Ennyi volt, ezeknek a bojlereknek, kazánoknak vége Magyarországon is: súlyos döntés született az EU-ban

A két elem kulcsszerepet játszik a melegvíz-tárolók és hőszivattyúk zománcozásában, ami védi a tartályokat a korróziótól és biztosítja a hosszú élettartamot. Ha ezek az anyagok kikerülnek a gyártásból, a zománc repedezni kezdhet, ami rontja a vízmelegítők hatékonyságát, a víz minőségét, és tömeges meghibásodásokhoz vezethet.

A 2027-ben életbe lépő új EU ivóvíz-szabályozás célja a magasabb vízminőségi sztenderdek elérése, azonban a jelenlegi lista nem tartalmazza a hafniumot és a cirkóniumot, noha ezek a melegvíz-tárolók gyártásában régóta bevettnek számítanak. Az iparági szereplők szerint Brüsszel valószínűleg figyelmen kívül hagyta, hogy a melegvíz-tartályokban lévő víz szintén ivóvíz-minőségűnek számít.

„A hafnium teljesen biztonságosan használható” – mondta Paolo Falcioni, az Applia főigazgatója, emlékeztetve arra, hogy több mint 100 éve alkalmazzák ezt az iparágban. Hozzátette: ha a hafniumot vagy a cirkóniumot nem lehet a zománcba keverni, a máz egyszerűen „megreped, és a meleg víz nem lesz meleg”.

Ráadásul ez nemcsak technológiai, hanem gazdasági kérdés is: az alternatív anyagok, mint például az acél vagy a réz, akár négyszer-ötször drágábbak, ami az árakat azonnal megemelné, és ellátási zavarokat is okozhatna a háztartási készülékek piacán – éppen egy olyan időszakban, amikor a fogyasztók pénzügyi mozgástere eleve szűk.

Az Európai Bizottság szerint a tagállamok feladata jelezni az engedélyezési igényt, azonban eddig egyik ország sem kezdeményezte a hafnium és a cirkónium felvételét a listára. A gyártók attól tartanak, hogy a jelenlegi helyzet versenyhátrányba hozza az európai cégeket a nem uniós szereplőkkel szemben, és akár a befektetők elfordulásához is vezethet.