Cheerful family with two children shopping vegetables in supermarket. Holding shopping list and looking for groceries

Embertelen drágulás csap le a magyar családokra, nyugdíjasokra: az igazi böjt csak most kezdődik?

2022. április 10. 07:02

Márciusban sem állt meg az éves infláció Magyarországon: a januári 7,9 és februári 8,3 százalék után múlt hónapban 8,5 százalékra kúszott fel a drágulás. Érdekes, hogy a Központi Statisztikai Hivatal által kimutatott áremelkedés kevesebb, mint amire az elemzők számítottak, pedig a szakértők az utóbbi hónapokban jellemzően alálőttek a valós adatnak. Mi történhetett? Tényleg "csak" ennyivel emelkedtek az árak, vagy a vásárlók sokkal súlyosabbnak érzik a drágulást? Mennyiben függ ez attól, hogy ki és mit vásárol? A Pénzcentrum ebben a hónapban is - ahogy két éve mindig - kiszámolta, hogy mennyivel kerül többe jelenleg egy kisebb bevásárlás egy nyugdíjas, egy családanya, és egy egyedülálló fiatal számára az egy hónappal, illetve az egy évvel ezelőtti árakhoz mérten. A számításunk megmutatja, hogy az egyes társadalmi rétegek közül kiket sújt leginkább az infláció.

A Pénzcentrum éppen két éve vizsgálja azt, hogy a három társadalmi réteget képviselő fiktív vásárlója - Hunor a pályakezdő fiatal, Judit a családanya és a nyugdíjas Marika néni - számára mekkora kiadást jelent egy-egy nagyobb bevásárlás. Most megmutatjuk, hogyan alakult a három vásárlótípus bevásárlásainak értéke az elmúlt két évben, illetve azt is, hogy a márciusi 13 százalékos élelmiszerár-emelkedés miatt mennyivel kellett többet fizetniük a kasszáknál.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2022. márciusi átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 8,5 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Ez 0,2 százalékponttal több, mint a februári drágulás (8,3%) és 0,6-tal haladja meg a januári (7,9%) áremelkedést.

Az elemzők februárban még bíztak abban, hogy az árstop februárban némileg mérsékelheti az inflációt, viszont az energiaárak elszállása és az orosz-ukrán háború kirobbanása után már senki sem volt különösebben bizakodó. Mostanra a szakértők tartósan magas inflációval számolnak, márciusban az áremelkedés a vártnál alacsonyabb volt, viszont csökkenésre aligha lehet számítani. A következő hónapokban tovább emelkedhet az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül bőven meghaladhatná a 10 százalékot - vélik a szakemberek. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább, ez meglátszik az élelmiszer-árindexen is, mely rendületlenül tör a magasba, márciusban elérte a 13 százalékot! Mi lenne még itt az árstop nélkül?

Nem mindegy, ki és mit vásárol

Ahogy azt mindig igyekszünk hangsúlyozni: nem minden fogyasztói réteg érzékeli ugyanolyan súlyosnak az árak elszabadulását, (és a visszaeséseket sem). Mivel nem ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba egy-egy vásárlás alkalmával, így a kosárösszetétel nagyban meghatározhatja, ki mekkora drágulást tapasztal. Az árstop például sokkal jobban kedvez a nyugdíjasoknak, hiszen ők az érintett termékekből jóval többet vesznek, míg más rétegek kosárösszetételében kisebb súllyal esik latba a csirkefarhát, UHT tej, fehér kristálycukor, stb.

Bár 2022 márciusában a lakosság egészét érintő infláció 8,5 százalékos volt, a nyugdíjas fogyasztói árindex 8,3 százalék (az augusztusi 4,4, a szeptemberi 5,0 és az októberi 5,7, novemberi 6,5, decemberi 6,7, januári 7,4 és a februári 7,8% után). Úgy tűnik az alacsony jövedelműek által tapasztalható drágulás felzárkózott 8,5-re, de a legmagasabb árdrágulást a legalább három gyermeket nevelő családok és a magas jövedelműek tapasztalhatták: 8,7 százalékot!

