2020. március 31. kedd Árpád

Tovább rombol a koronavírus: több tízezer cég és dolgozó nem látja a jövőjét


Egy 30 ezres magyarországi cégmintát vizsgálva az derült ki, hogy a cégek negyedének alig egy hónapra elegendő likviditási tartaléka van a bérköltségek kifizetésére, további 43%-uknak pedig csak 3 hónapra elegendő ez - derül ki a Via Credit elemzéséből. Az anyag arra mutat rá, hogy a legnagyobb veszélyben a kisvállalkozások vannak és ha a vizsgálatot a teljes magyar céges körre kiterjesztenénk, jó eséllyel azt mondhatnánk, hogy sok tízezer cég sok százezer munkavállalója van most nagy veszélyben. Miközben a kormány a maga tempójában halad a gazdaságújraindító intézkedéseivel, a most közölt felmérés alapján még inkább érthető, hogy egyre több gazdasági szakember hívja fel a figyelmet arra, hogy a súlyos helyzetben az államnak azonnal kell cselekednie.

Egy 30 ezer céget számláló magyarországi mintát vizsgálva az derült ki, hogy a cégek negyedének egy hónapra elegendő tartaléka van, és további 43 százalékuknak csupán 3 hónapra elegendő tartaléka van a bérköltségekre. A Via Credit felmérése arra mutat rá, hogy a legnagyobb veszélyben a kisvállalkozások vannak, és ha a tanulmányt a teljes magyar céges körre kiterjesztve néznénk, azt látnánk, hogy több 10 ezer cég és több 100 ezer munkavállaló került veszélybe.

Mennyi bérre van pénz?

A válságállóságot elsőként az alapján vizsgálta a Via Credit, hogy a beszámoló adatai szerinti havi átlagos bérköltségekre (járulékkal együtt) hány havi fedezetet ad a cégek pénzeszközállománya, azaz bevétel és egyéb költség nélkül hány havi bért tudnak kifizetni a vállalatok, ha nincs más bevételük, de kiadásuk sem.

A teljes 30 ezres mintán azt látjuk, hogy a vállalatok átlagosan 55 főt alkalmaznak, így összesen 1,67 millió embernek adtak munkát. Havonta 312 ezer Forintot költöttek egy főre, bérekre és járulékokra. A cégek felének (kb. 15 ezer) van négy havi bér kifizetésre elegendő tartalék, feltételezve, hogy más költségük és bevételük sincs ebben az időszakban.

A cégek negyedének (7 500) pedig alig egy hónapra elegendő a likviditása - mondta Papadimitropulosz Alex, a Via Credit pályázati tanácsadó ügyvezető igazgatója.

A Via Credit ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez egy elméleti érték, mert nem feltételezhető, hogy a cégeknek ne lenne egyéb felmerülő kiadása és bevétele, hitelkerete - a kritikus iparágakat leszámítva, ahol ténylegesen előfordulhat a bevételek teljes elmaradása. A 30 ezer cégből kb. 13 ezer az, amelyeknek 3 hónapra elegendő a tartaléka. Számos kérdőjelet vet fel, hogy ki mire költi a tartalékokat, a bérek fedezetére használ-e vajon hitelkeretet.

Persze messzemenő következtetéseket nem tudunk levonni, hiszen nem tudjuk a költségszerkezetet, valamint azt, hogy a COVID-19 járványból kifolyólag melyik vállalat bevétele hogyan változik.

Ki van a legnagyobb veszélyben?

A vizsgált mintán különböző csoportosítások szerint vizsgálta a Via Credit, hogy melyik csoportok lehetnek különösen veszélyeztetettek. Az elfogadott tény, hogy a vállalkozások egy részre komoly bajban lesz, de nagy valószínűséggel e vállalkozások egy része a válság nélkül is problémákba ütközött volna.

Számosságát tekintve a kisvállalatok vannak a legtöbben, közel 24 ezren. Iparági besorolás nélkül ezek fele 4 havi tartalékkal rendelkezik, de negyedüknek már nincs csak 40 napra tartaléka. 40 százalékuknak pedig 3 hónapnál kevesebb a tartaléka. A kisvállalati méretet ketté bontva 10-25 és 25-50 fő közötti részre tapasztalható, hogy ahol kevesebben dolgoznak, azok a vállalatok jobban állnak.

A középvállalatok - 5 ezer cég a vizsgálat alapján - fele részben rendelkeznek legalább 3 havi tartalékkal. Ugyan mérsékelten rosszabbul állnak, mint a kisvállalatok, de profibb a menedzsmentjük, hitelképesebb mutatókkal rendelkeznek, illetve valószínűleg diverzifikált az ügyfélkörük, így a működési kockázatuk alacsonyabb.

