Változott a törvény, élj a lehetőségekkel!

Mi változott?

Egy a jogalkotók által tartott előadáson elhangzott, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvényt a technika és a piac változásaihoz kell mindig igazítani, ami azt jelenti, hogy ezen jogterület szabályait 8-10 évenként teljesen felül kell vizsgálni. A rendszerváltás, majd 1997 után most 2006-ban került erre ismételten sor.

Míg korábban a szabályozás lényege és elsődleges célja a kis- és középvállalkozói struktúra kialakítása, és egyáltalán létrehozása volt, addig most a merev, kogens szabályok lazítása, és a technikai vívmányok (pl. elektronikus aláírás, videokonferencia, és még sorolhatnánk) használatának beszabályozása volt a fő cél. Ennek megfelelően az új Gt. szabályainak 90%-a diszpozitív lett, ami azt jelenti, hogy a korábban kötelezően előírt formákat még most is lehet alkalmazni, de a cégek tetszőlegesen ettől eltérő megoldásokat is választhatnak. Ez alól nagy általánosságban az egyetlen kivétel a részvénytársaságok szabályozása, ahol nemhogy lazultak, de szigorodtak a szabályok.

Konkrét példákon keresztül:

1. Eddig taggyűlést tartani csak úgy lehetett, hogy írásos meghívót kellett szétküldeni, minimum 15 nap múlva lehetett megtartani a taggyűlést, ahol a szavazatok többségének képviseltetve kellett lennie. Ha ez nem történt meg, akkor szintén kogens szabályok szerint kellett megismételni a taggyűlést, stb... Most aki akarja, még mindig választhatja ezt a formát (és foglalhatja bele társasági szerződésébe), de más úton-módon is tartható taggyűlés. Pl. már nem csak a székhelyre lehet összehívni, nem kell feltétlenül jelen lenni a tagoknak, történhet a taggyűlés videokonferencia útján is, stb.

2. A Kft-k üzletrészeinek átruházása eddig szigorú rend szerint történt, elővásárlási jog gyakorlásával. 2006. július 1-jétől ennek megszűnt a kötelező jellege, vagy egyáltalán nem, vagy eltérően alkalmazom (szabhatok meg hosszabb határidőt, biztosíthatok másnak elővásárlási jogot stb...).

Mindezzel igyekeztek a jogalkotók megkönnyíteni a cégek dolgát, mostantól sokkal inkább lehet egyéniesíteni. Az egyetlen megkötés csak az, hogy minden aktus eljárási rendjét rögzíteni kell a társasági szerződésben, ha azt a Gt-től eltérő módon akarják meghatározni. A variációk kidolgozása tehát az ügyvédek és ügyfeleik fantáziájára van bízva.

Könnyítésként értékelhető még, hogy a tevékenységi köröket sem kötelező már feltüntetni a társasági szerződésben, csak a főtevékenységet, és célszerű a hatósági engedélyhez kötött tevékenységeket (mivel a hatóságok engedélyt csak akkor adnak, ha benne van a tevékenység társasági szerződésben). Ezen kívül a cégek most már módosítás nélkül folytathatják a TEÁOR-ban feltüntetett valamennyi tevékenységet, és adhatnak számlát is azokról.

Megszűnt a vezető tisztségviselőkre vonatkozó korlát is, miszerint egy személy maximum 3 társaságban lehet egyszerre ügyvezető. Ezenkívül ha csak egy ügyvezető van a cégnél, őt meg lehet korlátlan időre választani, és nem kell mindig meghosszabbítani a kinevezését. Egyebekben az ügyvezetőkre vonatkozó szabályok változását az alábbi korábbi írásaink taglalják részletesen:

Itt a vezér-csel! - 2 kiskapu az új törvény alól...

Nekem senki nem mondhat fel?

A társaság más szervei is változtak: már jóval kevesebb esetben kötelező felügyelő bizottságot létrehozni, és könyvvizsgálót alkalmazni, valamint a 200 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknél a dolgozói részvétel szabályai is diszpozitívak lettek, és a kisebbségi jogokat is már a tagok 5%-a gyakorolhatja.

Az általános szabályok közt még megemlíthető a társasági formák változása is: megszűnt a közös vállalat, ami gyakorlatilag az ún. "csendes társaság" formulája volt. Ebből pár 100 működik jelenleg Magyarországon, de a tendencia az, hogy ezek is meg fognak szűnni hamarosan, új pedig már nem alakulhat. Másik változó cégformánk a közhasznú társaság. Eddig ez egy külön társasági forma volt, amit most felvált az ún. nonprofit gazdasági társaság, amely valamennyi társasági formában létrehozható (Kkt., Bt., Kft., Rt.), és amely attól lesz nonprofit jellegű, hogy a nyereséget a tagok nem vehetik ki, és hogy gazdasági tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathatnak.

Nagy általánosságban, a jogalkotó céljait érzékeltetve tehát ezek a változások. Ezenkívül vannak még más technikai változások is, melyek már egy külön lapra tartoznak, akit tehát érdekel pl. névfoglalási eljárás, vagy a bejegyzés szerződésmintával, rövidebb határidőkkel, kevesebb költséggel, az ne habozzon lapozni!

Érdekesebb részletek