Kiderült, mekkora rezsiemlésre számíthatnak a magyarok 2023-ban: nem lesz egyszerű az idei év

Meglehet, hogy csak a bemelegítés volt, amit az energiválság kapcsán 2022-ben át kellett élnünk - erről tegnap mi is írtunk. Az energiaszállításra vonatkozó, (és a legtöbb európai országot érintő) az orosz gáz behozatalát tiltó szankciókat az európai országok eddig cseppfolyósított gáz behozatalával próbálták átvészelni, de ez eddig is drága és nehézkes beszerzés volt, és az előrejelzések szerint az LNG-piacon idén is szűk lesz a kínálat.

A helyzetet ráadásul tovább nehezítheti, ha Kínában az idén véget ér a covid-járvány, ez ugyanis a globális energiaigény növekedésével fog járni. Tavaly a kínai import is Európa segítségére tudott lenni az orosz gáz pótlásában, de ha Kína visszatér a normális kerékvágásba, akkor ez a forrás is lassan elapadhat. Ha az orosz vezetékes gáz importja is valóban nullára csökken, Kína pedig mégis felhasználja saját megtermelt energiáját, akkor az öreg kontinens 57 miliárd köbméteres hiánnyal lesz kénytelen szembenézni - ez pedig a logika szerint brutális drágulást okozhat.

Gáz lesz, ha nincs gáz?

Hogy tisztán lássuk a jelenlegi folyamatokat, megkérdeztük Pletsch Tamást, az Erste olaj- és gázpiaci szakértőjét arról, milyen folyamatok vannak jelenleg a piacon, és mire kell számítanunk 2023-ban. A szakértő azzal kezdte, hogy a szokatlanul meleg, tavaszias időjárás miatt valóban keresletcsökkenés tapasztalható, de ez nem tart már sokáig.

Október és november rendkívül meleg volt egész Európában, decemberben volt már egy kicsit olyan az időjárás, amit ilyenkor megszokhattunk. Most januárban még az előrejelzések szerint tavaszias idő lesz, de aztán ahogy én láttam, újra beköszönt az igazi tél, és akkor ismét több földgázt használnak majd az egész kontinensen, visszaerősödik majd a kereslet

- mondta Pletsch Tamás a Pénzcentrumnak. Hozzátette: kegyelmi állapot közepette élünk, de ő maga sem tenne a gázár folyamatos zuhanására, előbb vagy utóbb ugyanis visszadrágulás következik majd be.

Ami most van, szerintem egy kegyelmi állapot, hogy meddig és hogyan tart, azt egyelőre nehéz pontosan megjósolni. Azt hiszem, hogy amint visszatér a hidegebb időjárás, a gázárak is visszatérnek a 100 eurós megawattonkénti árhoz a piacon.

Kell a tartalék

A rezsiemelés egyik okaként a kormányzat éppen azt jelölte meg még nyáron, hogy az országnak takarékoskodnia kell azokkal a tartalékokkal, amelyek a rendelkezésre állnak - ezért vezették be azt, hogy aki egy megállapított átlagon felül fogyaszt, az többet is fizessen érte. Pletsch Tamás azt mondta lapunknak: nemsokára, a tél elmúltával kezdődik minden országban az az időszak, mikor újra kell tölteni a tartalékokat, csakhogy ez most nehézségekbe ütközhet.

Európából jelenleg 60 milliárd köbméter orosz földgáz hiányzik, de ha extrém hideg is következne, akkor erre a télre még szerintem kitart az a készlet, melyet az érintett országok felhalmoztak. Az már izgalmasabb kérdés, hogy a tartalékok elfogyásával párhuzamosan milyen gyorsasággal történik majd a feltöltés, a hiányzó mennyiség pótlása ugyanis nem várhat, már tavasszal meg kell indítani

- monda a szakértő, és azt is hozzátette, hogy nem csak a szokatlanul meleg idő, hanem az ipar teljesítménye is befolyásolja azt szerte a kontinensen, hogy éppen mennyi földgázra van szükség.

A hőmérsékletcsökkenésen kívül ugyanis az ipari teljesítmény visszaesése is egy olyan indikátor, amely a keresletcsökkenést okozta, és itt az a kérdés, hogy melyek azok az iparágak a kontinensen, amelyek eltűnnek legalább időlegesen, mert ettől is nagy mértékben függ, hogy Európának mennyi földgázra lesz szüksége.

Idén is lecsap a rezsidémon?

És ha már rezsiemelés: a 2022-es év a magyarok számára nem csak száguldó inflációt, hanem sok családnak azt is hozta, hogy akár tíz-vagy százezrekkel is többet kell fizetni az áramért és a gázért, mert kilógtak az átlagfogyasztásból. Megkérdeztük a szakértőt, hogy szerinte idén is várható-e rezsiemelés: a válasza megnyugtató volt.

Nem nagyon látom azt, hogy ebbe most bele kell nyúlni. Azt a felmérésekből is tudjuk, hogy a rezsicsökkentés az emberek számára a legfontosabb dolgok közé tartozik az életben, ami egyébként nem feltétlenül jó – az alacsony rezsi épp úgy nem tesz jót a gazdaságnak hosszú távon, mint az alacsony kamatok. Nem látom, hogy idén erre nyomás lesz, az energiaválság annak ellenére sem eszkalálódik eddig, hogy az IMF előrejelzése szerint a Föld országainak harmada recessziót lesz kénytelen elviselni 2023-ban.