Az 1 300 nagyvállalat mutatója a leggyengébb, náluk a 2 havi tartalék sem jön össze átlagban. A nagyvállalatok több mint fele nem rendelkezik három havi tartalékkal, jelentős részük multinacionális vállalat, ahol a működésre az a jellemző, hogy az anyavállalat pont annyi pénzt tart a számlán, amennyi szükséges. Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy a multinacionális vállalatoknál az anyavállalat bármikor tud pénzt elhelyezni, ahogyan egy állami cégnél sem a bankszámlán lévő pillanatnyi egyenleg alapján hozna bárki döntést.

Papadimitropulosz Alex szerint a banki egyenleg alapján meghozott döntés először a kisvállalatokat fogja lépésre kényszeríteni.

A mérettel együtt az átlagbérek is nőnek, nagyvállalatok például kétszer annyi bért fizetnek, mint a kisvállalatok - így a nagyvállalat akár a bérek átmeneti csökkentésével is tud likviditást teremteni. A kisebb vállalati méret mellett gyakoribbak az alternatív kifizetések is, amiket valószínűleg először vágnak meg a tulajdonosok költségracionalizálás címén.Papadimitropulosz Alex szerint a banki egyenleg alapján meghozott döntés először a kisvállalatokat fogja lépésre kényszeríteni.

Címlapkép: Getty Images

Mi az a koronavírus?

A 2019-nCoV (SARS-CoV-2) névre keresztelt vírus a koronavírusok közé tartozik. Ma "mindössze" 7 olyan koronavírusról tudunk, ami az embereknél is képes betegséget okozni - súlyosságukat tekintve nagyon változatos problémákkal: az egyszerű náthától a súlyos légúti problémákig. Aki nem tudná, ugyanez a vírustörzs (koronavírus) felelős a néhány éve feltűnt SARS-ért és MERS-ért. A vírus okozta megbetegedés hivatalos neve COVID-19.

Hogyan terjed a koronavírus?

A COVID-19 főként cseppfertőzéssel terjed, de a kutatók által az sem zárható ki, hogy a fertőzött széklettel való érintkezés során is megfertőződhetünk.

Kik kaphatják el a koronavírust?

Ahogy más, a légutakat érintő vírusfertőzést, úgy a koronavírust is gyakorlatilag bárki elkaphatja. Viszont erre is fogékonyabbak lehetnek a krónikus betegségekben szenvedők, a legyengült immunrendszerűek, a kisgyerekek és az idősebbek. A betegség lefolyása náluk súlyosabb tünetekkel járhat, és a szövődmények is gyakoribbak.

A koronavírus tünetei

A koronvírus lappangási ideje a jelenlegi tudásunk alapján 2-14 nap. A tünetek súlyossága egyénenként nagyon eltérő lehet, vannak, akik kb. teljesen tünetmentesek, míg mások csak enyhe tüneteket tapasztalnak. Ez is hozzájárul a COVID-19 gyors terjedéséhez. A koronavírus a légutakat támadja meg. A fertőzés tünetei kezdetben hasonlítanak az influenza vagy egyéb légúti fertőzés tüneteihez:

  • száraz köhögés
  • láz
  • gyengeség, fáradékonyság
  • légzési nehézségek
  • légszomj
  • hasmenés
  • torokfájás (ritkábban)
  • orrfolyás (ritkábban)

A COVID-19 okozta fertőzés az esetek nagyjából kb. 80 százalékában enyhe vagy közepesen súlyos tünetekkel jár együtt, míg a jelenelgi statisztikák szerint az érintettek negyedénél volt súlyos a betegség. Az elsődleges, influenzaszerű tünetek után a betegség továbbterjedhet a tüdőre, súlyos légzési nehézségeket okozva. A koronavírus szövődménye tüdőgyulladás, akut légzőszervi distressz szindróma (ARDS), szeptikus sokk, veseelégtelenség, végső esetben pedig halál is lehet. A kórházi kezelésre szorulók többsége a fertőzés előtt egészséges volt. A halálos áldozatok azonban azok közül kerültek ki, akik a fokozott rizikójú csoportokba tartoztak, például krónikus betegségeik, szívproblémáik, cukorbetegségük volt vagy idősebbek voltak.

Minden a koronavírusról a Pénzcentrum tematikus mellékletében - KATT!

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

03.26-04.01
Budapest

Interspar

03.26-04.01
Országos

Lidl

03.26-04.01
Országos

Spar

03.26-04.01
Országos

Auchan

03.26-04.01
Országos

Tesco

03.26-04.01
Országos

Auchan

Húsvét
03.12-04.11
Országos

Aldi

03.01-04.05
Országos