Míg a magyaroknak méregdrága, a külföldieknek szinte aprópénz? Döbbenetes adatok derültek ki a Szigetről

A GKI több mint 500 fesztiválozót kérdezett meg az idei Szigeten. A felmérés nem reprezentatív, de az 529 válasz alapján képet ad arról, hogyan költenek a látogatók, mennyi időt töltenek Budapesten, és mekkora turisztikai hatása van a rendezvénynek.

A Sziget idei rendezvényén a fesztivál közlése szerint mintegy 357 ezer látogatás történt, a látogatók 47 százaléka külföldről érkezett. A fesztiválozók átlagosan 3,2 napot töltöttek a Szigeten. A külföldiek ennél valamivel hosszabb ideig, átlagosan 3,5 napig maradtak.

A költések között még nagyobb különbség látható. Egy látogató átlagosan 182 ezer forintot költött a Szigethez kapcsolódóan, a magyar fesztiválozóknál ez 108 ezer, a külföldieknél pedig 255 ezer forint volt. A külföldiek esetében azonban a 255 ezer forintban átlagosan 95 ezer forintnyi utazási költség is szerepel. Ha ezt levonjuk, majd hozzászámítjuk a fesztiválon kívüli magyarországi költéseket, egy külföldi vendég átlagosan mintegy 260 ezer forintot hagyhat a magyar gazdaságban. Ez a pénz több ágazat között oszlik meg. A fesztivál mellett a külföldiek szállásra, éttermekben és bárokban, közlekedésre, valamint egyéb szórakozási és turisztikai programokra is költenek.

Egy hétre érkeznek Budapestre

A Sziget gazdasági hatása azért is jelentős, mert a külföldiek többsége nem kizárólag a fesztivál területén tölti az idejét. A nem Budapesten élő fesztiválozók 83 százaléka legalább egy további napot is Budapesten és környékén tölt a fesztiválon kívül. 29 százalékuk három és öt nap közötti időt, további 25 százalékuk pedig öt napnál is többet marad.

A nem budapesti látogatók átlagosan mintegy három és fél napot töltenek még a városban a fesztiválon kívül. Mivel a külföldiek átlagosan 3,5 napot töltenek magán a rendezvényen, egy külföldi vendég esetében így nagyjából egyhetes magyarországi tartózkodás jön ki.

Ez a budapesti turizmus számára különösen fontos, hiszen a fesztiválozók a Sziget mellett szálláshelyeket, éttermeket, bárokat, üzleteket és más turisztikai szolgáltatásokat is igénybe vesznek. A nem budapesti fesztiválozók átlagosan 98 ezer forintot költenek a Szigeten kívül. Ennek 38 százaléka szállásra, 31 százaléka vendéglátásra, 17 százaléka szórakozásra és rekreációra, 13 százaléka pedig Magyarországon belüli utazásra jut.

Ez azt jelenti, hogy egyetlen külföldi fesztiválozó több százezer forintos költése nem egyetlen vállalkozásnál jelenik meg. A pénz a szálláshelyektől a vendéglátáson át a közlekedési és szórakoztatóipari szolgáltatókig több területen jelenik meg.

A magyarországi szálláshelyek számára különösen fontos lehet a Sziget időszaka, hiszen a fesztivál jelentős számú külföldi vendéget hoz a fővárosba olyan időszakban, amikor a turisták egy része kifejezetten a rendezvény miatt foglal szállást.

Több mint 50 ezer külföldi turista a Sziget miatt érkezhetett

A GKI adatai szerint a fesztivál összes látogatójának 46 százaléka csak a Sziget miatt érkezett Magyarországra. A külföldiek körében még magasabb az esemény szerepe, a fesztivál közlése szerint a külföldi vendégek mintegy 90 százaléka kifejezetten a Sziget miatt utazott Magyarországra.

A GKI számítása szerint több mint 50 ezer külföldi turista tölthetett átlagosan egy hetet Budapesten és környékén kifejezetten a fesztivál miatt. A kutatás alapján a külföldi vendégek összesen nagyságrendileg 15 milliárd forintot hagyhattak a magyar gazdaságban. Ez a fesztivál nélkül nagyrészt nem jelenne meg a hazai turizmusban.

Nem számít drága fesztiválnak a külföldiek szerint

A Sziget nemzetközi összevetésben is kedvező árú rendezvénynek tűnik a külföldi látogatók szemében. A GKI felmérése szerint a külföldiek mindössze 28 százaléka tartotta drágának a fesztivál árait, miközben 11 százalék kifejezetten olcsónak ítélte azokat.

A látogatók költése ugyanakkor jelentősen eltérhet. A legtöbb válaszadó nagyjából 100 ezer forintot szánt a teljes fesztiválra, de volt olyan is, aki csaknem 1,5 millió forintos költésről számolt be. A külföldiek magasabb költését részben az magyarázza, hogy hosszabb ideig maradnak, szállást fizetnek, és a fesztivál mellett Budapest más szolgáltatásait is igénybe veszik. A GKI szerint a mostani adatok egy nagyobb kutatás első eredményei. A gazdaságkutató a közeljövőben részletesebb hatástanulmányban vizsgálja majd, hogy pontosan mekkora gazdasági hatása van a Szigetnek.

Címlapkép: Gosztola Judit