Itt az iparkamarai mentőcsomag: így menekülhetnének meg a magyar vállakozók

Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy 100 százalékban állami tulajdonban lévő Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt. létrehozását javasolta a Kormánynak a kamara szakértőkből álló munkacsoportja által készített anyaga alapján. A koronavírus-járvány negatív pénzügyi és gazdasági hatásait ellensúlyozó, 6 pontból álló pénzügyi intézkedéscsomagot a kis- és középvállalkozók közvetlen visszajelzései alapján állították össze.

A magyar társas vállalkozások több mint 40 százalékát tömörítő Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelenlegi tevékenységét a koronavírus miatt kialakult válsághelyzetben a vállalkozások lehető leghatékonyabb támogatására, valamint a kormány és az önkormányzatok válságkezelő munkájának segítésére koncentrálja. Első lépésként egy gyors, online kérdőíves felmérést végeztek a budapesti vállalkozások körében, hogy feltérképezzék azokat a területeket, ahol a legnagyobb segítségre van szüksége a kis- és középvállalkozásoknak.

A válaszokból kiderülő problémákat a BKIK belsős és külsős szakértőkből összeállított munkacsoportja vizsgálta meg azt szem előtt tartva, hogy a főbb nehézségekre milyen megoldási módszerek alkalmazhatók a korábbi sikeres hazai és nemzetközi válságkezelési gyakorlatok alapján. Mivel a pénzügyi problémák jelentik a prioritást a vállalkozások számára, ezek kezelésére az alábbi 6 pontos javaslatot dolgozta ki a munkacsoport, amelyet Nagy Elek elnök eljuttatott a Kormány részére:

• 1. Magyarország Kormányának célszerű lenne minél hamarabb létrehoznia egy 100%-ban állami tulajdonban lévő Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt.-t.
• 2. Létrejötte után a Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt. állami kezességvállalás mellett kibocsát 1000 milliárd forint kötvényt 0%-os kamattal, amit a Magyar Nemzeti Bank vásárol meg.
• 3. A Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt. szakosított válságkezelő leányvállalatokat (vagy divíziókat) hoz létre - ez lehet meglévő állami cégek átszervezésével is, - amelyeket a kötvénykibocsátásból befolyó összegből feltőkésít. Az egyes szakosított válságkezelő leányvállalatok (vagy a divíziók) a kutatási eredmények által azonosított problémacsoportokra fókuszálnak majd.
• 4. A Kamara több javaslatot dolgozott ki a létrehozandó társaságok (esetleg divíziók) funkciójára: többek között válságkezelő kockázati tőkebefektető, eszközkezelő és követeléskezelő cég is szerepel a javaslatban.
  
• 5.  A Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt. a kötvénykibocsátásból befolyó összegből már meglévő állami cégeket és programokat is tőkéhez juttatna, például a Magyar Export-Import Bank Zrt.-t és a SZÉP Kártya Programot (ez utóbbit a válság utáni fogyasztás ösztönzésére).
  
• 6.  Amennyiben elfogy az első körös kötvénykibocsátásból befolyt 1000 milliárd forint, akkor egy újabb kör kötvénykibocsátás javasolt, amíg szükséges az állami beavatkozás, és az Európai Központi Bank múlt szerdán meghirdetett kötvényvásárlási politikája nem változik.

A fenti 6 pontos javaslat további részleteinek kidolgozására és a hatékony együttműködés érdekében a BKIK elnöke felajánlotta a Kormány részére a kamara munkacsoportjának szakmai munkáját.

Címlapkép: BKIK

Címlapkép: Getty Images