Ingoványos útra lépett Orbán Viktor is? Ezzel kevés magyar számolt, méregdrága így fizetni a boltokban

Szeptember közepén került fel a Youtube-ra egy videó, melyben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter megvásárolt egy 75 ezer forintos cipőt. A kérdésre, hogy kártyával vagy készpénzzel fizet-e Szijjártó az alábbi választ adta:

Készpénz. Mindig.

A héten pedig Orbán Viktor miniszterelnököt is úgy kapták lencsevégre, hogy éppen némi készpénzt számolgatott. (Igaz ugyanakkor, hogy ebből még egyáltalán nem következik, hogy a miniszterelnök is olyan egyértelműen elvetné a bankkártyák használatát, mint ahogyan a külügyminisztere teszi azt.)

Sőt, a mai Kormányinfón kérdésre Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter is elárulta, hogy ő is szívesebben fizet készpénzzel, jóllehet a bankkártyát sem veti meg. A felvetést, mely szerint akkor 150 ezer forintnál többet is fel lehetne venni ingyenesen, állítása szerint továbbítja majd az illetékesek felé.

Talán meglepő lehet, hogy vezető politikusok a készpénzt részesítik előnyben, hiszen a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt 10 évben látványosan törekedett annak visszaszorítására. De mégis mi baja a jegybanknak a készpénzzel?

Harc a készpénz ellen

Valójában úgy kellene feltenni a kérdést, hogy mi baja a jegybankoknak a készpénzzel? Merthogy korántsem a magyar jegybank az egyetlen, amely törekszik a készpénzhasználat visszaszorítására. A témával foglalkozó cikkek általában Svédországot szokták kiemelni, mint ahol már csak mutatóban van készpénzforgalom, de például Kanadában vagy éppen Kínában is mostanra bankkártyával vagy telefonon keresztül bonyolítják le a tranzakciók jelentős részét.

A digitalizáció egyrészt egy magától is zajló, „természetes” folyamat, de egyáltalán nem véletlen, hogy sok jegybank tevőlegesen is igyekszik elősegíteni az elektronikus fizetési lehetőségek terjedését. Ennek legfőbb oka, hogy készpénzt használni egyszerűen drága. Azt először is le kell gyártani, utána szállítani, tárolni kell, később a már sérült, leharcolt állapotú bankjegyeket be kell vonni, meg kell semmisíteni, helyükre pedig újabbakat kell nyomni. A jegybanknak továbbá arra is figyelnie kell, hogy a különböző címletek megfelelő arányban legyenek jelen a gazdaságban.

Sokba kerül a készpénz az azt kezelő, azt a magánszemélyeknek eljuttató bankoknak is, hiszen nekik szintén tárolniuk, oda-vissza szállítaniuk kell azt. Egy-egy bankfiókban csak bizonyos összegkorlátig tartanak a bankok készpénzt, ha ennél több gyülemlik fel náluk (nagyobb összegű befizetések miatt), akkor a felesleget el kell szállítani onnan. De az irány lehet fordított is: a bankfiókban lévő ATM-eket is időről-időre fel kell tölteni, amihez jellemzően külön rendelik meg a készpénzt a fiókok.

Értelemszerűen már a szállítás, tárolás sincs ingyen, arról nem is beszélve, hogy a bank emiatt egy jelentős összeget kénytelen készpénzben tartani, amin éves szinten ugyancsak vesztesége keletkezik. Ezért van az, hogy a kötelezően nyújtandó ingyenes készpénzfelvételi lehetőségeken túl általában díja van a pénzfelvételnek. Sőt, időnként a készpénz befizetése is díjköteles, bár ez inkább csak a vállalkozói számlákra jellemző.

Röviden: a készpénzhasználat éves szinten több milliárd forintba kerül az országnak.

Ugyancsak a készpénzforgalom ellen szól, hogy azzal sokkal könnyebb eltitkolni a jövedelmeket, elkerülni az adókat, illetve a bűnözők mozgástere is nagyobb, ahol kevésbé elterjedtek a digitális fizetési megoldások.

