Megszólaltak az elemzők: stagnálni látszik az ingatlanpiac

Nőtt az átadott lakások száma az idei első háromnegyed évben, illetve a lakásépítési kedv is fokozódott a frissen megjelent KSH adatok szerint. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy a lakásátadások kilenchavi adatai szerint a bővülés a megyeszékhelyeknek, a kisebb városoknak, valamint a községeknek köszönhető, ezeken a településeken 8-36 százalékkal nőtt a használatba vett lakóingatlanok száma, míg Budapesten 10 százalékos csökkenés következett be. A lakásépítési kedvet nézve viszont fordított a helyzet, a fővárosban az építési engedélyek száma 99 százalékkal nőtt, a többi településen ugyanakkor stagnált vagy csökkent

"Bár a kedvezményes lakásépítési áfa határidejét kitolták, ami élénkíthetné az új lakások piacát, ugyanakkor az óvatosság is érzékelhető. Az infláció eredményeként növekvő megélhetési kiadások, a lakáshitelkamatok emelkedése, az építkezések drágulása is szerepet játszik abban, hogy sokan elhalasztották az esetleges lakásépítést vagy újlakás-vásárlásukat – emelte ki Balogh László, amit Suppan Gergely vezető elemző azzal egészített ki, hogy szerinte a kedvezményes lakásáfa korábban tervezett kivezetésének hatása tükröződött az építési engedélyek 2020. évi visszaesésében, azonban a kedvezményes lakásáfa ismételt bevezetése, valamint a számtalan a családtámogatás (a CSOK-kal rendelkezők áfa visszaigénylése, illetékmentesség) új lendületet adott az építési engedélyeknek.

Tavaly az előző évben visszaeső engedélyek miatt estek vissza a lakásépítések, ezt azonban ellensúlyozhatja a korábban építési engedélyt kapott, de eddig meg nem valósított lakásépítések, építési tervek esetleges megvalósítása. Az alapanyagok esetenkénti hiánya, az építőanyagárak meredek emelkedése, a kamatok emelkedése, a gazdasági bizonytalanság, a reáljövedelmek várható romlása azonban egyre inkább hátráltathatni fogják az építkezéseket. Ezzel szemben az energiaárak emelkedése miatt előtérbe kerülnek az energiakorszerűsítési beruházások és felújítások

– tette hozzá Suppan Gergely.

Azonban a válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest a lakásépítések továbbra is elmaradnak. A válság előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át. A 2020-ban átadott mintegy 28,2 ezer lakás 1000 lakosra 2,8 lakás építését jelenti, míg az európai átlagos érték 3-3,5 lakás. A hazai lakásállomány százévenkénti megújításához is évente 35-40 ezer lakás építésére lenne szükség. Mindezek alapján látható, hogy a hazai lakásépítések száma semmilyen túlfűtöttséget nem tükrözött, sőt, még a 2008-as pénzügyi válság utáni visszaesésből származó elmaradat építéseket sem pótolta. Részben pedig éppen a szűkös új kínálat okozta az elmúlt években látott lakásár robbanást, azonban a beruházások széles körű fellendülése és a forint gyengülése a költségeket is érdemben növelte.

A külpiaci hatásokat tükröző meredek nyersanyagár robbanás érdemben növeli a kivitelezés költségeket és így az újlakás árakat, az árak naponta változhatnak, ez pedig egyes nyersanyagok hiányával átmenetileg fékezheti a lakásépítéseket, elbizonytalaníthatja, vagy elhalasztása kényszerítheti a beruházókat, ami kockázatot jelenthet az idei teljesítményre. A hitelkamatok növekedése szinten visszafoghatja a keresletet. 

Te mit lépsz a rezsiemelés ellen?

Egekbe emelkedtek az energiaárak egész Európában, ami a rezsiemelés júliusi bejelentését követően minket, magyarokat is húsbavágóan érint. És a fűtési szezon közeledtével ez egyre fájdalmasabb lesz. A Pénzcentrum és a Miskolci Egyetem egy közös felmérést indított, ebben többek között arról szeretnénk pontos képet kapni, hogy hogyan hat az energiaválság a magyar lakosságra, és milyen állapotú házakban, lakásokban várjuk a telet.