Megszorítják az önkormányzatokat

Ezt a célt szolgálja a közpénzügyi csomagnak a településekre vonatkozó szabályozása, amely a közeljövőben a parlament elé kerül. Az önkormányzatok persze újra tiltakoznak, holott a megyék és a települések tavalyi gazdálkodásáról szóló friss adatok alátámasztják a kormányzati aggodalmakat. A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi számlákról szóló előzetes kimutatása szerint az értékpapírok a 2006. decemberi, alig 28 milliárd helyett tavaly év végén már közel 210 milliárd forintnyi kötelezettséget rónak az önkormányzatokra. Ez is igazolja, hogy a kötvények kibocsátása tavaly, különösen a negyedik negyedévben rekordméreteket ért el. Sőt a hitelállomány is jelentősen, 544-ről 577 milliárd forintra nőtt, mivel az önkormányzatok az utolsó negyedévben e két forrásból akarták fedezni 205,1 milliárdos hiányukat.

Hasonló folyamatokról számolnak be a számvevők is: az ÁSZ kimutatása szerint a hosszú lejáratú fejlesztési hitelek állománya már 2007. szeptember 30-án elérte az 520,7 milliárd forintot. Igaz, ebből 191 milliárd volt a főváros, további 256 milliárd pedig a nagyvárosok tartozása. Ez ugyanakkor azt is mutatja, hogy a kisebb települések már a hitelképességüket is elvesztették.

Egyes szakemberek szerint a helyzet rosszabbnak tűnik, mint amilyen valójában, az önkormányzatok ugyanis a tervezett hitelfelvételi szigor bevezetése előtt igyekeztek forrásokat biztosítani maguknak. Ismeretes: a közpénzügyi csomag keretében a kormány vissza kívánja fogni a települések eladósodásának ütemét. Jelenleg az adósság maximum a rövid lejáratú kötelezettségekkel csökkentett saját bevétel 70 százaléka lehet, ám ez nem vonatkozik a likviditási hitelekre. A törvényjavaslat szerint viszont a helyi önkormányzatok működési célokra csak naptári éven belül visszafizetendő likvid hiteleket vehetnének fel. Emellett a fejlesztési célú kötelezettségvállalások maximális mértéke a szabad források 80 százaléka lehetne, az e feletti vállalások semmisek, és ennek megállapítására a közigazgatási hivatal bírósági keresetet is kezdeményezhet.

Mások szerint a kötvénykibocsátás komoly kockázatot jelent, ezeket a hiteleket ugyanis az önkormányzatok nem fejlesztésekre, hanem a folyó kiadások finanszírozására költik. A veszélyeket növeli, hogy a gyakran zártkörű kibocsátások kockázatelemzése igen felületes, a hoszszú, 12-15 éves futamidejű kötvények törlesztésére pedig tavalyi kibocsátás esetén csak a következő önkormányzati választások után kell sort keríteni, a valós teher tehát csak évek múltán szakad a települések nyakába.