A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) több áruházláncot azért bírságolt meg, mert azok tradicionálisan magyar márkák esetében nem bizonyították megfelelően a termékek "magyarságát", míg a szaktárca rendelete alapján magyarnak minősül a Coca-Cola és a gyorséttermi hamburger is - írja a Népszabadság.
Ősszel lejár a gyártóknak és kereskedőknek adott türelmi időszak és onnantól a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonság Hivatal (NÉBIH) és a megyei kormányhivatalok kiemelten fogják vizsgálni az önkéntesen használható eredetmegjelölések jogosságát.
Az új jogszabály alapján egy sor, korábban köztudatban magyarnak tekintett termék -például a tradicionális hústermékek zöme - búcsúzhat a "magyar" megjelöléstől. Például a tradicionálisan magyarnak tekintett hústermékek zöme gyakran részben vagy akár egészben importhúsból készül, tehát ezek aligha viselhetik a magyar jelzőt.
Miközben, az előírások alapján a vásárlók fejében csöppet sem magyarként élő áru, mint például az amerikai álom megtestesítője, a Coca-Cola kiteheti termékeire a nemzeti trikolórt, hiszen az üdítők a koncentrátumot leszámítva teljesen magyar alapanyagból készülnek. Sőt, mivel a gyorséttermek is itthoni alapanyagból készítik áruikat, a hamburgerek is pályázhatnak a "magyar termék" címre.

Mégse ment ki a divatból a borravaló? Úgy jattolnak a magyarok a futároknak, mintha nem lenne holnap
A legtöbben már megelőlegezve, a kiszállítás előtt adnak és a rendelésszámokhoz arányosan Budapesten kapják a legtöbb borravalót a futárok.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.


