Döbbenetes: legtöbb magyar már csak így jut el nyralni 2024-ben

A reprezentatív felmérésből kiderül, hogy a nyaralást tervezők körében messze azoknak a tábora a legnagyobb, akik folyamatosan félretesznek annak érdekében, hogy elutazhassanak nyáron: a válaszadók 38 százaléka nyilatkozott így. Igen magas – 18 százalékos – ugyanakkor azoknak az aránya is ebben a csoportban, akik 3-4 hónapig takarékoskodnak előre, de ugyanennyien nyilatkoztak úgy, hogy egyáltalán nem tesznek félre nyaralásra.

A kutatás főbb megállapításai:

• a nyaralást tervezők négyötöde spórol, hogy elutazhasson
• 38 százalékuk folyamatosan takarékoskodik ennek érdekében
• a 40 év alattiak az átlagnál rövidebb ideig spórolnak: 21 százalékuk legfeljebb négy hónapig tesz félre
• a 40-59 éves korosztály közel fele viszont egyáltalán nem tesz nyaralásra félre pénzt
• a nyaralásra való spórolás az élet egyéb területein is jellemző: leginkább a szórakozást, az impulzusvásárlásokat és a ruházkodást igyekeznek visszafogni a cél érdekében a magyarok
• a nyaralást nem tervezők 64 százalékánál a pénzhiány szerepet játszik a döntésben: a 60 év alattiaknál viszont 74 százalékos az arány
• a felnőtt magyarok 45 százaléka nyaral idén, 34 százalékuk ugyanakkor biztosan nem utazik el

Az egyes korosztályok, társadalmi csoportok között felfedezhetők különbségek a nyaralásra való spórolást illetően. A fiatal (18 és 39 év közötti) korosztályra az átlagnál jellemzőbb, hogy csak rövid ideig takarékoskodik: 9 százalékuk 1-2 hónapig, 12 százalékuk pedig 3-4 hónapig spórol, ami jóval magasabb az átlagnál. A 40-59 éves korosztálynál viszont az a szembetűnő, hogy közel 50 százalékuk egyáltalán nem tesz félre nyaralásra, viszont a folyamatosan takarékoskodók 25 százalékos aránya jóval elmarad az átlagtól.

A kutatás eredményeiből egyértelműen látszik, hogy a magyarok jelentős része hajlandó előre spórolni annak érdekében, hogy nyáron legalább egyszer elutazhasson. Különösen figyelemre méltó, hogy a nyaralást tervezők közel kétötöde folyamatosan tesz félre erre a célra, de közel ugyanekkora – összesen 34 százalékos – azok aránya is, akik legalább három hónapon keresztül hajlandó takarékoskodni

 – mondta el az eredmények kapcsán Vasas Norbert, a CIB Bank Prémium és Privát Banki Szegmens Menedzsment vezetője.

A nyaralásra való spórolás az élet egyéb területein is jellemző, tehát a magyarok igyekeznek visszafogni a költéseiket vagy növelni a bevételüket. A válaszadók átlagosan két területen is spórolnak. A leggyakoribb, hogy a mindennapi kiadásokat osztják be fegyelmezettebben (ezt a válaszadók 34 százaléka említette), visszafogják az impulzusvásárlásokat (33 százalék), kevesebbet költenek ruházkodásra (33) és szórakozásra (30 százalék). Extra munkát a lakosság 13 százaléka vállal a nyaralásra való pénz előteremtéséhez. A nyaralást nem tervezők 64 százalékának döntésében játszik szerepet a pénzhiány. Jóval kevésbé jellemző, de a gyakoribb okok közé tartozik az egészségügyi állapot (14 százalék), a kedv hiánya (11 százalék), a munka és a családi kötelezettségek, otthoni feladatok (9-9 százalék). Hatvan éves kor felett megugrik az egészségügyi problémák szerepe: az idősek több mint negyede ilyen okból marad inkább otthon, náluk jóval kevésbé meghatározó a pénz kérdése.

Mi alapján választanak a fiatalok az elérhető diákszámla-konstrukciók közül?

Sokan az egyetemi tanulmányaik megkezdésével párhuzamosan nyitják meg első lakossági folyószámlájukat, ezért a pénzintézetek rendkívül kedvező ajánlatokat kínálnak az új ügyfeleknek. Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy milyen szempontok alapján választanak a családok és a fiatalok az elérhető diákszámla-konstrukciók közül. 

Create your own user feedback survey