szükséges tárolni.

Az állatok megóvása, a fertőzés megelőzése érdekében lényeges, hogy kiemelten ügyeljenek a személy- és járműforgalomra, valamint a takarmányszállító járművek alapos, folyamatos fertőtlenítésére.

Innen tudjuk, ha baj van

Lapunk kérdésére Látits Miklós, a Baromfi Terméktanács titkára azt mondta: a helyzet egyelőre nem súlyos, mert két eset egy hét alatt nem számít annak. Azt azonban elismerte, hogy ez a helyzet drágulást eredményezhet a boltokban.

Azokat a vágóállatokat, amelyeket a gyanú felmerülése miatt már kényszervágtak, természetesen már semmire sem lehet felhasználni, tehát kiesnek a feldolgozásból, a piacról, satöbbi. A gazdák régen ebben az esetben teljes kártalanítást kaptak, ez azonban már több éve nincs így. Az pedig, hogy emiatt kevesebb vágóállat kerül a piacra, szintén jogos, amint az is, hogy a helyzet miatt drágulás is felléphet - persze ennek a mértékét lehetetlen előre és pontosan meghatározni

- mondta a titkár kérdésünkre.

Arra nézve is adott tanácsokat, honnan tudhatja maga a gazda, hogy gond lehet az állattal, mikor kell kezdeni gyanakodni.

Ha az állat kicsit bágyadtabb, vagy ingerlékenyebb, lassabban mozog, akkor már lehet gyanakodni, hogy nincs minden rendben. Egy gyakorlottabb gazda sok jelből is gyanút foghat, az egyik leggyakoribb, hogy az állomány része vagy akár egésze sokkal kevesebb takarmányt fogyaszt a szokásosnál, az étvágytalanság is betegséget jelezhet. Ebben az esetben máris tud jelzést adni az állatorvosnak, aki pedig jelent a szakszolgálat embereinek

- tette még hozzá Látits Miklós. Elmondta azt is, hogy bár a fertőzés most valóban az ország keleti részében tört ki megint, az azért sokkal jellemzőbb, hogy Dél-Magyarországon van gyakrabban járványügyi helyzet, a vadmadarak nagyobb száma miatt.

Nincs még vége

Szintén a helyzet csírájában való elfojtásáról beszél a Pénzcentrumnak Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője. Azt azonban hozzátette, hogy még nem dőlhetnek hátra az ezzel foglalkozó gazdák, mert az őszi-téli szezonban még biztosan lesznek esetek.

Jelen pillanatban nem nevezhető súlyosnak a helyzet, egyelőre két telepről jelentettek fertőzött állományt, de sajnos várható, hogy az ősz végére, illetve a tél előrehaladtával újabb esetek is lesznek. A szakma célja jelenleg az, hogy a pontszerű kitöréseket gyorsan és hatékonyan kezeljék, és ne egy általános járvány alakuljon ki, hanem izolált, egyedi esetek forduljanak csak elő, amelyek még kezelhetőek

- mondta a szakértő kérdésünkre. Azt is hozzátette, hogy nem véletlen, hogy éppen most is az ország keleti részében volt két eset is.

Egyértelműen Kelet-Magyarország a kockázatosabb térség Magyarországon belül, nem véletlen, hogy itt jelentek meg az említett esetek. Ennek oka, hogy a víziszárnyas- vagyis a kacsa- és libatartás kifejezetten jellemző erre a térségre, ezek az állományok pedig fokozottan veszélyeztetettek. Különösen a liba technológiatűrése marad el a többi baromfifajétól. Míg a csirkéket abszolút zárt rendszerben tartják, a fertőzés kockázatát a minimumra szorítva, addig a kacsák gyakran, a libák pedig még jellemzőbben a szabad ég alatt is töltik a napjaikat. A mostani járványvédelmi előírások szerint az állatokat elzártan kell tartani, ez nem minden gazdaságban oldható meg teljes mértékben, mivel különösen a libák tűrik nehezen a folyamatos bezártságot és lényegesen nagyobb helyre is van szükségük, mint a csirkéknek. Kelet-Magyarország azért is kitettebb a betegségnek, mert a madárvonulás lényegesen jellemzőbb ezeken a tájakon, a Hortobágyi és más helyeken fellelhető vadmadarak terjesztik a kórt

- fűzte hozzá Braunmüller Lajos. Szót ejtett ugyanakkor a kártalanításról is: mint megtudhattuk, valóban nem jár már teljes kártalanítás akkor, ha a gazda állományát a gyanú miatt meg kell semmisíteni, azonban bizonyos feltételek teljesülése esetén mégis megkapható ez.

A kártalanítás mértéke feltételekhez kötött, amelynek célja az, hogy a baromfitartók maguk is tegyenek lépéseket azért, hogy a megbetegedések ne történjenek meg. Eleve, az alapnak tekinthető 60 százalékos kártalanítás is csak akkor jár, ha a termelő engedélyt kapott a letelepítésre, a telep pedig alkalmas volt az előírások szerinti tartásra. Korábban, a kilencvenes években még előfordult az, hogy háztáji termelésben igyekeztek nagyszámú víziszárnyast tartani, és a tanyák, magánházak garázsaiban, disznóólakban is kacsát és libát tartottak. Ilyen telepek ma már nem jellemzőek, és ha valaki ilyesmivel próbálkozna, nem is kapna kártalanítást. A 60 százalékos mérték ugyanakkor növelhető további lépésekkel, például, ha a termelő krízis- vagy élőállat-biztosítással rendelkezik, részt vesz járványvédelmi auditon és más, hasonló megoldásokkal is él, akkor elérhető a teljes kártalanítás

- zárta gondolatait az Agrárszektor főszerkesztője.