Emelkedésnek indult a vállalkozások száma Magyarországon, idén megfordult a tavalyi negatív trend.
Alig több mint fél évük maradt a hazai vállalkozásoknak, hogy eleget tegyenek az energiahatékonyságról szóló törvény előírásainak. A legtöbben természetesen csak a kötelezettséget látják a szabályozásban, pedig komoly költségcsökkentést is el lehet érni a kötelező audittal.
Az Európai Unió 2012-es irányelve alapján megalkotott energiahatékonyságról szóló törvény értelmében bizonyos méretkategória felett 2015-től minden hazai vállalatnak kötelező energetikai auditot végeztetnie. Akik tavaly ennek nem tettek eleget, azoknak ezt legkésőbb 2016 végéig pótolniuk kell, a türelmi idő letelte után ugyanis komoly szankció kiszabására kell felkészülniük.
A legtöbb hazai vállalkozás elsőre természetesen csak a kötelezettséget, a temérdek új teendőt, illetve a papírmunkát látja az előírásban - az auditálás költségvonzatáról már nem is beszélve -, pedig nem feltétlenül a szabálynak való megfelelés adja önmagában az értékét az auditálás folyamatának. Az előírás tudatos beépítése a vállalat struktúrájába ugyanis hosszú távon csökkentheti a fenntartási költségeket, és növelheti a vállalat versenyképességét is.
Az energetikai audit nem jelent mást, minthogy egy meghatározott módszerrel felmérik az adott épület vagy létesítmény veszteségpontjait, és meghatározzák, illetve számszerűsítik az energia-megtakarítási lehetőségeket. Az audit során a veszteségfeltárás mellett korszerű módszerek alkalmazásának lehetőségeit is vizsgálják, amelyek lehetnek a megújuló technológiákat, valamint a hulladékhő hasznosítást alkalmazó lehetőségek vagy energiatudatos felhasználást célzó javaslatok, intézkedések is.
Mivel azonban az érintett vállalatok többsége - bár tisztában vannak az előírással - még nem tett eleget az előírásnak, ezért jövő héten a Pénzcentrum kiemelten foglalkozik majd a témával. Írunk majd az EU 2012/27/EU irányelvben foglalt energiahatékonysági előírásokról, illetve arról, hogyan épültek ezek be a magyar jogrendszerbe. Kitérünk majd az auditálás folyamatára, és az ezzel elérhető hatékonyságnövekedésre, de foglalkozunk majd a kiskapunak tekinthető ISO 50001-es szabvánnyal is.

Itt a friss rangsor: ezek a weshopok, online élelmiszer boltok szakítanak a legtöbbet Magyarországon
Idén is külön forgalmi rangsor készült a legnagyobb, 100%-ban magyar tulajdonú e-kereskedelmi cégekről.
Beszámolók szerint az 1-3 éves korosztály 25%-a - tehát minden negyedik gyermek - elutasít valamilyen ételt, és sokuknál óvodás, általános iskolás korban is fennáll még a probléma.
Az egyre népszerűbb finanszírozási forma itthon is gyorsan terjed, egyre többen ismerik és használják.
Bár sokat fejlődött az utóbbi években a hazai startup ökoszisztéma, még egy nagyságrenddel, szinte minden fontos mutatóban le van maradva a régiós élvonaltól.
A 120 fős tulajdonosi közösség mellé most Balogh Petya cége is beszállt a Brancs közösségi finanszírozási platformba.
-
Árcsökkentés jön a magyar áruházláncnál: 80 tejtermék lesz olcsóbb
A PENNY akciója a hazai beszállítóktól érkező tejtermékeket érinti.
-
Több, mint a kötelező: akár féláron is megvehetjük ezeket a termékeket
Az áruházlánc az akcióköteles termékkategóriákból egy-egy terméket akár 20-50% közötti kedvezménnyel kínál.
- Elemző: Mike Pence-től aligha kell tartania Donald Trumpnak
- Moszkva: ammóniavezetéket robbantottak Ukrajnában
- Úgy néz ki, Messi a tengerentúlra megy
- Magyar állampolgárság a "Széna téri vadmacskának"
- Orbán Viktor: már készül a kormány a második uniós elnökségre - fotó
- Lázadnak a német zöldek az uniós menekültpolitika szigorítása ellen
Sustainable World 2023
Portfolio Balaton Business Forum 2023
BUDAPEST - Pörgessük fel együtt a hazai KKV szektort!


