Mit nekünk pandémia? Döbbenetesen sokat plázáztak a magyarok 2021-ben is

Azzal a céllal indította felmérését az Indotek Group, hogy feltérképezze a plázalátogatási és vásárlási szokásokat. A 2021-es évre koncentráló, nem reprezentatív felmérésben közel 2200 fő, illetve a csoport 16 plázája vett részt.

A felmérés célja az volt, hogy a legkiterjedtebb plázaportfóliót üzemeltető és tulajdonló társaságként képet kapjunk azokról a plázalátogatási és vásárlási szokásokról, amelyek mentén még inkább a vásárlói igényekhez szabhatjuk bevásárlóközpontjainkat. A jövőben szeretnénk az összes hazai Indotek plázára kiterjeszteni a kutatást, és évente megismételni azt

 – mondta el Pintyőke Marcell, az Indotek Group marketing vezetője a felmérés kapcsán. A 2021-es vásárlási szokásokra fókuszáló felmérés egyik fő megállapítása, hogy a megkérdezettek több mint 74 százaléka tavaly a bolti vásárlást preferálta az online vásárlással szemben. Életkor szerinti megoszlást tekintve a 45 év feletti korosztály 81 százalékban a bolti vásárlás mellett döntött, ugyanakkor a 25 év alattiak körében is magas aránnyal, több mint 69 százalékkal vezet a személyes jelenléttel történő vásárlás. Utóbbi adatból visszatükröződik a fiatalok online térben való vásárlásának gördülékenysége is.

A felmérés a plázákba járás gyakoriságára is kitér, amely alapján meghatározó többségben vannak azok, akik legalább hetente elmentek a plázába, a megkérdezettek 36 százaléka pedig havi szinten néhány alkalommal látogatott el a bevásárlóközpontba. Az eredmények alapján az látszik, hogy a vásárlók a pandémia, illetve a bevezetett járványügyi intézkedések ellenére is szívesen jártak a plázákba. A bevásárlóközpontban eltöltött időt vizsgálva az rajzolódott ki, hogy a 45 év felettiek alapvetően kevesebb ideig tartózkodnak a plázában, mint a fiatalok: előbbiek 55 százaléka egy óránál kevesebbet volt a bevásárlóközpontban, a 25 éven aluliaknál ez az arány 44 százalék volt. A fiatalabbak többsége (47 százaléka) 2-3 órát plázázott 2021-ben.

A kérdésekre adott válaszok alapján az eltöltött idő és a plázalátogatás gyakorisága közötti összefüggést is vizsgálták: ebben az esetben szignifikáns kapcsolat fedezhető fel a két változó között. Tehát az, hogy mennyi időt töltöttek el a megkérdezettek az adott bevásárlóközpontban, az annak a függvénye is volt, hogy milyen gyakran látogattak el oda. A kevés (1 óránál kevesebb) időt vásárlók csaknem 39 százaléka havi egy-két alkalommal, 31 százaléka pedig hetente egy-két alkalommal látogatta a plázákat, tehát aki kevés időt töltött a plázában az ritkábban is járt oda. A három óránál többet egy adott bevásárlóközpontban tartózkodók 30 százaléka szintén ritkán járt, de 23,7 százaléka gyakran, naponta ment, 24,7 százaléka pedig heti egyszer biztosan ellátogatott, így itt inkább a fenti ellentéte rajzolódik ki; azaz aki több időt töltöttek el a plázában, azok többet is mentek bevásárlóközpontba. Összességében tehát a megkérdezettek esetében némi átfedés mellett két csoport rajzolódik ki: akik sokat sokszor töltöttek plázában, illetve akik kevés időt töltöttek el és kevés alkalommal is mentek oda.

A plázák mint közösségi pontok

A kérdőív azt is vizsgálta, hogy a vásárláson túl más céllal is látogatják-e a plázákat a vásárlók, például étkezés céljából. Az eredmények alapján jól látható, hogy a fiatalabb korosztály több mint 60 százalékával előfordult már, hogy nem vásárlás céljából, hanem például a plázákban található ételudvar miatt ment el a plázába. A 45 év feletti korosztály esetében ez az arány alacsonyabb, a megkérdezettek 47 százaléka jelölte meg, hogy kifejezetten étkezés céljából kereste volna fel a plázát. Összesített adatok alapján a megkérdezetteknek közel 57 százalékánál előfordult már, hogy nem vásárlási céllal ment el a plázába, hanem például étkezés céljából.

A felmérés eredménye rámutat arra a trendre, miszerint a plázák egyre inkább közösségi, találkozási ponttá válnak. Az ételudvarok népszerűsége növekvő tendenciát mutat, az egyéb nem tipikus vásárlással összefüggő szolgáltatások megléte pedig felértékelődik, ami arra sarkall minket, hogy a plázafelújítási programunk során ezeket a szempontokat helyezzük előtérbe, teret adva ezzel az egyéb élményalapú szolgáltatásoknak is

 – kommentálta az eredményeket Pintyőke Marcell.

Alternatív vásárlási helyek

A felmérésben arra is keresték a választ, hogy aki személyesen vásárol, de nem plázában, az hol tette azt. A válaszadók a bevásárlóudvarok, a butikok és divatházak, a hipermarketek, valamint a second hand üzletek közül választhattak. A megkérdezettek kicsivel több mint fele (56 százaléka) azt jelölte meg, hogy ha nem plázában vásárolnak, akkor a hipermarketeket választják alternatív vásárlási helyszínként. Utóbbi eredmények esetében fontos megjegyezni, hogy az aránymegoszlást minden bizonnyal jelentősen befolyásolta az alternatív lehetőségek rendelkezésre állása az adott városban.