Újabb csúcson az élelmiszerdrágulás

2021. márciushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 13 százalékkal lett magasabb, amely bőven túlszárnyalja a múlt havi 11,3 százalékot, pedig már az is megdöbbentő volt. Ilyen magas még akkor sem volt az élelmiszerinfláció, amikor a koronavírus járvány első hulláma alatt sérültek az ellátási láncok, termékhiány volt a boltokban, tartott a felhalmozási láz, és mindent egybevetve hatalmas volt a bizonytalanság. Ez látszik a fenti grafikonon is. Az idei év első három hónapjában viszont olyan drasztikus mértékű volt az éves áremelkedés, amilyet a pandémia alatt sem láttunk. Nem is csoda, hiszen alapvető élelmiszerek lettek egy év alatt 30-40 százalékkal drágábbak:

A KSH közlése szerint az élelmiszereken belül a margarin ára 33,6, a kenyéré 27,9, a sajté 21,8, a baromfihúsé 21,4, a péksüteményeké 18,7, a tejtermékeké 18,2, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,9 , a szalámi, szárazkolbász és sonkáé 3,8, a sertéshúsé 3,5, a cukoré 3,3 százalékkal emelkedett.

A paradicsom 41,2, a (kései) burgonya 23 százalékkal drágább. A fehérkenyér 32,8 százalékkal, zsemle 33,3 százalékkal kerül többe.

Azt, hogy emellett 6,8 százalékkal csökkent az alma ára, meg sem érzi a magyarok többségének pénztárcája. Felmerülhet továbbá a kérdés, hogy hová lettek a drágulási toplistáról az utóbbi idők "favoritja": az étolaj, illetve a liszt, cukor, és tej. A válasz egyszerű: az élelmiszerárstop következtében ezeknek a termékeknek az ára nem nőtt olyan mértékben, mint a többié, ami elszállt. A "liszt, finomliszt" a KSH szerint 16,5 százalékkal drágább most, szemben a rétesliszttel, ami 40,7 százalékkal kerül többe, mert azt az árstop nem érinti! A kristálycukor mindössze 2,4 százalékkal drágult a boltokban, a friss tej 17,5 százalékot, míg az UHT csak 3,4 százalékot. 

Eközben az ENSZ élelmezésügyi szervezetének (FAO) felmérése szerint a világpiacon a húsárak 23, a tejtermékek 63 százalékkal kerültek többe február végén, mint egy évvel korábban. A gabona 52, az növényi olajok 117 százalékkal drágultak, míg a cukor „csak” 16 százalékkal kerül többe. Így ha az árstop megszűnik, az árak drasztikus elszállására lehet számítani. Az élelmiszerinfláció pedig most is az alacsony jövedelműeket sújtja a leginkább, számukra 13,6 százalék a tapasztalható drágulás mértéke.

Mennyit drágult valójában a bevásárlás márciusban?

A Pénzcentrum hónapról hónapra kiszámított fiktív bevásárlásai azt a célt szolgálják, hogy közelebbi képet kapjunk arról, mekkora áremelkedést tapasztalhatnak valójában az egyes vásárlók különböző vásárlói kosaraik alapján egy-egy hónapban. Mert hiába látjuk, hogy a statisztikai hivatal kimutatásai szerint pl. olcsóbb lett az alma, és jóval drágább a kenyér vagy paradicsom, ez nem feltétlenül mutatkozik meg ugyanolyan mértékben a kasszánál fizetett végösszegben. Ezeknek a különbségeknek a méréséhez alkottuk meg a három fiktív vásárlónkat két évvel ezelőtt: a nyugdíjas Marika nénit, Juditot a családanyát és Hunort a pályakezdő fiatalt. (Azt, hogy kinek mi került pontosan a kosarába, a cikk végén lehet elolvasni részletesen.)

