2020. augusztus 7. péntek Ibolya

Nem érdekel az előírás? 10 milliód is bánhatja


Ezen a héten a Pénzcentrum kiemelten foglalkozott EU 2012/27/EU irányelvében foglalt energiahatékonysági előírásokkal, illetve azzal, hogyan épült ez be a magyar jogrendszerbe. Kitértünk a kötelező auditálás folyamatára, és az ezzel elérhető hatékonyságnövekedésre, de foglalkoztunk a kiskapunak tekinthető ISO 50001-es szabvánnyal is. Cikkeinkben lehetőséget adtunk olvasóinknak, hogy feltegyék kérdéseiket a témában. Íme, a legérdekesebb olvasói megkeresések, és az MVM Partner szakértőinek válaszai.


Cégünk egy külföldi multi 100%-os tulajdonú leányvállalata, és mint ilyen:

  • ha csak a saját paramétereinket nézem, akkor nem számítunk nagyvállalatnak, viszont
  • a 100%-os tulajdon miatt az anyavállalattal kapcsolt vállalkozásnak minősülünk és így általában nagyvállalatnak tekintenek minket.

Mi a helyzet az energetikai audittal kapcsolatban, ugyanis a helyi vállalat energetikai adatainak várhatóan nem sok köze lehet a távoli országban működő anyacég (és annak egyéb kapcsolt vállalkozásai) hasonló típusú paramétereihez? Akkor most ebben az esetben vonatkozik-e ránk a kötelezettség vagy sem? A kérdés számunkra igen fontos, mert az esetleges audit költségét az anyacégnél igen alaposan meg kell indokolnunk, és ha jogszabály nem kötelez(ne) erre akkor nem biztos, hogy a pénzt jóvá fogják hagyni.

Amennyiben a tulajdonos nagyvállalatuknak az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában van a jegyzett székhelye, úgy az energetikai auditot adott EGT-tagállam területén bejegyzett vállalkozás tekintetében kell elvégeznie. Ami az Önök esetében annyit jelent, hogy az energiahatékonysági törvényben szereplő energetikai auditot nem kell elvégezniük.

Kapcsolt vállalkozásként akkor nem kötelezettek az energetikai audit elvégzésére, amennyiben végsőenergia-fogyasztásuk nem éri el a nagyvállalat végsőenergia-fogyasztásának 5%-át.

Az 5%-os felmentési küszöb csak azon partner- vagy kapcsolódó vállalkozások esetében értelmezhető, amelyek önállóan nem minősülnének nagyvállalatnak. A felmentési küszöb szempontjából érintett partner- vagy kapcsolódó vállalkozások akkor jogosultak felmentésre az energetikai auditálási kötelezettség alól, ha a cégcsoport legnagyobb energiafogyasztású vállalatához képest saját végsőenergia-fogyasztása nem haladja meg az 5%-os arányt. Az érintett partner- vagy kapcsolódó vállalkozásoknak és a cégcsoport legnagyobb energiafogyasztású vállalatának nyilatkozatot kell benyújtania a Hivatalnak arra vonatkozóan, hogy fennállnak az 5 %-os felmentési küszöb feltételei.

Nem tipikus termelő vállalkozásként a következő lenne a kérdésem: Habár alkalmazottaink száma bőven alul marad a törvényben megjelölt szintnél, árbevételünk viszont meghaladja az 50 millió eurót. Energiára fordított költségeink azonban elenyészők - tevékenységünkhöz egy párszáz négyzetméteres irodára, illetve néhány tíz infokommunikációs eszközre van szükség. Arra lennék tehát kíváncsi, hogy a törvény nem tesz-e különbséget tevékenységi kör szerint a nagyvállalatok között?

A 2015. évi LVII. energiahatékonyságról szóló törvény az energetikai auditálási kötelezettség vonatkozásában a nagyvállalati tevékenységi köreiben nem tesz különbséget.

A leírt adatok alapján, amennyiben az Ön vállalakozásának árbevétele legalább 50 millió euró, illetve amennyiben mérlegfőösszege is meghaladja a 43 millió eurót, az Ön vállalkozása a törvény alapján nagyvállalatnak minősül.

A kérdésben megadott energiafogyasztási információk alapján az Ön vállalkozása szempontjából egy energetikai audit elvégzése merülhet fel, azonban teljes bizonyossággal abban az esetben tudjuk eldönteni, hogy szükséges-e az Önök cége esetében az energetikai audit, ha rendelkezésünkre fog állni valamennyi energia mérési- és fogyasztási adat.

Vállalatunk árbevétele elmarad a törvényben meghatározott szintnél, és alkalmazottaink száma is csak időnként (szezonálisan) haladja meg a 250 főt. A csúcsidőszakokban egyébként kölcsönzött munkaerőt foglalkoztatunk. Nekünk is kötelező elvégeznünk az auditot, vagy az ideiglenes foglalkoztatás miatt ránk nem vonatkozik az előírás?

A foglalkoztatotti létszám meghatározásánál a figyelembe veendő létszám adat a legutolsó jóváhagyott számviteli időszakhoz kapcsolódó, éves szinten kiszámított létszám adat.

Amennyiben eszerint a foglalkoztatotti létszámuk az elmúlt két évben meghaladta a 250 főt, akkor nagyvállalatnak minősülnek, és kötelezettek az energetikai audit elvégzésére vagy az ISO 50001 szabvány szerinti energiairányítási rendszer kiépítésére.

A telephelyünkön több épület is található, amelyekben jól elkülöníthetőek az egyes gyártási, vállalatirányítási és egyéb folyamatok. Mennyire tekinti az auditor ezeket egy egységként?


Amennyiben az egyes épületekben jól elkülöníthetőek az egyes folyamataik, célszerű az elkészült audit jelentésben külön kezelni őket, és az egyes energiahatékonyságot növelő javaslatokat épületenként megfogalmazni. Az auditornak figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat, melyek alapján meghatározza a munkamódszert, mely szerint az audit elkészül. Lehet az épületeket csoportosítani (sok épület esetén célszerű élni ezzel az egyszerűsítési lehetőséggel), de ezt a módszert a csoportosítási szempontok részletes bemutatásával kell alátámasztani.

A kérdésből arra lehet következtetni, hogy a vállalat rendelkezik ISO szabvánnyal, esetleg szabványokkal, így ezek támogatják az ISO 50001 bevezetését, így érdemes ezzel a projekttel is számolni.

A legfeljebb 10 millió forint összegű bírság kiszabásánál elvileg figyelembe veszik a vállalat beszámolóját, árbevételét, illetve mérlegfőösszegét is. Ezek pontosan milyen mértékben, és hogyan befolyásolják a bírság összegét?

A bírság összegére vonatkozóan a jogszabályok nem tartalmaznak pontos útmutatót, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal mérlegelési joga, hogy a beszámolót, árbevételt, illetve mérlegfőösszeget - szem előtt tartva az eset valamennyi körülményét - miként veszi figyelembe a bírságolás során.

 

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS


Portfolio HR Revolution 2020 Konferencia

Vörös riadó! A munkaerőpiac aktuális kérdései, kihívásai, és természetesen a lehetséges megoldások.

Sustainable World 2020 Konferencia

A jövő vállalata konferenciát, melyen a fenntarthatóságról, zöld finanszírozásról és befektetésekről, az energiatársaságok aktuális helyzetéről, és a zöld vállalatok kihívásairól, lehetőségeiről lesz szó.