22 °C Budapest

Káros a gazdaságra, ha drágábban adjuk mint ahogy vesszük

Pénzcentrum
2005. november 18. 10:32

A Gazdasági Versenyhivatal közgazdasági tanulmányokra ill. nemzetközi tapasztalatokra alapozott szakmai álláspontja szerint káros gazdasági hatásokat váltana ki, ha az új kereskedelmi törvény bevezetné a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát.

 
A Gazdasági Versenyhivatal – mint a magyar és az európai uniós versenyjog alkalmazására hatáskörrel rendelkező hatóság – a kereskedelmi törvény tervezetéről szóló országgyűlési vita kapcsán szükségesnek tartja közzétenni közgazdasági tanulmányokra ill. nemzetközi tapasztalatokra alapozott szakmai álláspontját.
A kereskedelmi törvény tervezetének parlamenti vitája során felmerült a beszerzési ár alatti értékesítés megtiltása, valamint a nagyméretű kereskedelmi létesítmények létrejöttének megakadályozhatósága. Az ezek mellett érvelők részben azzal indokolják a korlátozások szükségességét, hogy a beszerzési ár alatti árak alkalmazása erőfölénnyel való visszaélés, másrészt azt hangsúlyozzák, hogy annak alkalmazása jelentős hátrányt okoz a hazai kis- és középvállalkozásoknak és a gyártóknak, a nyomott árak miatt pedig romlik a termékek minősége. A nagyméretű kereskedelmi létesítmények létrehozásának akadályozásával pedig az érintett helyszín környezetében lévő kiskereskedőket kívánják megvédeni a verseny okozta kihívásoktól.
A fentiekkel szemben hazai és külföldi közgazdasági tanulmányok, valamint nemzetközi tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a beszerzési ár alatti értékesítés megtiltása, valamint a nagyméretű kereskedelmi létesítmények alapításának általános korlátozása nem alkalmas ezeknek a célkitűzéseknek az elérésére. Nem bizonyítottak azok a feltételezések, hogy az ilyen típusú versenykorlátozó állami beavatkozások alkalmasak lennének a kis- és középvállalkozói szektor vállalatai fennmaradásának elősegítésére, ellenben bizonyítékok vannak ezeknek a beavatkozásoknak a káros hatásaira.
A beszerzési ár alatti értékesítés tilalmának a káros következményei közül kiemelendő annak árfelhajtó hatása. Egyes uniós tagállamokban a korlátozás bevezetése következtében megugrott fogyasztói árak éppen azokat a csoportokat – az alacsony jövedelműeket, a nyugdíjasokat, a nagycsaládosokat stb. –  érintette kedvezőtlenül, amelyek leginkább rászorultak az olcsó termékek megvásárlásának lehetőségére. Ezenkívül – ahogy azt a nemzetközi példák mutatják – nem mérséklődött a kis- és középméretű beszállítók kiszolgáltatottsága sem, a profittöbbletek jelentős része ráadásul a már piacon lévő, gazdaságilag erős kereskedők zsebébe vándorolt.
Ezeket a tendenciákat tanulmányozva az OECD közelmúltbeli elemzése arra a következtetésre jutott, hogy azok az országok, amelyek a tilalommal éltek, nemcsak áremelkedéssel szembesültek, hanem ez hozzájárult munkanélküliségi rátájuk növekedéséhez és egyes makrogazdasági mutatóik romlásához is. Ellenben ott, ahol nem tiltották be az árversenynek ezt a formáját, a nagyméretű kiskereskedők közötti erős verseny hatékonyságra ösztönözte a piaci szereplőket, és végső soron a kis- és középméretű beszállítókat is. Közgazdasági vizsgálatok bizonyítják, hogy ez a folyamat hamar a termelékenység növekedését vonja maga után, ami a gazdaság egyik húzóerejévé válhat mind a kereskedelemben, mind az iparban.
NAPTÁR
Tovább
2026. április 25. szombat
Márk
17. hét
Április 25.
Malária világnap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
AI in Energy 2026
Átlátható adat és energia
AgroFood 2026
Élelmiszeripari konferencia május 19-én
Portfolio Investment Day 2026
Éve Signature előfizetéssel INGYENES részvétel!
Hitelezés 2026
Lakossági hitelek: fenntartható növekedés vagy túlhevülés?
Women's Money & Mindset Day 2026
Hogyan gondolkodnak a nők pénzről, kockázatról és jövőről?
EZT OLVASTAD MÁR?