Szabályosan megrohanták a magyarok ezeket a tóparti településeket: már nem is a Balaton a favorit?

A Balaton Magyarország meghatározó térsége, mely az utóbbi években még jelentősebb lett. Hazánk és egyben Közép-Európa legnagyobb tavának alig érhet a nyomába népszerűségben más tó, illetve övezet, viszont ahogy a balatoni térségből egyre többen kiszorulnak, más irányok is körvonalaódnak. Ilyen más irány a Tisza-tó és a Velencei-tó környéke iránt megélénkül érdeklődés, vagy más üdülőterületek népszerűségének növekedése. Miután a Balaton parti települések lakosságszám változásának már szenteltünk egy teljes cikket, most a Tisza-tó és a Velencei-tó környékét is megvizsgáljuk. A Balaton után a második legnagyobb tavunk a Tisza-tó, harmadik a Fertő, ennek azonban csak csekély része tartozik Magyarországhoz. Ha a Kis-Balatont nem számítjuk külön tónak és térségnek, utánuk már a Velencei-tó következik a sorban.

A Pénzcentrum a friss lakossági számadatok alapján korábban megvizsgálta, hogy melyek Magyarország slágertelepülései, ahová az elmúlt években a legtöbben költözhettek, illetve melyek a leginkább elnéptelenedő falvak, városok. A Belügyminisztérium friss lakossági statisztikái alapján az állapítható meg, hogyan változott az egyes település állandó lakossága 2025. január 1-re. Ahol arányaiban ugrásszerűen megnő a lakosok száma, ott - azt kell feltételeznünk - sok a beköltöző, sokan találják vonzónak lakóhelyként azt a települést. Ahol pedig nagy mértékű csökkenés látszik, onnan valószínűleg inkább elköltöznek a lakók, ha megtehetik, nem csak az elnéptelenedés áll a háttérben.

A friss adatok szerint Magyarország állandó lakossága 2025. január 1-jén 9 721 685 fő volt, 0,4 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben - ez országosan az átlagos népességfogyás mértéke, hasonlóan az elmúlt években látottakhoz. A fővárosban 1 616 241 fő, a városokban 5 072 017 fő, a falvakban 3 032 799 fő lakott, a csökkenés mértéke pedig Budapesten 0,4 százalék, a városokban 0,7 százalék, a községekben és nagyközségekben 0,06 százalékos volt. A városok tehát ürülnek, míg a falvakból alig fogy a lakosság - gondolhatnánk. Ez a tendencia azonban nem egységes: ezt éppen néhány velencei-tavi város vagy Tisza-tavi község esete is megerősíti.

A Tisza-tó települései

A Tisza-tó környékén 19 települést számláltunk, melynek lakosságára jelentős hatással lehet, hogy a tó vonzáskörzetében található. Ezek közül a települések közül vannak egyértelmű favoritok, amelyek kitüntek már a korábbi évek elemzéseiben is. A 2025-ös adatok alapján is Kömlő, Újlőrincfalva, Tiszaörs és Tiszabura látszik hosszú távon népszerűnek, az utóbbi egy év során pedig Tiszanána, Tiszaszentimre és Poroszló lakossága is bővülni tudott. Ki kell még emelni Négyes községet is, ahol ugyan csökkenés látszik, de a méretéhez képest és az elmúlt évek növekedésének tükrében szintén népszerűnek számít még.

Az említett Kisköre például város a tó körül, öt év távlatában csökkenést mutat, 2024-ről 2025-re viszont stagnálás jellemzi, a népességfogyás egyelőre megállt. Vannak azonban községek a tó körül, ahonnan rengetegen költözhettek el, mert óriási csökkenés mutatkozik, mint Tiszaderzs, Tiszaigar, vagy Tiszabábolna. Bár a Tisza-tónál is van felhajtó ereje a tó közelségének, rengeteg más tényező miatt nem minden településre özönlenek a beköltözők az adatok alapján. A Velencei-tónál más a helyzet.

A Velencei-tó települései

A Velencei-tó kivételes térség, még a Balatonnál sem látunk olyat, hogy az állandó lakosság minden településen évről évre nőne. Természetesen a Balaton körül akár 180 települést is számításba vehetünk, míg a jóval kisebb Velencei-tónál 6 települést vizsgáltunk. Azonban ezeknek a településeknek mindegyike számottevően növekszik, Nadap még majdnem az egyik országos TOP50-es ranglistára is felkerült.

Ha pedig csak a városokat vizsgáljuk, Gárdony és Velence országosan is kiemelkedők, a Budapest környéki agglomerációval is felveszik a versenyt. Ebben bizonyára az is szerepet játszik, hogy az infrastruktúra fejlődésével, a nagyobb mobilitással lényegében már valóban a Balaton észak-keleti csücskéig lenyúlik a főváros agglomerációja.

Fontos leszögezni ismét, hogy a lakosságszám változás önmagában nem pusztán a beköltözőket mutatja, hanem a születések és halálozások is befolyásolják az adatokat. Viszont, ha valahol kiugró a növekedés, abban feltehetően nem csak a helyi népesség gyarapodásának, hanem a beköltözőknek is fontos szerepük van, vagy annak, hogy a korábban beköltözötteknél bővült a család. Mindenesetre az nem állítható, hogy a lakosságszám megugrása egy az egyben a beköltözőkkel lenne azonosítható, a település vonzerejét viszont mutatják a növekvő arányszámok.

Ahogy a korábbi években, idén is cikksorozatban vizsgáljuk a magyarországi települések lakosságszám változását, melynek a slágertelepülések volt az első része, második pedig az elnéptelenedő falvak, városok. Foglalkoztunk a legfrekventáltabb Balaton-parti településekkel és most a nagyobb tavaink körül található települések lakószámváltozásával is, a következőkben várhatóan foglalkozunk még a fővárosi kerületekkel és magyar nagyvárosok lakosságszámának alakulásával, falusi csokos településekkel is. Ezek a ranglisták jó tájékozódási pontot jelenthetnek azok számára, akik lakóhelyet váltanának, de nem tudják: a kiszemelt környéken melyik településre lehet érdemes inkább költözni.