A KSH átlagárait alapul véve azt láthatjuk, hogy ugyanaz a kosár mindhárom fiktív vásárlónak jelentősen többe került márciusban a múlt évi költéshez képest, és a havi emelkedés is jelentős volt. A fiatalember egyszemélyes kisebb bevásárlása súrolja a 9000 forintot, miközben ugyanezért a kosárért egy éve még 7756 forintot, vagyis 15,5 százalékkal kevesebbet fizetett volna. Judit kiadásai is jócskán megnőttek, 13,6 százalékkal - többel, mint a KSH által közölt élelmiszerinfláció. A nyugdíjas költése egy közepes méretű bevásárlásra pedig túllépte a 20 ezer forintos lélektani határt, miközben ugyanez a kosár egy éve még csak közel 18 ezer forint lett volna. A nyugdíj pedig nem emelkedett 12,8 százalékkal, ahogy a bolti kiadások.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Ha pedig megnézzük, mennyibe is került a járvány előtt átlagosan egy kosár, és mennyibe kerül jelenleg, még nagyobb különbségeket látunk. 2020 márciusában Hunor 7517 forintot fizetett, 2021 azonos hónapjában 7756-ot, múlt hónapban pedig már 8961 forintot! Judit 20 743 forintot fizetett 2020. márciusban, 21 371-et 2021. márciusban, most pedig 24 281 forintot. Számottevő különbség. Marika néni 2020-ban 18 089 forintot fizetett, 2021-ben még egy hajszállal kevesebbet is, 17 983 forintot! Múlt hónapban már már 20 286 forintot.

Érdemes az alábbi grafikonon a kosárárak alakulása mellett azt is megfigyelni, hogy hány százalékos emelkedést jelentett az új összeg az előző havihoz képest. A februári árstop hatása is látható a görbén: visszaesés után viszont ismét felfelé indult el 2022 márciusában:

Mi várható a továbbiakban 2022-ben?

Egyelőre úgy fest, tartósan magas inflációra kell készülniük a vásárlóknak. "Az élelmiszer-alapanyagok drágulása egyre jobban begyűrűzik a feldolgozott élelmiszerek árába. A magas élelmiszer-infláció továbbá azt is sugallja, hogy az árstopos termékeknél fellépő kedvezőtlen hatást más élelmiszerek árának emelésével próbálják ellensúlyozni. Az átlagnál nagyobb mértékben, 9,5 százalékkal nőtt a tartós fogyasztási cikkek ára, ez pedig az ellátási problémákra, az alapanyagok, nyersanyagok drágulására és a már említett forintgyengülésre vezethető vissza" - magyarázta a pénteken megjelent inflációs adatokat Németh Dávid, makrogazdasági elemző.

Az infláció még nem érte el a tetőpontját, feltehetően tovább fog emelkedni az elkövetkezendő hónapokban. Ezt követően tartósan magas marad, csökkenés a közeljövőben nem várható. Az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzés is emelkedett: már 9,1 százalékos drágulást jósolnak a szakértők 2022-re a korábbi 7,8 százalék helyett.

Kinek mi került pontosan a kosarába?

A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan.

Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé.

Mivel csak élelmiszerek árát vizsgáltuk, így az olyan nagybevásárlás során jellemzően kosárba kerülő termékek, mint a tisztítószerek, toalettpapír, szappan, stb. árváltozásai nem mutatkoznak meg ebben a számításban.

Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olasz felvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. (2022. januártól a gépsonkát pulykamell sonkára cseréltük az elemzésben, mert a KSH nem közölte tovább a gépsonka átlagárát.) Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát.

Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olasz felvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Csendes gyilkostól rettegnek a magyarok: van ok a félelemre, a génjeinkben lapulhat a kór

A szorongás nem alaptalan, hiszen Magyarország évek óta rosszul szerepel a rákkal kapcsolatos halálozási listákon.

Elképesztő, mire szórják a magyarok a pénzt: úgy vesszük ezeket, mint a cukrot

Akár esküvő, akár születésnap, a magyarok imádnak ajándékozni. Ajándékot pedig egyre többen online vásárolnának.

Hatalmas pénzek röpködnek a magyar Kickstarteren: mutatjuk a legnagyobb dobásokat

Az alig egy hónapja indult első hazai közösségi piactéren már meg is vannak az első sikeres projektek.

Csúnyán elintézheti a magyarok megtakarításait a válság: így még kijátszhatod az inflációt

A pénzügyi szakértők most elmondták, milyen tippekkel spórolhatunk.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. július 3. vasárnap
Kornél, Soma
26. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2022. július 3. 16:06