Mi lesz itt, kérem szépen, ha leállítják a lakossági pályázatokat?

- reagált közleményben a MEHI Lázár János mai napon, a Portfolio konferenciáján tett kijelentésére.

Az Intézet szerint az energiahatékonysági beruházásokra ugyanis már szerepel a - Brüsszel által elfogadott - operatív programokban kb. 450 milliárd forintnyi forrás elkülönítve, ebben egyaránt benne vannak a lakossági, a középületek és a vállalkozások által felhasználható pénzek. A kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia számításai szerint a középületek 2020-ig tartó energetikai felújítására 152 milliárd forint szükséges, mely összeg 3 operatív programon belül (KEHOP, TOP, VEKOP) elkülönítésre is került.

Mint írják, ha ezekből a programokból a közintézmények felújítására további pénzeket irányít át a kormány, akkor azt kockáztatja, hogy az idén elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában meghatározott célok kerülnek veszélybe. A stratégia ugyanis összesen 49 petajoule-nyi primerenergia fogyasztáscsökkentést irányzott elő 2020-ig, de a középületek energetikai felújításána keresztül elérhető csökkentés csak 1,6 petajoule-nyi.

Véleményük szerint a lakossági források megvonása ráadásul hosszú távon százmilliárdokba kerülne a gazdaságnak. A MEHI által kidolgozott Hazai Hatékonyság Program számításai szerint - melyet a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is alátámasztott - a forrásokból támogatott lakossági energiahatékonysági program több tízezer állást hozna létre az építőiparban, országosan elosztva és évente akár hetven milliárd forinttal emelné meg a költségvetés adóbevételeit.

Emlékeztettek, a magyarok átlagosan még mindig összkiadásuk több mint negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére. Vásárlóerő-paritáson - azaz pénztárcánkhoz mérve - a gáz és áram együttes költségeit tekintve az EU 28 tagállamának utolsó harmadában helyezkedünk el, holott a gáz és áram ára már az EU 28 tagállama közül szinte nálunk a legolcsóbb. Nem véletlenül, a magyar lakások több mint kétharmada energetikai felújításra szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása.