Volt, aki hatalmas alkut kötött, más komoly kritikák után maradt befektető nélkül a Cápák között legújabb adásában.
Alig több mint fél évük maradt a hazai vállalkozásoknak, hogy eleget tegyenek az energiahatékonyságról szóló törvény előírásainak. A legtöbben természetesen csak a kötelezettséget látják a szabályozásban, pedig komoly költségcsökkentést is el lehet érni a kötelező audittal.
Az Európai Unió 2012-es irányelve alapján megalkotott energiahatékonyságról szóló törvény értelmében bizonyos méretkategória felett 2015-től minden hazai vállalatnak kötelező energetikai auditot végeztetnie. Akik tavaly ennek nem tettek eleget, azoknak ezt legkésőbb 2016 végéig pótolniuk kell, a türelmi idő letelte után ugyanis komoly szankció kiszabására kell felkészülniük.
A legtöbb hazai vállalkozás elsőre természetesen csak a kötelezettséget, a temérdek új teendőt, illetve a papírmunkát látja az előírásban - az auditálás költségvonzatáról már nem is beszélve -, pedig nem feltétlenül a szabálynak való megfelelés adja önmagában az értékét az auditálás folyamatának. Az előírás tudatos beépítése a vállalat struktúrájába ugyanis hosszú távon csökkentheti a fenntartási költségeket, és növelheti a vállalat versenyképességét is.
Az energetikai audit nem jelent mást, minthogy egy meghatározott módszerrel felmérik az adott épület vagy létesítmény veszteségpontjait, és meghatározzák, illetve számszerűsítik az energia-megtakarítási lehetőségeket. Az audit során a veszteségfeltárás mellett korszerű módszerek alkalmazásának lehetőségeit is vizsgálják, amelyek lehetnek a megújuló technológiákat, valamint a hulladékhő hasznosítást alkalmazó lehetőségek vagy energiatudatos felhasználást célzó javaslatok, intézkedések is.
Mivel azonban az érintett vállalatok többsége - bár tisztában vannak az előírással - még nem tett eleget az előírásnak, ezért jövő héten a Pénzcentrum kiemelten foglalkozik majd a témával. Írunk majd az EU 2012/27/EU irányelvben foglalt energiahatékonysági előírásokról, illetve arról, hogyan épültek ezek be a magyar jogrendszerbe. Kitérünk majd az auditálás folyamatára, és az ezzel elérhető hatékonyságnövekedésre, de foglalkozunk majd a kiskapunak tekinthető ISO 50001-es szabvánnyal is.
-
Nem elég a Facebook: miért fontos a saját honlap is a magyar mikro- és kisvállalkozások többségénél?
Demján Sándor Program "Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja" - így élt a pályáazati lehetőséggel négy hazai kisvállalkozó.
-
Hajlítható mobil 200 ezerért, erős gaming készülékek – Így tör előre a nubiát is gyártó ZTE a magyar mobilpiacon
A megfizethető innováció a kulcs a ZTE szerint.
-
Tartósan alacsony árakkal és akciókkal erősít a Lidl
A Lidl termékek vásárlásával nemcsak a magyar fogyasztók járnak jól, hanem a hazai gazdák is.
-
A Lidl nem viccel: a törvényi előírásoknál háromszor szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük a friss zöldségeknek és gyümölcsöknek
A gyümölcsön található szermaradványok szintje nem haladhatja meg a hivatalos határérték egyharmadát.
-
Magyar trappista: a vásárlók és a tejágazat is jól jár vele (x)
A Sajtszívvel ellátott, hazai trappista megvásárlása kilogrammonként kb. 10 liter magyar tej felvásárlását jelenti a nehéz helyzetben lévő magyar gazdáknak.
Agrárium 2026
Retail Day 2026
Planet Expo és Konferencia – A tiszta energia jövője
Planet Expo és Konferencia – Agrárium a klímaváltozás szorításában