Ugyanakkor az is igaz, hogy komoly érvek szólnak a készpénzhasználat mellett is: a bankkártyát ellenzők leggyakrabban arra hívják fel a figyelmet, hogy a készpénz szabadságot biztosít, hiszen azzal harmadik fél bevonása nélkül is végezhetünk tranzakciókat. Ugyancsak a készpénz mellett szól, hogy használata védi az egyén személyes adatait, ugyanis bármiféle adat megadása nélkül fizethetünk vele.

Mára az is tudvalevő, hogy bankkártyával hajlamosabbak vagyunk többet költeni, mint készpénzzel, egyszerűen azért, mert utóbbinak a fogyását fizikailag is nyomon tudjuk követni, a vékonyodó pénztárca látványa erősebben szorítja az embert spórolásra.

Hol tart most a készpénz kiváltásának folyamata?

Az MNB szeptember 15-én kiadott tájékoztatója szerint 2023 második negyedévében az infrastruktúra lefedettség érdemben nem változott, viszont a bankszámlák és a kártyák száma 1 százalékkal, a fizikai elfogadóhelyeké 1,8 százalékkal, az internetes elfogadóhelyeké 5,2 százalékkal bővült. Az elektronikus pénzforgalomban komoly bővülés volt megfigyelhető: a kártyás vásárlások és az átutalási forgalom értéke is inflációt meghaladó, 24,4 illetve 39,1 százalékos mértékben bővült.

A készpénzfelvételek (automatás és pénztári) száma 0,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, míg ezek értéke az infláció alatti mértékben, 10,5 százalékkal bővült. Tovább emelkedett az ATM-ek száma (+1,2%), ám a megyeszékhelyen lévő automaták számában már csökkenés volt megfigyelhető (-2,7%).

A tájékoztató szerint pozitív fejlemény, hogy csökkent a legkisebb forgalmú kereskedőktől a bankkártyás fizetés után beszedett díjak összértéke.

Továbbra is jelentős volt a növekedés az elektronikus infrastruktúra használatában: 2023 második negyedévében a forgalomban lévő bankkártyák 71 százalékával végeztek tranzakciót. A szóban forgó kártyákkal összesen 448 millió vásárlási tranzakció történt a negyedévben, ami éves alapon 13,1 százalékos növekedést jelent.

Egyre népszerűbbek a mobiltelefonon benyújtott átutalások is: ezek száma 27 százalékkal nőtt, a negyedév során már 25 milliónál is több ilyen átutalás történt. A mobiltárcába regisztrált bankkártyák száma 116 ezerrel emelkedett, így a második negyedév végére már a kártyák 20 százaléka volt regisztrálva valamelyik mobiltárca alkalmazásba.

Utánunk vágják a nullás számlákat

Végezetül nézzük meg, hogy milyen lehetőségek közül válogathat az, aki most hagyna fel a készpénz használatával és nyitna egy bankszámlát. A Pénzcentrum kalkulátorával elvégzett számítás során havi 350 ezer forintos jövedelmet adtunk meg, illetve 30 éves életkort. Ebben az esetben a CIB, az Erste és az UniCredit Banknál is nyithatunk nulla forintos bankszámlát, sőt, még 30 ezer forint jóváírást is kapunk, amennyiben az Erstét választjuk. A felsorolt bankok mindegyikénél ingyenes a számlavezetés és a bankkártyának sincsen éves díja, legalábbis az első két-három évben.

A Gránit Banknál 133 forintos összes havi költség mellett nyithatunk számlát, ami a második évben már 249 forintra emelkedik. Az OTP Banknál 104 forint az összes havi költség az első, 352 forint a második évben. A MagNet Bank esetében az első és a második évben is 297 forint az összes havi költség.

A Raiffeisen Bank esetében 851 illetve 643 forint az összes havi költség az első illetve a második évben. A K&H Bank esetében ezek a költségek 478 illetve 1 171 forintot tesznek ki. A Pénzcentrum kalkulátorában elérhető ajánlatok közül az MBH Banké a legdrágább: itt 2 295 forint az összes havi költség az első évben, ami a második évben 1 341 forintra mérséklődik.

További, a saját igényeidhez sokkal inkább illeszkedő kalkulációkat magadnak is könnyedén elvégezhetsz a Pénzcentrum kalkulátorával.

(Címlapkép - Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán, MTI/MTVA)