Egyre durvul a rezsiválság: fagyszünet jöhet a magyar városokban, falvakban

Nincs annyi fa Magyarországon, hogy valamennyi önkormányzat és az eddig gázzal fűtő családok átállhatnának fatüzelésre. De még ha lenne is, az elmúlt években pályázati pénzből végrehajtott korszerűsítések során gázzal működő rendszereket alakítottak ki. A gáz és a villamos energia piaci árát azonban nem tudják kifizetni - mondta Eszes Béla, Jánoshida polgármestere a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke egy háttérbeszélgetésen.

Mint kifejtette, a 2500 lakosú alföldi község nem fogja tudni kigazdálkodni az óvoda és idősek napközi ellátását biztosító épület gázszámláját. A 100 fős óvodát nem lehet kiüríteni, az időseket viszont a faluházba költöztetik - mondta a Népszava tudósítása szerint.

EZ IS ÉRDEKELHET

Újabb magyar nagyvárosokban üthet be a rezsiválság: veszélyben a közszolgáltatások, intézmények

Rezsiválság jöhet Székesfehérváron: kiderült, mennyivel emelkednek a közszolgáltatások és a közintézmények költségei. Egerben a polgármester szerint a csőd borítékolható.

A korábbi, kilowattóránként 65 forintos áramár mostanra 380 forintra ugrott, így a közvilágítás 3,5 milliós költsége 20 millió lenne egy évre, miközben az iparűzési adóból származó bevételük nem több 40 millió forintnál.

A 200 köbméternyi szociális tűzifakeretre eddig átlag 200 család jelentkezett be az ezer jánoshidai háztartásból, az idén 400. Az első hideg nap után még többen lesznek. A szociális támogatásokért olyanok is bejelentkeztek, akik eddig soha

- sorolta Eszes Béla.

A beszélgetésen Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, a MÖSZ társelnöke megjegyezte: nagyon nagy az érdeklődés a szerdán elfogadott fővárosi rezsitámogatási program iránt.

Budapesten is készül a lista, hogy szükség esetén mely közszolgáltatást milyen ütemben csökkentik vagy állítják le: ennek első eleme a díszkivilágítás visszafogása. Nagy dilemma a karácsonyi, adventi díszkivilágítás, amely ugyan nem visz el sokat, viszont azt üzenné az embereknek, hogy minden rendben van. Holott nem - magyarázta a főpolgármester.

Az energiakereskedők vagy nem adnak ajánlatot az önkormányzatoknak a jövő évre, vagy megfizethetetlen áron - az önkormányzati vezetők szerint ez most a legnagyobb probléma. Így a főváros egyéves megállapodás helyett negyedévben gondolkodik.

Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke pedig arról beszélt:

a települések képtelenek kigazdálkodni az elszálló energiaárakat, ha nem lesz állami segítség, akkor jön a fagyszünet.

Hozzátette, a települések különféle kényszerintézkedésekkel, például uszodabezárással, díszkivilágítás-csökkentéssel, a nem kötelező szolgáltatások elhagyásával próbálnak előremenekülni.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége a helyzet megoldása érdkében találkozóra hívta a többi önkormányzati szövetséget és levelet írt Pintér Sándor belügyminiszternek. Ebben javasolják

• az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának összehívását, amely alkalmas fórum lehetne az érdemi párbeszédre és az érdekegyeztetésre,
• a kormány hozzon létre az önkormányzatok energiaigényét lefedő kvótát, ahonnan a települések saját közszolgáltatásaik biztosítása érdekében biztonsággal beszerezhetik a szükséges mennyiségű gázt és áramot akár piaci áron.
• az energiaszolgáltató nélkül maradt önkormányzatok egyébként most is vásárolhatnak az államon keresztül, de arra 10 százalékos büntetőkamatot számítanak fel,
• a MÖSZ ennek eltörlését, valamint lakosságarányos kompenzációt kér az önkormányzatoknak az energiaválság kezeléséhez.

A szocilis intézmények vihetik csődbe Érdet

Közben Érd alpolgármestere, Tetlák Örs egy másik sajtóeseményen arról beszélt, jelenleg a legtöbb magyar település nem tudja, hogyan tartja nyitva a márciusig tartó krízisidőszakban szociális intézményeit, például az idősotthonokat vagy a hajléktalanellátást nyújtó intézményeket, valamint az óvodákat, bölcsődéket.

Példaként említette, hogy Érden két intézmény - egy szociális központ és az érdi szakrendelő - elszállt rezsiárai csődbe juttathatják a 75 ezres lakosú megyei jogú várost.

A városvezető is azt kérte a kormánytól, hogy minél hamarabb dolgozzon ki intézkedési tervet azoknak az önkormányzatoknak, amelyek nem tudják megoldani a rezsiköltségek kigazdálkodását.