Elárulta az egyik leggazdagabb magyar, miért nem lett politikus

Az adás már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a többi nagy podcast platformon és persze itt, a cikkbe illesztett lejátszóban is:

A 2023-as 100 leggazdagabb magyar című kiadványban 14,5 milliárd forintos családi vagyonnal 100. helyen szereplő Kolosi Tamás 1946-ban született Budapesten. A belvárosban, kispolgári családban nőtt fel, édesanyja kereskedő, apja látszerész volt.

"Másfél generációs értelmiséginek szoktam nevezni magam" – mondta el Kolosi Tamás az Első Yardban, utalva arra, hogy egyszerre szereztek diplomát az apjával, akit az 1956-os forradalom után állítottak választás elé: visszalép a pártba vagy egyetemre megy. Utóbbit választotta.

1969-ben végzett az ELTE magyar-filozófia-esztétika szakán, ám középiskolás diákként egyáltalán nem ez lett volna az első választása. Eredetileg színházrendező akart lenni, már gimnazistaként amatőr színházat rendezett, elmondása szeirnt negyedikben ezen a területen már kifejezetten sikeresnek számított. De pechjére, amikor érettségizett, akkor évekig nem indult színházrendező szak.

Végül az egyetemet követően a Társadalomtudományi Intézetben helyezkedett el, itt kandidált 1974-ben. Ekkor jelent meg második könyve Társadalmi struktúra és szocializmus címmel, amiért majdnem ki is rúgták a munkahelyéről.

Ez a könyv alapvetően arról szólt, hogy az a szentháromság modell, a munkásosztály, parasztság, értelmiség, amin a szocializmus osztályképe, meg önképe alapult, ez nem stimmel. Semmit nem magyaráz meg, rosszul írja le a társadalmi viszonyokat

– fogalmazott.

A nyolcvanas években már a darmstadi egyetemen tanított, ahol jó viszonyba került az Institut für Sozialforschung munkatársaival, ami megalapozta későbbi nemzetközi kapcsolatrendszerét.

Előbb lettem egyetemi tanár Németországban, Darmstadtban, mint Budapesten

– mondta el a podcastben. Hozzátette: törekedett is arra, hogy a nemzetközi szociológiai életben megjelenjen. Ez egyébként később nemcsak védelmet, hanem orientációt is jelentett számára, a matematikai módszereken alapuló szociológiai irányzat egyik vezetője lett Magyarországon.

TÁRKI, rendszerváltás, politika, Líra

Kolosi karrierjében fontos állomás volt, hogy 1985-ben kulcsszerepet vállalt a TÁRKI, azaz a Társadalomkutatási Intézet létrehozásában, ami nem közvetlenül állami intézmény volt, az alapítók között ott volt a Központi Statisztikai Hivatal, az ELTE Szociológia tanszéke, valamint a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem is.

Ezzel kapcsolatban elmondta: a Kádár-rendszer politikai vezetésének józanabb része már a hetvenes években látta, hogy baj van, így a '70-es, '80-as években kimondottan élt bennük az a hit, hogy az adatok, a kutatás segítséget nyújthat a válságból való kilábalásra.

"Élt az a naiv hit, és talán mi szociológusok is, [...] még ha nem is voltunk benne nagyon biztosak, de azért tápláltuk Magyarországon, hogy majd a szociológiai kutatások segítenek megoldást találni ezekre a problémákra. Már akkor is sejtettük, hát azóta már régen biztosan tudjuk, hogy a tudományos kutatás az nem alkalmas arra, hogy a politika számára megoldásokat nyújtson" – fogalmazott.

A nyolcvanas évek végén tanácsadóként közel került a politikához is, különböző pozíciókban segítette a Németh-kormány, később pedig Orbán Viktor munkáját is, a politikus első miniszterelnökségének időszakában.

Azt azonban tudta, hogy nem akar politikus lenni. Korábban is kapott felkéréseket, ahogy a Fidesz 1998-as választási győzelme után is, amikor elmondása szerint Orbán Viktor szemrehányást is tett neki, hogy nem akar felelősséget vállalni. Pedig szerinte nem a felelősségvállalás volt a döntő szempont, hanem hogy túlságosan ragaszkodott a saját véleményéhez.

Egy politikusnak kutya kötelessége, hogy a politikai közösségének az álláspontját képviselje a nyilvánosság előtt, én meg a saját véleményemet szeretném képviselni

– fogalmazott.

A politikusi lét tehát nem, a vállalkozások viszont annál inkább felkeltették érdeklődését. Így került először kisebbségi tulajdonosként a Láng Holdingba, az Erdős Ákossal való szétválását követően pedig így vált a Líra Könyv tulajdonosává, amely a Libri után a második legnagyobb könyvesbolthálózattal és több kiadóval rendelkezik Magyarországon.

Az Első Yard negyedik évadának első epizódjában a fenti témák mellett Kolosi Tamás egyebek mellett beszélt még

• a Líra csoport fejlesztéséről,
• a Libri MCC általi felvásárlásáról,
• a könyvpiacról,

és arról is, hogy szociológusként, valamint az 1990 óta kétévente megjelenő TÁRKI Társadalmi Riport című kiadványának egyik szerkesztőjeként hogy látja,

milyen pályát futott be a magyar társadalom a rendszerváltástól napjainkig.

Az adás – az Első Yard korábbi epizódjaihoz hasonlóan – már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a többi nagy podcast platformon és persze itt, a cikkbe ilesztett lejátszóban is:

Borítókép, fotók: Stiller Ákos / Pénzcentrum