30 éve járja a magyar vidéket a Family Frost: hogyan maradt fenn eddig, mi lehet a titka?

„Ez volt a vadkelet, a svédek ehhez még nem voltak hozzáedződve” – mesélte Félix Miklós, a Family Frost ügyvezetője a G7-nek. Bár itthon 30 éve folyamatosan jelen van a márka, a háttérben rengeteg tulajdonosváltás történt. Az eredetileg svéd márkát először a németek hozták be, franchise-rendszerben, majd ezt a német céget a Schöller vásárolta fel. A Schöllert a Südzucker kebelezte be később, tőlük viszont a Nestlé kivásárolta a Schöller-csoportot. Pár évvel később a Nestlé úgy döntött, hogy kivonul a kelet-európai jégkrémpiacról, és eladták a Schöller-csoportot az Eismann-nak. Ebben egy holland befektetési társaság szerzett többségi részesedést, és ők 2015-ben úgy döntöttek, hogy nem szeretnének kelet-európai kitettséget, így felajánlották a menedzsmentnek, hogy eladják nekik a céget – így állt fel a mostani, 100 százalékig magyar tulajdonosi szerkezet. 

Félix Miklós az elmúlt 15-20 év legnagyobb problémáját a beruházások elmaradásában látta, így az átvétel után azonnal fejlesztésekbe kezdtek: megépítették a hűtőházat, második lépésként pedig megkezdték a flotta modernizálását, mindezt saját forrásból.

A rendszer lényege, hogy a vevő pontosan tudja, mikor jön a kocsi

– magyarázza az ügyvezető. A legnagyobb kihívás ennek megfelelően az autók útvonalának megtervezése, van olyan kocsi, amely naponta 200 kilométert is megtesz. Jól jött a külföldi tulajdonosi háttér, mert volt utánpótlás olyan német és holland egyetemistákból, akiket kifejezetten az anyacég tanított be, és ők tervezték az útvonalakat, melyeket demográfiai és praktikussági jellemzők figyelembevételével állítottak össze – van olyan útvonal, mely 20 éve változatlan, és pont emiatt integrálódni is tudott a vidéki települések életébe.

A Family Frost az elmúlt 30 évben egyszer sem változtatott jól bevált a szignálján.

Az ügyvezető szerint a szignál egy régen csődbe jutott, a sarkkörön túl működő svéd rádió szignálja volt, a dallamot a Family Frost eredeti, svéd tulajdonosai mentették át. A dallam – feltételezhetően – egy 18. századi svéd zeneszerzőtől származik, aki különféle pásztordalokat és egyéb, a svéd paraszti élethez köthető dalokat dolgozott fel, köztük a „Storm och böljor tystnare’n” címűt, mely szabad fordításban azt jelenti, hogy „csitul a vihar és a hullámverés” – az alábbi videóba bele sem kell tekerni, az ismerős dallam az első öt másodpercben felfedezhető.

Bár a svédeknél a mai napig a jégkrém a fő profil, a magyarok augusztus 20. után lényegében leállnak a jégkrém- és fagylaltfogyasztással, a nyári szezonban a jégkrémek a teljes forgalom 70 százalékát teszik ki, a maradék 30 százalék a fagyasztott ételekből és zöldségekből jön ki, télen viszont a jégkrémeladások aránya 15 százalékra esik vissza.  Most nagy kihívást jelenthet a magas élelmiszerinfláció.

A beszerzési áraink durván elszálltak, és még nem látjuk, hogy hol lesz ennek a vége. A zöldségek még csak most jönnek, ráadásul ebben az iparágban a legnagyobb költségelem az energia. A céges autóink most kikerültek az üzemanyag-ársapka alól, a külföldi termékek beszerzésénél a forint-euró-árfolyam nehezíti az üzletet.

"Fogalmam sincs, mit bír el a néplélek, korlátlanul mi sem tudjuk benyelni a gyártói áremelést. Kritikus pont lesz, hogy a vevők pénzügyi helyzete hogyan alakul, a háztartásokat milyen arányban fogja érinteni a rezsicsökkentés visszavágása. Abban is biztos vagyok, hogy a hatósági üzemanyagár a lakosság számára is meg fog szűnni. Ez nekünk abból a szempontból talán majd jól jön, hogy megnő a házhoz szállítás értéke" - mondta az ügyvezető.